Herke Csongor[1] - Tremmel Flórián[2]: A Rendőrtiszti Főiskolát végzettek levelező képzéséről (JURA, 2002/1., 117-123. o.)

Magyarországon felgyorsult a tudásalapú, az ún. "információs társadalom" kialakulása, amely nélkül aligha lehet sikeresen integrálódni az Európai Unióba. Az ún. "információs társadalomban" Robert Schumann találó megállapítása szerint a "tanulásnak soha sincs vége". Ez a tendencia mutatkozik meg abban is, hogy a 90-es években mintegy megkétszereződött a felsőoktatásban tanulók száma. Még ennél is látványosabb, erőteljesebb változások következtek be a jogászképzés területén.

"Felértékelődött a jurátusszakma" - írta Hanczár János egy 1998-ban megjelent cikkében: Magyarországon a legkeresettebb, legelismertebb, legjobban fizetett a jogász szakma! Az országban óriási igény keletkezett a jogi pályák iránt. A felnőttek egy része a kényszerű pályamódosítás miatt kell, hogy tovább képezze magát, mások előmenetelükhöz érzik szükségesnek, megint mások a társadalmi és gazdasági fejlődést szeretnék nyomon követni a tanulással.

Az óriási érdeklődés miatt 1995-ben újra megindult Pécsett a levelező képzés. Ma a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának levelező képzéseire több mint 2000 hallgató jár. A Karon jelenleg három levelező alapképzési forma létezik. A 10 féléves képzésen (ún. Diplomás Levelező Tagozat) azok vehetnek részt, akik bármilyen felsőfokú diplomával rendelkeznek. A Diplomás Levelező Tagozat hallgatói a nappali tagozatos hallgatókkal azonos tárgyakat hallgatnak mindössze annyi eltéréssel, hogy a gyakorlati órák (kötelezően és szabadon választható tárgyak) jóval kisebb számban szerepelnek a tanrendben. Emellett két speciális képzési forma található az Államigazgatási Főiskolát, továbbá a Rendőrtiszti Főiskolát végzettek számára, a főiskola jellegének megfelelően csökkentett óraszámban, illetve egyes tárgyak hallgatása és az abból való vizsga alóli teljes vagy részleges mentességgel.

I. A Rendőrtiszti Tagozatról általában

A Rendőrtiszti Főiskolát végzettek számára 1996. januárban indult az első nyolc féléves, költségtérítéses évfolyam. A képzés alaptanterve tekintettel volt a

Rendőrtiszti Főiskola képzési követelményeire. Ennek megfelelően azokból a tárgyakból, amelyekből (néha az Állam- és Jogtudományi Karhoz képest még emeltebb óraszámban is) a hallgatók már a főiskolán eleget tettek tanulmányi és vizsgakötelezettségeiknek, az egyetemen már nem, avagy csak különbözeti vizsgát kell tenniük. Így a Rendőrtiszti Főiskola tantervére tekintettel a hallgatók mentesítésben részesülnek az óralátogatás és a vizsgakötelezettségek alól kriminológia, kriminalisztika, statisztika, szociológia és politikaelmélet tantárgyból, továbbá csupán az óralátogatás alól mentesülnek büntetőjog tantárgyból (azaz államvizsga kötelezettségük van), míg büntető eljárásjog tantárgyból oktatás és vizsga csak a bírósági eljárási szakból van.[1] A Rendőrtiszti Tagozaton a hallgatók az egyes félévekben az alábbi tárgyakból vizsgáznak (a tanrend többszöri átszervezését követően a jelenleg hatályos, kredit alapú tanterv szerinti bontásban):

- 1. félév: jogszociológia (kollokvium), római jog, egyetemes jogtörténet, magyar jogtörténet (szigorlat);

- 2. félév: alkotmányjog, polgári jog (kollokvium), jog- és állambölcselet, pénzügyi jog (szigorlat);

- 3. félév: alkotmányjog, polgári jog, közigazgatási jog (kollokvium);

- 4. félév: polgári jog, közigazgatási jog, büntető eljárásjog (kollokvium), polgári eljárásjog (szigorlat);

- 5. félév: polgári jog, családjog (kollokvium), munkajog, nemzetközi jog (szigorlat);

- 6. félév: kereskedelmi jog, agrárjog, nemzetközi magánjog, európai közjog, társadalombiztosítási jog (kollokvium);

- 7-8. félév: szakdolgozatvédés, polgári jog, büntetőjog, közigazgatási jog és alkotmányjog záróvizsga.

A foglalkozásokra félévenként négy alkalommal három napos "blokkokban" kerül sor.[2] Emellett az egyes tanszékek vizsgaidőszak előtti konzultációkat tartanak. A 7-8. félévben kerül sor a záróvizsga-felkészítésre, a szakdolgozat megvédésére és a záróvizsgák letételére, A záróvizsgák tantárgyai megegyeznek a nappali tagozatos jogi alapképzésben részesülők záróvizsgatantárgyaival (alkotmányjog - közigazgatási jog, büntetőjog, polgári jog). A képzés félévenként 50 000 Ft. költségtérítéssel indult. Ez az összeg az infláció követésével idén már 80 000 Ft. A nem túl magas rendőrtiszti fizetések miatt a levelező hallgatók jelentős része, közel egyharmada él a részletfizetés lehetőségével. A 4,01 tanulmányi átlagot meghaladók jelenleg már 10 000 Ft. tandíjkedvezményben részesülnek[3].

A Rendőrtiszti Tagozat létrehozásának tervét - dr. Kengyel Miklós dékán erőteljes ösztönzése és támogatása mellett - dr. Tremmel Flórián tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Fenyvesi Csaba egyetemi adjunktus készítette el. A tagozat vezetését jelenleg dr. Tremmel Flórián tanszékvezető egyetemi tanár, a bün-

- 117/118 -

tető eljárásjog professzora, míg a szervezés feladatát dr. Herke Csongor egyetemi adjunktus látja el. A hallgatókkal az első beiratkozástól a diploma megszerzéséig a tanulmányi ügyintézők állnak napi kapcsolatban. E feladatokat tagozatunkon kezdetben Dányi-Nagy Etelka, később Nemes Ildikó látta (és látja) el.

II. A Rendőrtiszti Tagozat a számok tükrében

A Rendőrtiszti Tagozatra 1996-ban 291-en iratkoztak be, közülük 1999-ben 102-en szereztek diplomát. A beiratkozott, illetőleg végzett hallgatók számának változását az alábbi táblázat szemlélteti:

A legelső évfolyam hallgatóinak 1/3-a Budapestről, 2/3-a pedig vidékről nyert felvételt. Ez az arány a négy év megpróbáltatásai során sem változott. Szinte hajszálpontosan kétszer annyi vidéki végzett, mint ahány budapesti (az összehasonlíthatóság kedvéért az 1995-ös és 1999-es adatokat vizsgáljuk, hiszen ebben az évben végzett először a Rendőrtiszti Tagozaton hallgató).

Országosan Székelyiék vizsgálata szerint[4] a felsőoktatásban 1941-ben még csak 17% volt a női hallgatók aránya, 1997-ben pedig már 60%. Ehhez képest a Rendőrtiszti Tagozaton az első évfolyamra beiratkozott hallgatók 18%-a volt csak nő és ez az arány az 1999-es végzéskor is csak 23%-ra nőtt.

Az alábbi grafikon azt szemlélteti, hogy a Rendőrtiszti Főiskolát a nappali vagy a levelező tagozaton elvégzők közül a férfiak, illetőleg a nők aránya volt-e nagyobb az 1995-ös jelentkezéskor, illetőleg 1999-ben:

Az 1995-ös jelentkezéskor az összhallgató 66%-a végezte el nappali és 34% levelező tagozaton a Rendőrtiszti Főiskolát. 1999-re ez az arány 71 illetőleg 29% lett, azaz a főiskolán nappali tagozaton végzettek némiképp nagyobb arányban tudták sikeresen abszolválni a jogi egyetemi tanulmányaikat mint azok, akik a Rendőrtiszti Főiskolát levelező tagozaton végezték el. Érdekes azonban megfigyelni, hogy míg a férfiaknál jelentős mértékben nőtt a nappali tagozatról érkezettek aránya, addig a nőknél éppen ellentétes tendencia érvényesült: jóval sikeresebbek voltak nálunk a levelező tagozatról érkezettek, mint a nappalisok. Egyébként a már végzett mindhárom évfolyamon volt "summa cum laude" minősítésű hallgató.

A korosztályok vizsgálatánál - mint ahogy azt a körgrafikonok is tanúsítják - az állapítható meg hogy az 1960 előtt született korosztálynál összességében sem a férfiaknál, sem a nőknél nem következett be arányváltozás. Némi eltérés (nem túl jelentős, 5%-os emelkedés) tapasztalható a férfiaknál az 1966-70 között születetteknél, a nőknél pedig az 1971 után születettek maradtak benn nagyobb arányban.

- 118/119 -

A családi állapot szerinti megoszlást az alábbi ábra szemlélteti:

A grafikonból kiderül, hogy elsősorban a férfiaknál volt - méghozzá úgy tűnik, óriási - jelentősége annak, hogy milyen családi háttér mellett próbált eleget tenni egyetemi tanulmányainak. Az első évfolyam megkezdésekor ugyanis a férfiak alig több, mint fele volt nős, a negyedik évre ez az arány 4/5-re nőtt. Ehhez képest a nőtlen férfiak aránya a felére csökkent.

A hallgatók kevés kivétellel a rendőrségen dolgoznak különböző beosztásban. A felnőtt hallgatók szokásos problémáin túl (munka, család, anyagi gondok, komoly távolság az iskola és a lakóhely között stb.) nekik még a munkájukból adódó mindennapos ügyeletek és túlórák is nehezítik a tanulást. A nehézségek, a nagy lemorzsolódások ellenére is magas a hallgatók létszáma.

A hallgatók zömének jelenlegi munkájához szükséges a jogi egyetemi végzettség. A 2001. évi kérdőíves felmérés szerint:

Miért jelentkezett az RKLT képzésre? (%)

I. évfolyam válasza

Pályamódosítási céllal: 39. Jelenlegi munkámhoz szükséges: 43. Egyéb: 18

II. évfolyam válasza

Pályamódosítási céllal: 35. Jelenlegi munkámhoz szükséges: 50. Egyéb: 15

III. évfolyam válasza

Pályamódosítási céllal: 39. Jelenlegi munkámhoz szükséges: 55. Egyéb: 6

IV. évfolyam válasza

Pályamódosítási céllal: 38 Jelenlegi munkámhoz szükséges: 59. Egyéb: 3

- 119/120 -

Az évente nagy számban végző nappalis és levelezős hallgatókkal hamarosan telített pályán legalább ezeknek a hallgatóknak nem kell szembenézniük az egyéb diplomások elhelyezkedési problémáival, viszont az eredeti munkahelyükön magasabban képzett, sokoldalúbb, műveltebb tisztviselőként dolgozhatnak.

III. A Rendőrtiszti Tagozat hallgatóinak véleménye

A Rendőrtiszti Tagozaton (csakúgy, mint a nappali, illetőleg a többi levelező tagozaton) minden félévben sor kerül a hallgatói véleményezésre. A 2001. évi kérdőívek feldolgozása alapján meglehetősen árnyalt összkép bontakozik ki

a) az oktatásról,

b) a számonkérésről és

c) általában a szervezésről.

ad a) Az oktatáshoz kapcsolódó hat kérdésre adott válaszok szerint:

Az előadások száma elegendő volt-e az adott tárgyakból? (%)

I. évfolyam válasza

Igen: 56. Nem: 44

II. évfolyam válasza

Igen: 66. Nem: 34

III. évfolyam válasza

Igen: 71. Nem: 29

IV. évfolyam válasza

Igen: 86. Nem; 14

Megfelelő volt-e az eszközellátottság, szemléltetés stb.7 (%)

I. évfolyam válasza

Igen: 93. Nem: 7

II. évfolyam válasza

Igen: 88. Nem: 12

III. évfolyam válasza

Igen: 86. Nem: 14

IV. évfolyam válasza

Igen: 86. Ncm:14

Maradt-e el előadás? (%)

I. évfolyam válasza

Igen: 2. Nem: 98

II. évfolyam válasza

Igen: 0. Nem: 100

III. évfolyam válasza

Igen: 42. Nem: 58

IV. évfolyam válasza

Igen: 6. Nem: 94

Az előadások milyen mértékben segítették elő az Ön felkészülését? (1-5)

Magyar jogtörténet 4,3

Egyetemes jogtörténet 4,2

Római jog 4,4

Jogszociológia 3,7

Polgári eljárásjog 4,3

Polgári jog 4,0

Alkotmányjog 4,5

Pénzügyi jog 4,2

Családjog 4,0

Munkajog 2,0

TB-jog 4,5

Közigazgatási jog 3,8

Polgári jog 3,8

Nemzetközi jog 3,6

Polgári eljárásjog 4,2

Büntető eljárásjog 4,6

Polgári jog 4,2

Büntetőjog 3,8

Jogbölcselet 3,3

Kereskedelmi jog 3,4

Nemzetközi magánjog 4,0

Európai közjog 4,2

Igénybe vett-e egyéni konzultációs lehetőséget? (%)

I. évfolyam válasza

Igen: 0. Nem: 100

II. évfolyam válasza

Igen: 0. Nem: 100

III. évfolyam válasza

Igen: 0. Nem: 100

IV. évfolyam válasza

Igen: 3. Nem: 97

Igényelné-e külön konzultációs lehetőségek beiktatását a programba? (%)

I. évfolyam válasza

Igen: 37. Nem: 63

II. évfolyam válasza

Igen: 28. Nem: 72

III. évfolyam válasza

Igen: 23. Nem: 77

IV. évfolyam válasza

Igen: 17. Nem: 83

A hallgatóknak lehetőségük volt egyéb vélemény kifejtésére is. Ezek egy része az egyetemmel, órákkal és vizsgáztatással kapcsolatos általános észrevétel volt, de néhányan konkrét, egyedi esetben is kifejtették véleményüket (akár adott oktató előadási vagy vizsgáztatási módszerével kapcsolatos pozitív vagy negatív tapasztalatokról is). Néhány jellemző vélemény ezek közül:

- 120/121 -

- egyesek szerint ne tartsanak az órák este fél 8-ig, mások viszont amellett kardoskodtak, hogy egyes tantárgyakra magasabb órakeretet biztosítsanak;

- a többség szerint a karon színvonalas, lényegretörő előadások hangzottak el, a felkészüléshez sok segítséget nyújtottak;

- az előadások a nagy tananyag (és az arra jutó kevés idő) miatt sokszor túl gyorsak, intenzív figyelést igényelnek, ugyanakkor nem mindig terjednek ki a teljes tananyagra.

ad b) A számonkérés milyenségét firtató négy kérdésre adott hallgatói válaszokat az alábbi táblázatba foglaltuk össze:

Elégedett volt-e a tananyag-ellátottsággal? (1-5)

Magyar jogtörténet 4,5

Egyetemes jogtörténet 4,5

Római jog 4,6

Jogszociológia 4,6

Polgári eljárásjog 4,5

Polgári jog 4,2

Alkotmányjog 4,5

Pénzügyi jog 3,7

Családjog 4,7

Munkajog 3,6

TB-jog 4,5

Közigazgatási jog 3,4

Polgári jog 3,7

Nemzetközi jog 4,3

Polgári eljárásjog 4,8

Büntető eljárásjog 4,6

Polgári jog 4,3

Büntetőjog 4,1

Jogbölcselet 3,4

Kereskedelmi jog 3,3

Nemzetközi magánjog 3,2

Európai közjog 4,4

A vizsgarend kialakítása mennyiben felelt meg az Ön igényének? (%)

I. évfolyam válasza

Teljesen: 48. Részben: 44. Nem felel meg: 8

II. évfolyam válasza

Teljesen: 55. Részben: 45. Nem felel meg: 0

III. évfolyam válasza

Teljesen: 68. Részben: 32. Nem felel meg: 0

IV. évfolyam válasza

Teljesen: 56. Részben: 42. Nem felel meg: 2

Egyetért-e a hétvégi vizsgáztatással? (%)

I. évfolyam válasza

Csak a szombatival: 39

A vasárnapival is: 25

Egyikkel sem: 36

II. évfolyam válasza

Csak a szombatival: 61

A vasárnapival is: 14

Egyikkel sem 25

III. évfolyam válasza

Csak a szombatival: 31

A vasárnapival is: 11

Egyikkel sem: 58

IV. évfolyam válasza

Csak a szombatival: 43

A vasárnapival is: 22

Egyikkel sem: 35

A könyvtárba beiratkozott-e? (%)

I. évfolyam válasza

Igen: 10. Nem: 90

II. évfolyam válasza

Igen: 38. Nem: 62

III. évfolyam válasza

Igen: 26. Nem: 74

IV. évfolyam válasza

Igen: 54. Nem: 46

Az ehhez a ponthoz kapcsolódó egyéb szóbeli megjegyzések az alábbiak voltak:

- egyesek hiányolják a zárthelyi dolgozat alapján a félévi megajánlott jegyeket (ez valószínűleg a főiskolai múltból adódik) és a gyakorlati órákat, valamint az egyéni konzultációs lehetőségeket;

- a vizsgáztatás alkalmával a többség szerint jóindulat volt tapasztalható;

- probléma merült fel a tekintetben, hogy a vizsgák időpontjának csekély változtatására egyáltalán nincs lehetőség;

- egyesek szerint nehézkes a jegyzetekhez, tankönyvekhez időben hozzájutni.

ad c) A Rendőrtiszti Tagozat szervezésével kapcsolatos kérdések és az arra adott válaszok az alábbiakban foglalhatók össze:

Milyen volt a foglalkozások szervezettsége? (1-5)

I. évfolyam válasza

4,32

I. évfolyam válasza

4,2

I. évfolyam válasza

4,00

I. évfolyam válasza

4,19

- 121/122 -

Milyen volt a vizsgák szervezettsége? (1-5)

I. évfolyam válasza

4.2

II. évfolyam válasza

4,13

III. évfolyam válasza

4,20

IV. évfolyam válasza

4,27

Milyennek értékeli a tagozatvezetés munkáját? (1-5)

I. évfolyam válasza

4.3

II. évfolyam válasza

4,6

III. évfolyam válasza

4.4

IV. évfolyam válasza

4,3

Milyennek értékeli a tanulmányi iroda munkáját? (1-5)

I évfolyam válasza

4,9

II. évfolyam válasza

4.8

III. évfolyam válasza

4.9

IV. évfolyam válasza

4,9

Megfelelt-e az órák napi beosztása? (%)

I. évfolyam válasza

Igen: 90. Nem: 10

II. évfolyam válasza

Igen: 68. Nem: 32

III. évfolyam válasza

Igen: 89. Nem: 11

IV. évfolyam válasza

Igen: 92. Nem: 8

Az e témakörben beérkezett egyéb vélemények:

- volt, aki szerint csütörtökön is kezdődhetne 8 órakor a tanítás, más hallgató a 11 órás kezdést tartaná optimálisnak, megint mások csütörtökön csak a délutáni kezdéssel értenének egyet;

- a tanulmányi tájékoztató füzetet a többség nagyon igényesnek és hasznosnak tartotta;

- a tagozatvezetés és a tanulmányi iroda munkáját egyesek egyenesen kiválónak minősítették.

Összegzés

A 2001. évi kérdőív utolsó kérdéseként az szerepelt, hogy "a félév összképe alapján mennyire felelt meg a képzés az On elvárásainak?" A hallgatói válaszok megoszlása az alábbi volt:

I. évfolyam válasza

II. évfolyam válasza

III. évfolyam válasza

IV. évfolyam válasza

- 122/123 -

Összességében elmondható tehát, hogy a Rendőrtiszti Tagozattal kapcsolatos általános tapasztalat jó. A hiányosságok és nehézségek elsősorban a képzési formából következnek (rövid ideig tartó, kevés konzultációs lehetőség). A magas (a nappali tagozattal azonos) követelmények mellett[5] ezek a körülmények jelentősen megnehezítik a munka mellett a tanulást választó hallgatók diplomaszerzését. Amint azt az immáron három végzett évfolyam[6] is megerősítheti: a diplomát a levelező tagozaton sem ingyen (és mégcsak nem is pénzért) adják, hanem hatalmas erőfeszítés és áldozatvállalás szükséges annak eléréséhez, hogy a 8 félév elvégzését követően a hallgatók megszerezhessék a doktori címet. ■

JEGYZETEK

[1] Mindezzel a Rendőrtiszti Tagozatnál is érvényesül az ún. pozitív transzferhatás, azaz "a tanulást az előző tanulás

támogatja", illetőleg a főiskolai végzettség a sikeres felvételi vizsgát lényegében helyettesíti.

[2] Ez a megoldás meglehetősen újszerű. Sok más speciális képzésnél heti l-l napon voltak foglalkozások. A blokkosítás számottevő idő- és pénzbeli megtakarítást tett lehetővé.

[3] Sajnálatos módon az első évben még több tucatnyi levelező hallgatónak biztosított anyagi munkahelyi támogatás, azaz a költségtérítés teljes átvállalása az utóbbi években elenyészővé zsugorodott.

[4] Vö.: Székelyi Mária-Csepeli György-Örkény Antal-Szabados Tímea: Válaszúton a magyar oktatási rendszer. A magyar oktatási intézmények tanárainak és diákjainak társadalmi háttere, nézetei és attitűdjei az oktatásról. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest 1998. 152 p. 52. és 55. o.

[5] Így az 1997-től felvetteknek kötelezővé vált a diplomaszerzéshez idegen nyelvből a középfokú állami nyelvvizsga, illetőleg kari nyelvvizsga letétele. A 2000 szeptemberétől felvetteknek pedig a diploma megszerzéséhez kivétel nélkül mindenkinek állami "C" típusú nyelvvizsgát kell letennie.

[6] Mindhárom végzős évfolyamról emlékkönyv jelent meg, amelyekből további részletek megismerhetők. Vö.: Évkönyv a JPTE RKLT 1999-ben végzett hallgatói számára. Pécs, 1999, illetőleg Emlékkönyv a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, a Rendőrtiszti Főiskolát végzettek levelező tagozata számára. Pécs, 2000. és 2001. Mindhármat szerkesztette dr. Herke Csongor.