"Tudod, ki van ez találva…"
Tankcsapda: Mindig péntek
A regisztrációs adót a 2003. CX. törvény (továbbiakban: Rega.)1 emelte be a magyar jogrendbe, mely lényegén a véghezvitt módosítások sem változtattak.2 A törvény lényege, melyet annak indokolása megható őszinteséggel fogalmaz meg, "hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása révén megszűnő, de addig ellenőrzött határforgalomhoz kötődő fogyasztási adóját - az adóztatandó termékkört, a mentességeket lényegében változatlanul megőrző - regisztrációs adó váltsa fel."
A Rega. 1. § (1) bek. szerint regisztrációs adót kell fizetni a Magyar Köztársaság területén, belföldön forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó után.3 A forgalomba helyezés a személygépkocsi belföldön első ízben történő nyilvántartásba vétele, átalakítás esetében az átalakítás tényének nyilvántartásba vétele, és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése
Vegyük a következő konstellációt, ami Magyarország Európai Uniós csatlakozásával gyakran előfordulhat: valaki egy személygépkocsit szándékozik venni valamelyik EU-tagállamban, ami figyelembe véve az eltérő fogyasztói árakat, azt célozza, hogy olcsóbban jusson hozzá valamely termékhez. Az így beszerzett személygépkocsit, ha Magyarországon használni kívánja, vagyis forgalomba szándékozik helyezni, akkor meg kell fizetnie a regisztrációs adót, e nélkül ugyanis, a Rega. 6. § alapján, nem lehet számára forgalmi engedélyt kiadni.
Érdemes megvizsgálni mennyiben egyeztethető össze ez az adónem a közös piaccal, és az áruk szabad áramlásával. Ha ugyanis a közösségi joggal össze nem egyeztethető, akkor egyrészt nem vethető ki ilyen adó,4 másrészt a kivetett adó visszaigényelhető, illetve az adó által okozott kereskedelmi turbulencia következtében fellépő károk megtérítésére is, természetesen a további előfeltételek fennállta esetén, kötelezni lehetne Magyarországot.5
A probléma különösen abban a konstellációban válik érdekessé, hogy a Rega. az adókötelezettség keletkezése tekintetében nem különböztet magánszemély és személygépkocsik forgalmazásával foglalkozó vállalkozások,6 illetve használt és új autó között, egyedül környezetvédelmi szempontból differenciál. Vagyis minden Magyarországra behozott, és itt üzembe helyezett gépjárművet terheli ez az adónem. Mivel a vázolt különbségtétel nem lebecsülendő a vizsgálódásainkat ennek figyelembevételével végezzük.
Az EK-Szerződés 3. cikke szerint a Közösség célja többek között - mely cél finalitása vitatható ugyan7 - egyrészt a tagállamok között az áruk behozatalára és kivitelére vonatkozó vámok és mennyiségi korlátozások, valamint minden más, azokkal azonos hatású intézkedés tilalma, illetve a belső piac, amelyet az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályok eltörlése jellemez.
Az egységes belső piacot az Európai Bíróság meghatározása szerint minden közösségen belüli kereskedelmi korlát megszüntetése jellemez, azzal a céllal, hogy a nemzeti piacok összeolvadjanak egy egységes piaccá, melynek feltételei egy valódi közös piacéhoz a legközelebb állnak.8 A bíróság ugyanitt hangsúlyozta, hogy nem csupán a közösségen belüli kereskedelem, mint olyan, a cél, hanem, hogy a határokon átnyúló gazdasági ügyleteket folytató magánszemélyek szubjektíve is élvezzék ennek gyümölcseit.
Nagyjából ugyanezt fejezi ki az EK-Szerződés 14. cikk (2) bekezdése, mely szerint a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, ahol biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Az áruk szabad mozgását megvalósítását szolgálja a vámunió, mely egyrészt közös külső vámhatárt jelent,9 másrészt azt, hogy a tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj. Ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell (EKSz 25. cikk).
Mindemellett a tagállamok nincsenek eltiltva az adóztatástól csak azért, mert az határokat átlépő természetű gazdasági tranzakcióhoz kapcsolódik, ez jelenik meg az EKSz 90. és következő cikkeiben.
A regisztrációs adó kihatással lehet a határokat átlépő kereskedelemre,10 amennyiben ez olyan személygépkocsikat érint, melyek más tagállamokból származnak. A kissé hosszúra nyúló bevezetés után ezzel elérkeztünk a probléma magvához. Hogyan kell kvalifikálni a regisztrációs adót? Vámmal azonos hatású intézkedésként, és mint ilyen tiltott közösségi jogilag, avagy megengedett belső adóként, melyre a 90. és következő cikkekben meghatározott követelmények, vagyis csupán a diszkrimináció tilalma.11 Ugyanis nem lehet egyszerre mindkettő. A probléma már csak azért is több, mint egyszerű akadémikus kérdésfeltevés, mert egészen más jogkövetkezmények vonatkoznak rájuk.12 Teljes egyetértéssel idézzük Dausest, aki szerint a besorolás adott esetben komoly nehézséget jelenthet.13
A kérdés jobb megvilágításához röviden elemezzük a két intézményt, és reméljük sikerül megállapítani, hogy hova soroljuk ezt az adófajtát. Amennyiben vámmal megegyező hatású intézkedést kell benne látnunk, úgy abszolút tilalom alá esik, ha eljárási, közigazgatási díj, akkor meg kell vizsgálni az igazolhatóságát, amenynyiben nincs ésszerű oka, akkor mint vámmal megegyező hatású intézkedés tiltott. Ha azonban megengedett belső adó, akkor azt kell megvizsgálni nem diszkriminatív-e. Ha igen, akkor szintén tiltott a közösségi jogi által.
A vámmal megegyező hatású intézkedések tilalma azt célozza, hogy hézagmentesen lefedje a vámok tilalmát, és azt ne lehessen adó- vagy vámtechnikai praktikákkal megkerülni,14 annak szükségszerű kiegészítése, hogy e rendelkezés ténylegesen hatályosulhasson.
A jogilag nehezen megfogható fogalom mögött a Bíróság kezdetben minden olyan fiskális vagy parafiskális fizetési kötelezettséget értett, mely ugyan nem vám a klasszikus értelemben, de megfelel a következő feltételeknek:15
- az áru határon átlépése adja az alapját,16
- megdrágítja az árut,
- és a vámokhoz hasonló protekcionista vagy diszkriminatív hatást fejt ki. Ez utóbbi feltételtől a Bíróság eltekintett, sőt kifejezetten hangsúlyozta, hogy nem a versenyre gyakorolt hatás - vagyis a protekcionista illetve diszkriminatív volta - alapján különböztet az EKSz vámok és nem vámok között, hanem az áruforgalomra gyakorolt minden korlátozás tilt. 17
E tilalmak a tagállamok által akármilyen névvel is ellátott és akármilyen módon is, de egyoldalúan kirótt anyagi megterhelésekre vonatkoznak. Ha azonban közösségi eredetű, minden tagállamot és így minden közösségi árut érintő kötelezettség teljesítéséről van szó kizárt vámmal megegyező hatású intézkedésről beszélni. Ez alól csak a tagállami végrehajtás hogyanja képez kivételt.
A közösségi jogalap sem egy carte blanche; ha a tagállam ezen a felhatalmazáson túlterjeszkedik, akkor szintén közösségi jogilag tiltott financiális terhek területére téved18 - ilyenek tipikusan közösségi állategészségügyi előírások betartatásának költségei. A Bíróság itt a közösségi joggal összeegyeztethetőséget vizsgálva csak a költségfedezeti elvet veszi alapul.19
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
