1. Marcus Klamert új könyve az Oxford Series of European Law kiadványaként jelent meg. Minden elemében hozza mindazt, amelyet a sorozat minden darabjától elvárunk. Egyaránt kiválóság jellemzi a könyvet megalapozó kutatást, valamint a könyv tudományos prezentációját. A könyv részletekbe menő, alapos kutatásra épül, megállapításai, elemzései és következtetései nagy gondosságról és a részletek iránti nagyfokú érzékenységről árulkodnak. Sikerül ötvöznie a német és az angol-szász tudományos tradíció legerősebb elemeit, amelynek következtében az Európai Unió egyik legalapvetőbb alkotmányos elvének vonzó és hatásos, dogmatikai és kontextuális elemeket egyaránt vegyítő elemzését kínálja olvasóinak. Megközelítése néhol talán túlságosan aprólékos, valamint elmaradhatott volna pár elméleti és jogi kérdés általános áttekintése, és néhány hosszabb lélegzetű kereszthivatkozás a könyv egyes részei között. Mindazonáltal ezeket a problémákat a könyv megfelelően kompenzálja a terület mindenre kiterjedő feldolgozásával és kézikönyvszerű alaposságával. Részletes jogi elemzéseiben nagyban hagyatkozik a szerző az uniós külkapcsolatok jogából szerzett számottevő szakértelmére. A könyv ezen részei különösen meggyőzőek. Annak ellenére, hogy a központi alkotmányos kérdések szempontjából ezek talán mellékszálnak tűnnek, elemzésük elengedhetetlen a főbb megállapítások kifejtéséhez.
2. A könyv az uniós hűség elvét a tagállamok által az Európai Unióban vállalt kötelezettségek terjedelmét és azok teljesítését szabályozó központi alkotmányos elvként mutatja be. Felvezetésként megkapjuk az elv kialakulásának átfogó tárgyalását, valamint tudományos értelmezése és értékelése eddigi eredményeinek teljességre törekvő áttekintését. Az elv megértését nagyban megnehezíti a kapcsolódó definíciós, értelmezési és kontextuális kérdések sokasága és összetettsége. Azonban Klamert - világos és határozott vizsgálati keretet felállítva - szinte kézen fogva vezeti át olvasóját az uniós jog e bonyolult területén. Ennek során bizalommal hagyatkozhatunk a szerzőnek az Unió alkotmány- és gazdasági jogának általános és részletes kérdéseiben fennálló meggyőző és részletes, sok helyütt valódi újdonságokat is tartogató tudására. A könyv négy nagy része - Bevezetés, Kohézió, Együttműködés és Építkezés - olyan összefogott narratív keretet nyújt, amely a hűség elvének minden aspektusát felfedi, és amely képes ezen szerteágazó elv elemzését szűkebb, és ennek következtében könnyen hozzáférhető keretek között tartani.
Az uniós hűség elve több jelentéssel és aspektussal bíró alkotmányos elvként jelenik meg az olvasó előtt. Ezen jelentésrétegek és értelmezési perspektívák az EU Bíróság joggyakorlatában fokozatosan alakultak ki. A könyv maga sem tagadja, hogy az Unió és a tagállamok közötti viszonyokat szabályozó alkotmányos elv rögzülése, valamint megerősödése hosszabb időt vett igénybe. A hűség sokrétű elve a jogkövetés, az együttműködés, a konfliktusoldás, valamint az egyes, az Unió elképzelésével összeegyeztethetetlen magatartásoktól való tartózkodás kérdéseinek alapelvi szintű szabályozásáért felelős az uniós jogban. Az elv alkalmazásában kihat a tagállamok közötti horizontális, valamint az Unió és a tagállamok közötti vertikális viszonyokra, illetve az uniós intézmények közötti kapcsolatrendszerre is. A hűség elve az uniós jogban szerephez juthat, mint lex generalis, meghatározott kötelezettségek önálló jogi alapja, fennálló jogalapokat támogató jogalap, értelmezési szabály, általános jogelv, illetve mint az uniós jogban elismert jogokat és kötelezettségeket kitágító jogi eszköz, amely addig nem létező jogi kötelezettségek rögzítéséhez vezethet el. Az elv által védelemben részesített uniós érdekek hasonlóképpen sokfélék. Amennyiben összevetjük az Alapszerződésekben a közvetlen közelében szabályozott alapelvekkel - a hatáskör-átruházás az EUSz. 4. cikk 1. bekezdésében, valamint a tagállami identitások védelmének az EUSz. 4. cikk 2. bekezdésében rögzített elveivel, az Unió érdekeinek a tagállami érdekekkel szembeni védelme körében a hűség elve tagadhatatlanul a legnagyobb alkotmányos jelentőséggel bír.
3. Ezen tartalmi elemek, fejlődési irányok és alkotmányos szerepek alapján egy összetett, folyamatosan alakuló alapelv képe bontakozik ki. Ennek fényében nem meglepő, hogy a könyv visszatérő jelleggel kritizálja az elv és alkalmazásának tartalmi követhetetlenségét, vala-
- 322/323 -
mint az elv alakulása során a jogászi figyelem és törődés feltűnő hiányát.
Alkotmányjogászok számára különösen meglepő lehet, hogy a joggyakorlatban alig létezik kapcsolat az EU Bíróság eredeti, a tagállamok jogi kötelezettségeit alapvetően meghatározó ítéletei, valamint az Unió és a tagállamok közötti viszonyok jelenlegi, a hűség elve alapján kialakított és elvi szinten szabályozott rendszere között. Az elv alkotmányos megerősödésének alkotmányjogi megítélése ugyancsak problematikus lehet. Annak ellenére, hogy a hűség elvének megjelenésével a tagállamok kötelezettségeinek alkotmányos háttere könnyebben megragadhatóvá vált, az elv növekvő jelentősége alkotmányos bizonytalanságot hozott magával különösen az elv valódi súlyát és hatásait illetően. A tagállamok - különösen azok bíróságai - számára a hűség elve túlontúl általános, viszont messzire elérő, a hazai anyagi és eljárási jogot nagyban befolyásoló kötelezettségek formájában jelentkezik. Ezek értelmezése és teljesítése tekintetében egyedül arra az általános jogi iránymutatásra támaszkodhatnak, hogy ezen kötelezettségek teljesítése elkerülhetetlen, hiszen ellenkező esetben a közös uniós politikák teljes és hatékony megvalósulása kerülne veszélybe.
Ennek kapcsán, bár részletesen tárgyalja az EU Bíróság által alkalmazott érvelési megoldások hiányosságait, valamint rávilágít arra, hogy az uniós jog által szabályozott különböző környezetekben (például az egyének uniós jogból nyert jogainak védelme, illetve az EU külkapcsolati rendszerének körében) az elv alkalmazása eltérő alapokon nyugodhat, a könyv markánsabb álláspontot is megfogalmazhatott volna. Sajnálatosan elmulasztja, hogy az uniós szakpolitikák kormányzásába bevont tagállami intézmények helyzete és terhei szempontjából az elv alapvetőbb, a doktrinális alapokat meghaladó, gyakorlati megfontolásokon nyugvó kritikáját adja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
