1999. május 20-22-én Helsinkiben került megrendezésre a 7. fogyasztói jogi világkonferencia, "Fogyasztó helye a globalizált információs társadalomban" címmel. A konferencián elhangzottak alapján jelent meg a Kluwer kiadó gondozásában T. Wilhelmsson Consumer Law in the Information Society című kiadványa, mely az információs és kommunikációs technológia gyors fejlődésének a fogyasztóra és fogyasztóvédelemre gyakorolt hatásával foglalkozik.
A könyv bemutatásával célom a fogyasztói jog aktuális témáinak feltárása, nevezetesen az elektronikus szerződéskötések világa, az e-kereskedelem szerepe, on-line pénzügyi szolgáltatások, a szellemi tulajdon védelme, az Internet nyújtotta lehetőségek.
Aktualitásukat tovább fokozza, hogy fenti tárgykörök megvitatására újabb világkonferenciát tartanak idén, május 9-11 között, Athénban.
Az információs társadalom az emberiség fő gondjainak megoldása. Új típusú társadalom, amelynek átalakulása és fejlődése mögött az információs javak termelése a hajtóerő. Olyan társadalom, amelyben az információt gazdasági erőforrásként használják. Magába foglalja az elektronikus információszolgáltatás és interaktív kommunikáció minél szélesebb körű alkalmazását.
A fogyasztóvédelem olyan szemlélet, illetve politika, amely alapjában a gyengébb fél szükséges védelme teóriájának része.1 A fogyasztó nem bír jelentős gazdasági erővel, saját érdeke védelmére csekély mértékben képes, ezért a piacgazdaság e szereplőit intézményesen védeni kell a piacgazdaságnak a fogyasztóknál erősebb szereplőivel szemben.
A kormányok szerepéről John Rothcild a Co-regulating the Internet című írásában azt rögzíti, hogy amennyiben Kormány általi szabályozásra van szükség, az legyen technológia-semleges, versenyképes piaci alapú megoldásokat tartalmazó, a versenypolitika által védett. A Kormánynak alapszabályozási keretet kell biztosítani, adaptálva a hagyományos szerződési és kereskedelmi jogot az új technológia általi kihívásokra. Feladata a megtévesztő piaci magatartás ellenőrzése, a fogyasztói szuverenitás biztosítása, "igazságszolgáltató" szerep a kereskedelmi vitákban, a piaci szerződések megkötésének megkönnyítése. Lényegesnek tartja a kormányzati szervek közötti együttműködést, információkérést, segítségnyújtást. Szerepet tulajdonít a nem kormányzati szerveknek, az NGO-nak.
David Harland taglalta a nemzetközi szervezeteknek, így az OECD-nek, az UNCITRAL-nak, ECOM-nak, UNCTAD-nak, WTO-nak, ISO-nak, APEC-nek a fogyasztókra gyakorolt hatását. Ő írt a globalizáció és az internacionalizáció közötti különbségtételről is, a következőképp fogalmazva:
"A globalizáció az elnemzetietlenedés eljárását fejezi ki, míg az internacionalizáció a nemzetközi szereplők együttműködési tevékenységére utal."2
Heiki Pisuke a társadalmi reformok és az információs társadalom hatása a fogyasztókra az átmeneti gazdaságban; Észtország fogyasztóvédelme témában előadottakkal járult hozzá a könyv megszerkesztéséhez.
Annak ellenére, hogy a korábbi szovjet jogalkotás az áruk előállítására, minőségére, kereskedelmére és eladására vonatkozó szabályokat alkotott, mégsem beszélhetünk fogyasztóvédelemről, fogyasztói jogról és fogyasztóról jogi értelemben, gazdasági, ideológiai és jogi okok miatt. Fogyasztóvédelmi politika és fogyasztó jog fejlődése csak az 1990-es években indult meg, a piacgazdaságra való áttérést követően. A '90-es évek elején az átmeneti gazdaságpolitikai, gazdasági és jogi reformjai alapvető hatással voltak a fogyasztókra. Hirtelen mindent meg lehetett vásárolni az üzletekben, a kirakatok, polcok megteltek, sokféle szolgáltatás igénybe vehetővé vált. Mindennek következménye a társadalom kettéosztottsága nagyon gazdagokra és rendkívül szegényekre. Az átmeneti gazdaság tehát szociális rétegződést eredményezett a tulajdonviszonyok szempontjából. Az árak megközelítették a haladottabb országokéban alkalmazottat, de az életszínvonal nem.
A fogyasztói jogi rendelkezések az EU szabályok harmonizációján alapulnak az általános polgári jog keretén belül. Észtországban a Fogyasztóvédelmi törvény 1993-ra datálható. Jelenleg az Észt Polgári jog 5 külön jogra osztható: a polgári törvénykönyv általános részére, tulajdonjogi törvényre, családjogi részre, öröklési jogra, az 1964-es polgári törvénykönyvre. 1999-ben a polgári jogi törvény általános része, a kötelmi jogi törvény, és a magán nemzetközi jogi törvény parlament általi első olvasata megtörtént, végső elfogadására pedig 2000-ben sor került. Mind tartalmaz szabályokat a fogyasztók védelmére vonatkozóan. A fogyasztói jog központi koncepciói a klasszikus civil jog koncepcióján belül fejlődtek ki. Az a tény, hogy fogyasztóvédelmi tételek a Fogyasztóvédelmi Törvényen kívül a polgári jogban és speciális törvényekben (Termékbiztonsági törvény, reklámjog, Játékok biztonsági követelményeiről szóló tv.) találhatók meg, felveti a kérdést, hogy vajon a fogyasztói jog a jog külön területe vagy sem, melyre egyértelmű észt válasz még nincs. 1991-ben Észtország csatlakozott Interneten keresztül a nagyvilághoz. Kevesebb, mint 10 éven belül az információs társadalom realitássá vált. 1999-ben 1000 főre 15,7 számítógép esett, míg a nyugat-európai átlag 16,9 volt.3 Észtország meghirdette az ún. Tigris Ugrás Programot, mely oktatási területen a számítógépek bevezetését célozta meg a tanárok és diákok számára. Oktatási célon kívül Észtországban kereskedelmi, szórakozási, kutatási célokra használják még. A szellemi tulajdonvédelem területén a globális és regionális szabályokhoz való harmonizációt hirdetik. Ennek köszönhető, hogy Észtország 135. WTO tag lett 1999-ben. Az 1999. január 21-én módosított Fogyasztó jogi törvény és a Fogyasztóvédelmi törvény 1999. február 15-i hatállyal lépett életbe. Manapság a hamis áruk elleni védelemre, illetve az Interneten megvalósuló szellemi tulajdon elleni cselekményekre helyezik a hangsúlyt.
A könyv 3. fejezetében, Ian Ramsay írásában, az információs kapitalizmus területén megvalósuló fogyasztóvédelemről olvashatunk. Az információs kapitalizmus problémakörét Manuel Castells fejtette ki. Nézete szerint világunkat és életünket a globalizáció és az identitás egymással konfliktusban álló trendjei formálják. Az elmúlt negyedszázadban az információs technológiai forradalomnak, a kapitalizmus átformálódásának, az állami dirigizmus pusztulásának, kulturális társadalmi mozgalmaknak lehettünk tanúi. Kölcsönhatásukból alakult ki a hálózati társadalom, a globális gazdaság és egy új kultúra. A hálózati társadalom az információ korának új társadalmi szerkezete. Termelési, hatalmi és tapasztalati hálózatokból áll ösz-sze. A valóságos virtualitás kultúrája olyan rendszer, amelyben a valóság maga (vagyis az emberek anyagi/szellemi léte) teljesen belemerül egyfajta virtuális képi környezetbe, a fantázia látszatvilágába. A globális gazdaság irányító folyamatai a termelékenység és versenyképesség. A termelékenység az újításból, a versenyképesség a rugalmasságból ered. Az informatika és az a kulturális kapacitás, amely azt használja, elsőrendű fontosságú az új termelési funkció véghezvitelében.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
