A Gt. 18. § (4) bekezdése alapján, ha a gazdasági társaság tagja (részvényese) törvény vagy a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) rendelkezései szerint nem szavazhat, az érintett tagot az e kérdésben történő határozathozatal során a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.
A határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag (részvényes), akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá az, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy aki ellen pert kell indítani. [Gt. 18. § (5) bek.]
A fenti jogszabály az egyes társasági formák legfőbb szervének működésével kapcsolatos legáltalánosabb rendelkezéseket tartalmazza. Ezek közül kiemelendő, hogy a szavazati jogból kizárt tagok (részvényesek) köre az idézett (5) bek. alapján lényegében a szavazás kimenetelében való közvetlen és a többi taghoz (részvényeshez) képest a saját személyében érintett érdekeltségéhez kötődik. A tagsági (részvényesi) jogok egyik legfontosabbjának, a szavazati jog gyakorlásának ez a korlátozása mindig csak az adott konkrét ügyre vonatkozhat. Mivel minden szóba jöhető esetre ezeknek a kérdéseknek a kimerítő meghatározása nem lehetséges, ezért a Gt. csak általánosságban jelöli meg ezek körét, például ha valamilyen kötelezettség vagy felelősség alól mentesítik a tagot. [Ennél konkrétabban határozza meg a közvetlen személyes érdekeltség miatt a döntéshozatalbóli kizárás esetét a Gt. 49. § (3) bekezdése a tag kizárása iránti perindításról történő határozathozatalnál.]
A Gt. 158. § (1) bekezdése értelmében - kft.-nél -az ügyvezető visszahívásához a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az ügyvezető visszahívásához tehát - szemben a megválasztásához elegendő egyszerű szótöbbséggel [Gt. 19. § (1) bek.] - minősített (legalább háromnegyedes) szótöbbséges taggyűlési határozat szükséges. A társasági szerződés ugyan ezt az arányt magasabb szavazatszámhoz vagy akár egyhangúsághoz is kötheti, sőt lehetőség van a társasági szerződésben arra is, hogy a visszahívás lehetséges okait közelebbről meghatározzák, - szűkítve ezzel a Gt. 24. § (2) bekezdésébe foglalt azt a rendelkezést, ami gyakorlatilag bármikor és indokolási kötelezettség nélkül visszahívhatóvá teszi az ügyvezetőt mandátuma lejárta előtt, - azonban a cégek általában ritkán élnek ezzel a lehetőséggel. A társasági szerződések rendszerint ennél "szűkszavúbbak", sokszor csak a törvényi minimumot tartalmazzák, nem számolva azzal, hogy a felek között a viszony később megromolhat, vagy a cég fenntartása számukra lehetetlenné válik. Szerencsésebb, ha ilyen esetre maga a társasági szerződés ad iránymutatást, és nem a bíróságoknak kell döntést hozniuk.
A gyakorlatban problémát okozott, hogyan kell a fenti szabályokat együttesen alkalmazni, nincs-e ellentmondás az általános és a speciális szabály között? Hogyan kell értelmezni az említett paragrafusokat, ha a tag egyben ügyvezető is?
Különösen élesen merül föl ez a kérdés akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a cégek meghatározó részét a néhány fős, 3 millió forintos jegyzett tőkéjű, sokszor családi vállalkozásban működő kft.-k teszik ki. (Meglehetősen gyakori, hogy házastársak alapítanak kft.-t, és a házasság megromlásával a cég is működésképtelenné, vagy további viták táptalajává válik.)
A Fővárosi Ítélőtábla egy konkrét ítéletében (14. Gf. 40.069/2004/8.) irányt mutatott a kérdés megoldásához. A tényállás, illetve a jogerősen elbírált ügy lényege a következő:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
