A felperes keresetlevele szerint közötte, mint szállító és a "... kft." mint megrendelő között szerződés jött létre meghatározott termékek szállítására. A felperes tulajdonjogát fenntartotta. A későbbiek során a felek olyan szerződést kötöttek egymással, amelyben a ... "kft." mint megrendelő konkrét összegben elismerte a felperessel szemben fennálló vételártartozását és elvállalta, hogy azt részletfizetésekkel kiegyenlíti. Tudomásul vette egyben, hogy ha részletfizetési kötelezettségének nem tenne eleget, fennmaradó tartozása egy összegben esedékessé válik.
A "... kft." fizetési kötelezettségének csak részben tett eleget. Ezért a felperes felszólította jogutódját, az MM-Kft.-t a tartozás kiegyenlítésére. Ez vitatta a számlatartozás összegét.
Kisebb törlesztések után a tartozás arra a mértékre csökkent, aminek megfizetésére a felperes az alperest kötelezni kérte.
A felperes további kereseti előadása szerint az alperes közölte vele, hogy megkereste őt egy további kft., azt állítva, hogy a felperestől meghatalmazása van.
Ilyen körülmények között tisztázatlannak tűnt az alperes előtt, hogy ki jogosult, a felperes képviseletében eljárni. A felperestől azt a választ kapta, hogy fizetés hiányában ügyvédi irodáját hatalmazta fel a szükséges jogi intézkedések megtételére.
Az alperes távollétében megtartott választottbírósági tárgyaláson a felperes előadta, hogy az elismerő szerződés a felperes és a " ... kft." között jött létre, de keresetét azért terjesztette elő az alperes ellen, mert a két kft.-t illetően lényegében csak névváltoztatás történt, ugyanis a felperesnek a " ... kft." címére küldött leveleire már az alperes válaszolt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
