2007. február 23-án került sor a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) második műhelykonferenciára, amely a "Várható változások a zálogjogi szabályozásban" címet viselte. Mind a rendezvény címe, mind pedig az előadók személye és az előadások tartalma arra utalt, hogy elérkezett az ideje annak, hogy a szélesebb jogi közvélemény is elkezdjen részletesebben foglalkozni az új Polgári Törvénykönyvre vonatkozó Javaslat (a továbbiakban: Javaslat) tartalmával.1 A Javaslat szövegének közzétételével megnyílt a lehetősége annak, hogy az egyes szakmai szervezetek, illetve a szélesebb jogászi társadalom is véleményt nyilvánítson a készülő kódexről. Ezt a célt volt hivatott szolgálni a MOKK által szervezet műhelykonferencia is, amelyet lehetőség szerint újabb rendezvények fognak követni.2
A műhelykonferencián Petrétei József miniszter megnyitóját követően 6 előadás hangzott el. Előadóként vett részt a rendezvényen Zámbó Tamás a Győri Ítélőtábla kollégiumvezető bírája, Nemes András az IRM tanácsadója, Győrfi-Tóth Péter ügyvéd, Szendrey Zoltán banki jogtanácsos, Botos András a Magyar Jelzálogbank Egyesület titkára és Anka Tibor közjegyző, a MOKK elnökhelyettese.
Az elhangzott előadások számos ponton érintkeztek egymással, így jól körvonalazódtak azok a kérdések, amelyeket csaknem valamennyi előadás érintett. Ezek a főbb kérdéscsoportok a következők voltak:
- egységes biztosítéki rendszer: a fiduciárius biztosítékok kérdése, a járulékosság fogalma és célja, a dologi és a kötelmi jogi rendelkezések szétválasztása;
- a zálogfajták számának csökkentése: a kézizálogjog-jelzálogjog kettősségének visszaállítása, a jogon és követelésen fennálló zálogjogra vonatkozó szabályozás, a vagyont terhelő zálogjog kérdése, a keretbiztosítéki zálogjog;
- a zálogjog alapítása és létrejötte: az ún. absztrakt dologi jogi rendelkező ügylet tana;
- az alakszerűség megszüntetése és a közokirati forma eltörlése;
- a zálogjogi nyilvántartás kérdései;
- a zálogjog érvényesítése: az ún. alternatív igényérvényesítési módok körének szélesítése;
- az önálló zálogjog.
Jelen írás terjedelmi okok miatt az önálló zálogjoggal foglalkozik részletesebben. Valószínűsíthető azonban, hogy a konferencia által érintett egyéb témákban - különösen a zálogjogi nyilvántartás átalakítása, a közokirati forma és a zálogszerződés kötelező alakszerűségének tervezett megszüntetése - még számos publikáció fog születni a közeljövőben.
A konferencia résztvevői védelmükbe vették az önálló zálogjog intézményét. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a Javaslat el kíván tekinteni az önálló zálogjog szabályozásától, vagyis meg kívánja szüntetni ezt a zálogfajtát. Ennek indoka az, hogy a magyar jogban ez a jogintézmény a gyakorlatban - a zálogházi tevékenységen és a kereskedelmi bankok jelzáloghitelintézetek által történő refinanszírozásán kívül -nem került alkalmazásra. A jogintézmény megszüntetését a Javaslat azzal indokolja, hogy ez a zálogfajta nem biztosítja megfelelően a zálogadós védelmét. Ennek oka, hogy az önálló zálogjog és a követelés közötti kapcsolatot nem a törvény, hanem a felek közötti megállapodás teremti meg. Nincs szó tehát törvényi járulékosságról, csupán egyfajta szerződéses járulékosság áll fenn. Erre a megállapodásra azonban - a Ptk. 269. § (3) bekezdése értelmében - a zálogkötelezett csakis az önálló zálogjog közvetlen megszerzőjével és ennek olyan jogutódjával szemben hivatkozhat, aki az önálló zálogjogot ingyenesen szerezte, vagy rosszhiszemű volt, tehát a szerzéskor az alapjogviszony tartalmát ismerte.
A Javaslat szerint a szerződéses járulékosság - amely a Ptk.-ban nem nevesített ún. biztosítéki szerződésen alapszik - nem akadályozza meg a zálogjogosultat abban, hogy a zálogtárgyból követelés hiányában, vagy azt meghaladó mértékben is kielégítést keressen. A zálogkötelezett ilyen esetben csak kötelmi úton - szerződésszegés címén, vagy jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozva - léphet fel a zálogkötelezettel szemben. Ebből jut a Javaslat arra a következtetésre, hogy az önálló zálogjog valójában egy fiduciárius konstrukció, mivel a zálogjogosultat megillető dologi jog tágabb, mint az, amire kötelmi jogilag jogosult.3
Zámbó Tamás szerint hiba lenne ennek a jogintézménynek a megszüntetése, főként azért, mert az utóbbi időben a gyakorlat is kezdi megismerni és alkalmazni, a benne rejlő előnyök miatt. Szerinte alaptalanok a Javaslatban megfogalmazott aggodalmak, hiszen a hitelintézetek által alkalmazott biztosítéki szerződések nem alapozzák meg ezeket. Azt azonban ő is elismerte, hogy az önálló zálogjogra vonatkozó hatályos szabályok módosításra szorulnak.
Egy megtartásra érdemes jogintézménynek tartja az önálló zálogjogot Győrfi-Tóth Péter is. Szerinte is hibás a Javaslatban megjelenő felfogás, amely nem vesz tudomást ezen zálogtípus előnyeiről. Ezek az előnyök mindenekelőtt azokban az esetekben jelennek meg, amikor a járulékos zálogjog nem alkalmazható, így például a szindikált hitelezés során. Tévedés a törvényi járulékosság hiányát úgy felfogni, hogy az automatikusan visszaélésekhez vezet. Az adóst természetesen védeni kell, ennek érdekében javasolta a biztosítéki szerződés kodifikálását. Azt ő sem vitatta, hogy a hatályos szabályokat meg kell változtatni. A Ptk. 269. § (5) bekezdésében foglalt utaló szabályt például nem tartja kielégítőnek, véleménye szerint ez egy elnagyolt szabály és precízebb rendelkezésekre lenne szükség. Megfontolandónak tartotta, hogy önálló zálogjogot csak ingatlanokra korlátozva lehessen alapítani, amely a biztosítéki szerződés kodifikálásával együtt hozzájárulhat ahhoz, hogy nagyfokú biztonsággal lehessen ezt a jogintézményt alkalmazni.
Szendrey Zoltán azt emelte ki, hogy a bankok jellemzően hosszú futamidejű kölcsönöket biztosítanak önálló zálogjoggal, a jelzálogbankok által történő refinanszírozásban ez egy jól használható eszköz, amely vonatkozásában aligha fordul elő szerződésszegés.
Anka Tibor az önálló zálogjog egy konkrét, jogszabályba foglalt előnyére hívta fel a figyelmet: a korlátozott adósi felelősség szabályára. A Ptk. 269. § (1) bekezdése alapján ugyanis az önálló zálogjog jogosultja kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést, a zálogkötelezett egyéb vagyontárgyaira azonban nem vezethet végrehajtást.4
Botos András egész előadását az önálló zálogjognak szentelte, rámutatva, hogy az önálló zálogjog a gyakorlatban hitelbiztosítékként és nem egy absztrakt, dologi követelésként jelenik meg. Ebből következik, hogy az önálló zálogjog által kínált előnyökkel ez idáig leginkább ezt a felfogást valló hitelintézetek tudtak élni.
Annak érdekében, hogy könnyebben megértsük az önálló zálogjog lényegét és állást tudjunk foglalni abban a kérdésben, hogy szükség van-e erre a jogintézményre, elkerülhetetlen egy rövid áttekintést adni a zálogjog két alaptípusáról, a járulékos és a nem-járulékos zálogjogokról.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
