A bevezető rendelkezéseknek az új Ptk.-ban játszott szerepével kapcsolatban - véleményem szerint - a következő kérdések várnak megválaszolásra:
Szükség van-e magánjogi alapelvek törvényi tételezésére?
Mi az alapelvek funkciója a kódexben?
Mely magánjogi alapelvek kerüljenek törvényi tételezésre?
A fenti kérdéseket azért az alapelvek és (nem a tágan vett bevezető rendelkezések) vonatkozásában tettem fel, mert a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi hagyományok, továbbá a dolog természete miatt nyilvánvaló, hogy a bevezető rendelkezéseknek ahhoz, hogy rendeltetésüket betölthessék, bizonyos, az egész kódex, ill. az egész magánjog tekintetében érvényes alaptételeket kell megfogalmazniuk.
A válasz az első kérdésre nyilvánvalóan igenlő. Ha az új Polgári törvénykönyv a magyar magánjog rendszerét nem felforgatni, hanem megreformálni akarja, akkor az alapelvek létével számolnia kell. A hazai hagyományokon túl emellett szólnak a nemzetközi példák is. Nincs a világon olyan kódex, amely tartósan nélkülözhetne bizonyos alapelvi jelleggel - általában generálklauzula-szerűen megfogalmazott - rendelkezéseket. Az ezen rendelkezések kínálta rugalmasság nélkül a kódex tartós működése elképzelhetetlen.
Mint ahogy azonban a nemzetközi példák mutatják, nem szükségszerű, hogy az alapelvek a kódex bevezető rendelkezései között nyerjenek elhelyezést. Úgy gondolom azonban, hogy az eredetileg a svájci ZGB-t mintának tekintő magyar kódexszerkesztési hagyomány - mivel a törvényhozó a BGB értelmében vett általános részt továbbra sem kíván tételezni - a jövőben is követhető.
Kimondhatjuk tehát, hogy bizonyos általános jellegű rendelkezésekre a kódexben szükség van, és a hazai hagyományok miatt nem lehet ellenezni, ha ezek a kódex elején helyezkednek el.
Az is nyilvánvaló azonban, hogy a magánjogi alapelvek rendszerét tekintve a kódexben szükségszerűen a szelektivitás fog érvényre jutni. Mivel célszerűtlen, és ezért elképzelhetetlen, hogy minden magánjogi alapelv törvényi tételezést nyerjen, a törvényhozónak bizonyos alapelveket a törvényi rögzítés céljára ki kell választania. Számolni kell ezért azzal, hogy - bármennyire is alapvető jelentőségű a Polgári Törvénykönyv az egész magánjog rendszere szempontjából - a magánjog alapelvei nem fognak teljesen egybeesni a kódex alapelveivel. Nyilvánvaló, hogy bizonyos magánjogi alapelvek, alapértékek (pl. a magánautonómia elve vagy pl. a klasszikus magánjogi értelmezési elvek) törvényi tételezése szokatlan, az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy bizonyos "megszokott" kódexbeli bevezető rendelkezések magánjogi alapelvnek általános értelemben nem, vagy csak
- 283/284 -
korlátozott mértékben tekinthetők. (Ilyen pl. a törvény céljára, annak értelmezési alapelvére, az ún. "québeci klauzulára", ill. az Alkotmányra utaló 1. §).
Ebben a helyzetben a legjobb megoldásnak - mint annyiszor - az tűnik, ha a bevezető rendelkezésekben elhelyezendő alapelvek tekintetében a törvényhozó a hagyományokra és a bevált gyakorlatra támaszkodik. A jelenlegi alapelvekből csak azok tartandók meg, amelyek haszna egyrészt bebizonyosodott, másrészt a kódex rendszerébe beilleszthetők. Emellett azonban el kell gondolkodni azon, hogy a korábbi magyar magánjogból (elsősorban az 1928-as magánjogi törvénykönyv-tervezetből) ill. a mértékadó külföldi kódexekből mely alapelvek tételezése látszik még célszerűnek.
A bevezető rendelkezésekben foglalt alapelvek körével szorosan összefügg azok funkciójának kérdése. Mivel a bevezető rendelkezések a törvény elején helyezkednek el, kézenfekvő az az értelmezés, hogy a bennük megfogalmazott alapelvek a kódex egészére hatással lévő általános jogtételeket fogalmaznak meg. Lényegében ezen alapul a bevezető rendelkezésekkel kapcsolatos közkeletű (a hatályos törvény indokolásából is kivilágló) felfogás, amely a bevezető rendelkezéseknek hármas funkciót tulajdonít:
Az "elvi keret" funkció értelmében a bevezető rendelkezések között elhelyezkedő alapelvek jelentősége a törvény további rendelkezései szempontjából oly nagy, hogy a törvény további szabályai mintegy ezen alaptételek emanációjának tekinthetők, a törvény további szabályai a bevezető rendelkezésekben megállapított alaptételeket részletezik, az alapelvekben foglalt általános tételeket töltik meg további tartalommal.
A "hézagkitöltő funkció" szerint a bevezető rendelkezésekre hárul továbbá az a szerep, hogy a törvényhozó által szabályozni elmulasztott esetekben joghézag felmerülésekor, a jogalkalmazó számára a konkrét eset eldöntéséhez mintegy "mankót" nyújtsanak.
A "törvényértelmező funkció" értelmében az alapelvek segítséget jelentenek az egyértelműen meg nem oldható kérdések, a "határesetek" megoldásában.
A fenti funkciókkal kapcsolatban ki kell jelenteni, hogy a bevezető rendelkezések között szóba jövő alapelvek a felsorolt funkciók ellátására nem egyöntetűen alkalmasak. Ennek oka az, hogy a szóba jövő alapelvek történeti kialakulásuk és az általuk hagyományosan játszott dogmatikai szerep tekintetében egymástól különböznek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
