A tényállás szerint a mestervizsgával rendelkező, autószerelő végzettségű felperes a munkáltató telephelyén a tehergépkocsi rakfelület ponyvázását végezte. A teherautó ponyvája a fülke és a rakfelület között fixen van rögzítve, erről a pontról kell azt a rakfelületre kihajtani, ezután az oldalsó és hátsó részeit a ponyvához rögzített kampós végű gumipókokkal a rakfelület alsó részéhez kapcsolni. A felperes az ötödik kampó beakasztása után ellenőrizte, hogy megfelelő helyre, stabilan akasztotta-e be a kampót. Ehhez kissé meghajolva a rakfelület alá betekintett, amikor a rosszul beakasztott kampó kifordult, és felcsapódva a bal szemébe csapódott. A munkabaleseti jegyzőkönyv szerint a balesethez vezető ok az volt, hogy a rakfelület alatt a kampó rosszul lett beakasztva, így amikor a felperes a gumipókot elengedte, az megfeszülve a kampót kifordította a helyéről. Megállapítást nyert, hogy a baleset óvatlan munkavégzés miatt következett be. Az alperes határozatával a felperes munkahelyi balesetének üzemi baleseti jellegét elismerte.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a munkabalesetért teljes mértékben felel az Mt. 166. § (1) bekezdése alapján. A felperes hivatkozása szerint a balesettel érintett gumipók használatára vonatkozóan nem kapott oktatást. A gumipókos ponyvával ellátott gépjárművet a perbeli balesetkor első ízben vezette, ezt megelőzően olyan gépjárművekre volt beosztva, ahol a gumipókok számára fix beakasztási pontok, karikák voltak kialakítva. Vitatta, hogy a balesetet az ő elháríthatatlan magatartása okozta volna, ugyanis a munkáltató utasításait követve látta el a feladatot. Nem fogadta el az alapeljárásban kirendelt munkavédelmi szakértő véleményét, miszerint a gumipók használatához nincs szükség speciális szakismeretre vagy gyakorlatra. Álláspontja szerint a perben beszerzett szakértői vélemény nem igazolja, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, ezzel szemben az alperes megsértette a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 54. § (1), (2) és (7) bekezdésében foglaltakat.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint a perbeli munkabaleset körében őt felelősség nem terheli, az Mt. 166. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján mentesül a kártérítési felelősség alól, mert a kárt a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, továbbá kizárólag a károsult magatartása miatt következett az be.
A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította, ítéletében utalt az Mt. 166. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, valamint az Mvt. 40. §-ára, 42. §-ára, 50. §-ára, 54. §-ára, 55. §-ára, 63. §-ára és a 87. §-ában szabályozottakra. A lefolytatott bizonyítás eredményeként az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a baleset az alperes ellenőrzési körébe tartozott, és elvárható volt tőle, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, a kárt elhárítsa. Az ítélkezési gyakorlat az ellenőrzési kör értelmezése során egységes abban, hogy amennyiben a baleset a munkavállaló munkakörébe tartozó feladatoknak a munkáltató által irányított ellátása körében munkaidőben történik, akkor arra kiterjed a munkáltató ellenőrzési köre. Az ítélkezési gyakorlat szerint annak ellenére, hogy a baleset körülményei pontosan nem állapíthatók meg, a munkáltató nem zárható el annak bizonyításától, hogy azt a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása okozta. Az elháríthatatlanság a munkáltató részéről akkor állapítható meg, ha minden rendelkezésre álló eszközt felhasználva sem tudta befolyásolni a baleset bekövetkezését, illetőleg az ahhoz vezető okokat. A munkabaleseti jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a baleset óvatlan munkavégzés miatt következett be, amit azzal indokolt, hogy az elkerülhető lett volna, ha a sérült a gumipókot nem engedi el, amíg meg nem győződik annak biztonságos rögzítéséről. A felperes a munkabaleseti jegyzőkönyvet és a sérülti meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet tartalmuk ismeretében aláírta, ekkor nem jelezte sem a gumipók, sem a ponyva, sem pedig a beakasztási hely hibáját vagy azok nem megfelelő voltát. Utóbb a perben hivatkozott arra, hogy nem U alakú sínbe, hanem zártszelvénybe kellett beakasztani a gumipókokat állítva, hogy túl volt rakva a tehergépkocsi, emiatt túlzottan feszült a ponyva és a gumipók. A bíróság az alperes által csatolt munkavédelmi oktatási napló, továbbá a meghallgatott tanúk vallomása alapján arra a következtetésre jutott, hogy a munkavédelmi oktatáson a felperes részt vett. Ezen és az ezt megelőző éves oktatásokon is szóba került a ponyvázás szabályos lebonyolításának metódusa, a Munkaügyi Szakág 1251 munkagépek emelésére, kezelésére, biztonságos teheremelésre és az ezzel kapcsolatos egyes munkafázisokra vonatkozó szabályok ismertetése. A perben kirendelt igazságügyi munkavédelmi szakértő véleményében, továbbá kiegészítő szakértői véleményében úgy foglalt állást, hogy a tematika szerint az oktatás kitért a munkahelyi veszélyforrások és kockázatok munkaterületenkénti ismertetésére, azok optimális szinten tartásának lehetőségeire és előírásaira. A szakértő véleménye szerint a több évtizedes gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőnek akkor is tisztában kell lennie a rögzítés veszélyeivel, illetőleg kockázataival, ha az éves ismétlődő munkavédelmi oktatás során esetleg erre külön nem hívják fel a figyelmét. Nem csupán a perben kirendelt igazságügyi szakértő, hanem a munkavédelem területén szakértelemmel rendelkező, a perben tanúként meghallgatott személy vallomása is alátámasztotta, hogy az alperes dokumentációja megfelelő részletességű volt, az a kockázatokat feltárta. A perben kirendelt igazságügyi szakértő a bíróság felhívására helyszíni szemlét tartott. Ennek során megállapította, hogy a balesettel érintett teherautó ponyvázására az alperes által alkalmazott ponyva és gumipók műszaki paramétereit illetően megfelelőek voltak. A gumipókok alkalmasak a ponyva leszorítására, azok egyformák, a gumikon szakadás és javítás nem található, a kampók horogrésze ép állapotú. A szakértő szerint a ponyva gumipókokkal történő rögzítéséhez nem szükséges speciális szakismeret, különleges készség és megfelelő idejű gyakorlat, azt bárki biztonsággal el tudja végezni. Az igazságügyi szakértői vélemény és a tanúvallomás egyaránt cáfolta azt a felperesi tényállítást, hogy a rakomány letakarásához használt eszközök ellenőr-
- 60/61 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
