Az új technológiák megváltoztatják a klasszikus kapcsolatokat. Ezen a téren a technológiai változás iránya és a COVID 19 miatt elrendelt védelmi intézkedések egy irányba mutatnak. A technológiai változások első sorban az emberi munkaerő helyettesítésére törekednek, a vírus miatti intézkedések pedig első sorban az emberek otthonmaradását szorgalmazzák. Valószínűleg a vírus eltűnéséig, ha eltűnik valaha is, az emberekben kialakul a feltételes reflex, mely a személyes távolság (térben és időben) megnövelésével fog összefüggni.
Ezen technológiák egyike a robotizálás és az automatizálás. A legtöbb ipari szektor nagy mértékben épít robotmunkára. Manapság a robotok funkciói segédfunkciókban merülnek ki. A robotok olyan eszközként funkcionálnak, melyek egyes folyamatokat maguk végeznek el ezzel megkönnyítve a munkavállalók feladatait. A robotok szerepe egyre fontosabb lesz a gazdasági rendszerben. Úgy gondolom, hogy a robotizált munkatevékenységeket kiterjesztik a munkaerőpiac nagy részére. A robotok alkalmazása elsősorban ipari szektorokra jellemző, a fizikai munka kisegítése vagy helyettesítése okán. A robotok nemcsak a klasszikus munkavállaló és munkáltató között fennálló kapcsolatot, hanem az egész munkaviszonyt és munkaerőpiacot is megváltoztatják. A robotizáció és az automatizálás egyik fő hatása a csoportos létszámcsökkentés lesz. Ez a folyamat akkor is várható, ha ténylegesen azon elemzéseknek lesz igaza, mely szerint a foglalkoztatás bővülése várható hosszú távon a mesterséges intelligencia és a robotizáció alkalmazásával.[1] Rövid távon azonban véleményem szerint több lesz az olyan munkavállaló aki elveszíti a munkáját.
Paba és Solinas is kiemelte, hogy a robotizáció és az automatizálás, csak néhány olyan tényező, amely magyarázza ezt a hanyatlást.[2] Az új technológiák alkalmazása véleményük szerint is több munkahelyet fog teremteni, mint amennyit elveszítünk.[3] Az elkövetkező évek gazdasága rövid távon a pandémia hatásaiból való kilábalás időszaka lesz, melynek egyik eszköze lehet a munkafolyamatok automatizálása és stabilabbá tétele. Ez egy újabb indukciós folyamat lesz, mely a széles körben elterjedt robotizációhoz vezet majd (a gyártástól a mezőgazdaságig, a kiskereskedelemtől a szolgáltatási szektorig); ehhez további szabályokat kell létrehozni a munkaterületek átalakulásával kapcsolatos társadalmi kockázatok minimalizálása érdekében.[4] Azt is hozzá kell tenni, hogy a gazdasági átalakulás rövid, de lehet, hogy középtávon is főleg a munkáltatóknak lesz kedvezőbb, a munkavállalóknak pedig kedvezőtlen.[5]
Szeretném elemezni azokat a fő hatásokat, hogyan befolyásolja a robotizáció a munkaviszonyokat? Nemcsak a munkaerőpiac változásait elemzem, hanem a munkaadók és a munkavállalók kapcsolatait is. A robot alkalmazása már ma is bevett gyakorlat. Nem is gondolnánk, hogy az egyes vállalkozások milyen sokfajta célra használnak robotot. A vállalkozások egy része kiegészítő munkaerőként alkalmazza a humán munkaerő mellett. Más munkáltatók pedig kifejezetten ellenőrzési célzattal.[6] Az utóbbi időszakban hatalmas fejlődésen esett át a technológiák ötvözése. Valószínűleg ezt a folyamatot fogja felerősíteni a COVID 19 járvány is. A munkavállalók hiánya és az emberi kapcsolatok önkéntes és jogszabályi intézkedéseken alapuló korlátozása a koronavírus világjárvány miatt fellendíti a szolgáltató robotok iránti keresletet Kínában. Egyes cikkek szerint, potenciálisan lökést adhat a jelenlegi helyzet ennek az ágazatnak, amely eddig piaci szempontból nem feltétlenül volt ennyire erős.[7]
A COVID-19 okozta recesszió okán valószínűleg az automatizálás olyan hatásokkal is fog járni, mely szerint a vírus miatt elveszített munkahelyek egy része soha nem tér vissza, mivel a vállalatok átalakítják működésüket, hogy inkább gépekre támaszkodjanak, mint emberekre. A járvány gazdasági hatásait most még talán becsülni sem lehet, de hogy hatalmas kiesésről beszélünk az már most a számok ismerete nélkül is prognosztizálható az elrendelt lezárások, korlátozások alapján is. A vírus a mai gazdaságunk két legfontosabb és bizonyos szempontból leggyengébb elemét támadta. Az egyik a globalizált gazdaság, mely alapján a költséghatékonyság okán megéri egy alkatrészt, vagy alapanyagot tengeren túlról beszerezni, mint belföldről kicsit drágábban. A másik ilyen fontos de gyenge elem a humán munkaerő. Mivel a vírus eleddig ismeretlen, és a pontos viselkedése sem ismert, csak annyit tudunk, hogy egyes meglévő betegségek és rizikófaktorok esetében viszonylag könnyen halálhoz is vezethetnek. Ennek megfelelően a munkavállalók védelme érdekében is részben a Kormányok korlátozó intézkedéseket rendeltek el. Ez gazdasági szempontból azért is fontos, hogy azok az üzemek, ahol nagyobb mértékű az automatizáció ott könnyebb megoldani a kieső munkaerő problémáját is. A robot alkalmazásának még egy aspektusát erősíti a kialakult járvány még pedig az egészségügyi ágazatban a vakcinafejlesztést, de későbbiekben a fent már említett okokból az orvosi és ápolói feladatok ellátásának kiváltása is cél lehet, sőt lesz is. Ezek a hatások nem feltétlenül direktben jelentkeznek a pandémia jelenlegi szakaszában. A home office és a távmunkavégzés jellemzőbb a cikk megírásának időpontjában. Azt azonban szükséges felismerni, hogy a foglalkozások nagy része nem űzhető otthonról, vagy teleházakból. Azokban a munkakörökben, mint például egy operátori munkakör, vagy más személyes jelenlétet igénylő munkakörök alkalmazása vonatkozásában középtávon erősödő tendenciának látom a robotok egyre elterjedtebb alkalmazását.
A jelenlegi helyzetben az személyes (mindennapi) tere áthelyeződik a digitális térbe. A digitalizációnak az igénye ugrásszerűen megnő és ennek lesz az egyik leágazása a robotok jelentőségének a növekedése. Meglátásom szerint az egyes prognózisok az automatizálásról[8] érvényüket vesztik abból a szempontból, hogy sok vállalkozás a munkafolyamatainak egy részét vagy akár egészét is szeretné robotizálni. A fejlődő globalizált piacon ahogy már azt említettem a humán munkaerő az egyik leggyengébb láncszem[9], melynek a gépekkel való kiváltása már évtizedekkel ezelőtt megkezdődött, és amit a jelenlegi kialakult helyzet csak gyorsítani fog.
Az egyes munkakörök automatizálásának két jelentős irányát tudjuk megkülönböztetni véleményem szerint. Az egyik esetben a kooperatív robotok alkalmazásával a gépi és humán munkaerő összhangjával megvalósított rendszerek erősítése fog megtörténni záros határidőn belül. A másik esetben a tényleges automatizáció lesz a cél, olyan rendszerek kialakítása, melyek zárt, emberek nélküli munkafolyamatok.[10] Az első folyamat első sorban a munkajogi kérdésekre lesz hatással, a második folyamat pedig első sorban a munkaerőpiaci folyamatokra. Ezekből kiindulva szeretném elemezni a munka automatizálásának jogi és társadalmi kereteit napjaink egyik legnagyobb és az életünket érezhetően már most befolyásoló eseményének szemüvegén át. Mindenesetre szeretném leszögezni, hogy a tanulmány nem hatásvadász okokból tartalmazza a napjainkat meghatározó vírus megnevezését, hanem azért mert véleményem szerint ténylegesen is hatással lesz a munka robotizálására és automatizálására.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
