Némileg formabontóan, egymáshoz láncszerűen kapcsolódó írások ismertetésére vállalkozom ebben a lapszemlében. Olyan tanulmányokat fogtam kézbe, amelyek e hasábokon békésen megférnek egymás mellett, bár a szerzők nem feltétlenül ismerik egymást, hiszen igen eltérő kutatói közegben tevékenykednek.
1. A Magyar Nyelvstratégiai Intézetet egy kormányrendelettel[1] 2014-ben hozták létre, és fejfájára felírható: "Élt három évet". Bencze Lóránt vezetése alatt az intézmény kormányhivatal volt, és a kormány tanácsadójaként olyan tennivalókat fogalmazott meg, amelyeket más intézményeknek kellett volna elvégezni. Az egykori vezető évekkel későbbi, meglehetősen szubjektív összefoglalójából (Bencze 2024) kiderül, hogy más országokban is van hasonló nyelvstratégiai intézmény. Értelmezése szerint a nyelvstratégia a politika világához tartozik, és értelemszerűen része a nemzetpolitikának, ugyanakkor megvalósítása állami feladat, azaz közpénzből finanszírozandó. Az részletkérdés, hogy az állam hogyan oldja meg ezt a feladatot, az MTA-n belül - a Magyar Tudományos Akadémia már 1997-ben nyelvstratégiai konferenciát szervezett - vagy külön intézmény létrehozásával, illetve különböző intézményekre testálva a feladatköröket, vagy miniszteriális menedzseléssel.
A beszámolóban a szerző jelzi, hogy a nyelvstratégia olyan szakkifejezés, amelyik a beszélők számára rendezetlen (diffúz) fogalom, és nem tudják, mi rejtőzik mögötte, milyen érdekekkel van összekötve. A létesítő rendelet a bizalomhiányos társadalomban találgatásokat indított el az akadémikusokban, egyetemi tanárokban, nyelvészekben, a hadtudományi jelentése pedig eleve ismeretlen a társadalomban. Egy autószerelő mester mégis tudta, miről van szó: "A stratégia olyan, mint amikor valaki almát akar enni, akkor öt évvel előbb végig kell gondolnia és döntenie, hogy almafát ültet." A stratégia tehát a célok, fő csapások, fő irányok, az eszközök kijelölése, és hogy mindezt hogyan alkalmazzuk. A stratégia tehát viszonylag állandó, kötött a hosszabb távú terv, cél érdekében. A gazdaságosságot, a társadalmi békét és ezek hatékonyságát szolgálják az olyan nyelvstratégiai elemek, mint a rendvédelmi, a közhivatali és a bírósági nyelv rendbetétele is. A kormánynak benyújtott két tucat nyelvstratégiai elem egyike a rendvédelmi és közigazgatási kommunikációról, egy másik pedig a hivatalos fordítások összehangolt fejlesztéséről szól. A kormány nyilatkozataiban például minden olyan kifejezést megfelelően kell használni (úgymint kultúra, integráció, asszimiláció, liberális, nemzeti), amelynek eltérő a jelentése országonként és nyelvenként, megelőzendő a fölösleges nézeteltéréseket.
Az intézetvezető nyugalmazott nyelvészprofesszor tudományos munkásságában elsődleges a nyelvek és elsősorban a magyar nyelv antropológiai megközelítése, így a nyelvhasználatnak az adott kultúrával, földrajzi, történeti, vallási és más körülményekkel való összefüggéseit, különbözőségeit vizsgálta, főként hatékonysági, retorikai-stilisztikai szempontból.
2. Az Igazságügyi Minisztérium, tulajdonosi joggyakorlóként, a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. és az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. egyesüléséről döntött, 2024. október 18-tól létrejött tehát az MKIFK,[2] azaz a Magyar Közlönykiadó és Igazságügyi Fordítóközpont Zrt. Kérdés, hogy ki viszi tovább a távlatos fordítási minőségfejlesztési kérdéseket az új profilú öszvér szervezetben, alapozva például Németh Gabriella és Szoták Szilvia összefoglalójára, a tágan vett igazságügyi nyelvhasználat stratégiájáról (Németh-Szoták 2023).
A szerzők álláspontja szerint a stratégiaalkotás összetett, a múlt eredményeire támaszkodó, a jelen helyzetet feltáró, ugyanakkor jövőbe mutató tevékenység, amely áthatja a szervezetek, a társadalom, gazdaság működtetését, egymással összehangolt szándékok, döntések rendszere, amelyben az adott cél eléréséhez szükséges folyamatok vagy lépések is meghatározandók. Ám a nyelvészek és jogászok körében vita, vajon az igazságügyi nyelvhasználatot keretbe foglaló nyelvstratégiát önállóan, vagy inkább egy egyetemes magyar nyelvstratégia részeként képzeljük-e el. Szerintük ez utóbbi lenne a kívánatos. Más-
- 47/48 -
felől, a szaknyelvek jövője meglátásunk szerint szorosan összefügg a nyelv versenyképességével, és ezért is szorgalmazta az OFFI, hogy "önálló gazdálkodású állami fordítószolgálatként a kormányzati intézmények és állami szervezetek, az igazságszolgáltatás és közigazgatás, a tág értelemben vett jogalkotási közreműködők és a fordító- és tolmácsképző helyek dinamikus partnerévé váljon". A 2023-2026 közötti intézményfejlesztési stratégiájuk értelmében - akkor még nem tudták, hogy önállóságuk 2024 végére megszűnik -, az állami fordítószolgálat olyan digitális és nyelvtechnológiai fejlesztésekre is fókuszál, amelyek az általa ellátandó közfeladatok minőségének magas színvonalon tartását szolgálják.
E szolgálat közvetlenül összefügghet a jogi szaknyelv fejlődésével is - e tevékenységet saját IUSTerm jogi és igazgatási terminológiai adatbázisuk folyamatos fejlesztésével nagyban szolgálták. (Ez az adatbázis országos viszonylatban egyedülálló, terminológus végzettségű szakmai csapat által vezetett, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel működik; ennek elérhetővé tételével a közigazgatást kiszolgáló jogi szakfordítások elkészítése, a célnyelvi fordítások jobb érthetősége, hosszú távon pedig a közérthetőség érhető el, támogatva Magyarország (nyelvi) versenyképességét. Ily módon nemcsak a közigazgatási vagy a bírósági eljárásokhoz szükséges, jogszabály alapján ellátandó okiratfordítások és tolmácsolás fordítási szóhasználata válhat egységessé és magas minőségűvé.) Az igazságügyi, illetve igazságszolgáltatási közfeladatokat ellátó megrendelői körnek, például rendőrségnek, minisztériumoknak, bíróságoknak, ügyészségnek, adóhivatalnak vagy más hatósági jogkörrel is bíró állami szervezeteknek (példaként említhető a Magyar Nemzeti Bank) a szóhasználatát, kifejezéseit is formálni lehet. A szaknyelv fejlesztése egy-egy szakpolitikát, szakterületet érint, ideértve az adott terület tartalmi értelemben vett intézkedéseit, az adott területtel kapcsolatos kormányzati célokat, értékeket és a megvalósításukhoz szükséges eszközöket, továbbá minden jogszolgáltatás körébe tartozó tevékenységet, azaz a törvénykezés elvi és gyakorlati érvényesítését és végrehajtását. Ehhez kapcsolódhatnak kiegészítő tevékenységek (igazságügyi orvostan, igazságügyi szakértői és nyilvántartási rendszerek, igazságügyi képzések, igazságügyi igazgatás). Így alakítható ki az igazságügy lehető legszélesebb fogalmi köre, azaz a hivatali, kormányzati, igazságszolgáltatási, esetleg az igazságügyi miniszter alá tartozó hivatásrendekkel összefüggő működési területek összessége, ahol a laikusok gyakran találkozhatnak a jogi szaknyelvvel. Vajon delegált hatáskörrel rendelkező koordináló intézmény hiányában, a nyelvre vonatkozó stratégiai szemléletű dokumentum mikor készül el? Hiszen a Nyelvstratégiai Intézet felállítása ígéretes volt, de megszűnésével az eredmény még várat magára.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
