Az új közbeszerzési törvény, átvéve az uniós irányelvi szabályozás szemléletmódját, a közbeszerzési eljárás során lehetőséget biztosít a szociális és munkajogi, továbbá környezetvédelmi szempontok érvényesítésére. Az ajánlatkérőkön múlik azonban, hogy a jövőben élnek-e a jogszabályok adta lehetőségekkel, melyek nyomán a gyakorlatban hangsúlyossá válhat a szociális felelősség.
Az állam és az állami szervek jelentős fogyasztónak számítanak Európában, így ha az állam beszerzései során szociális szempontokat érvényesít, azzal képes hatást gyakorolni a piaci szereplőkre. Az uniós és hazai jogszabályi környezet lehetőséget biztosít arra, hogy a közbeszerzési eljárásokban olyan szociális szempontok, értékek jelenjenek meg, és védelmet élvezzenek, mint a szociális és munkajogok tiszteletben tartása, tisztességes munka, társadalmi befogadás, esélyegyenlőség, munkalehetőség. Ezáltal egy-egy beszerzés másodlagos haszna lehet például a fiatalok foglalkoztatásának vagy a nemek közötti egyensúlyjavulás vagy alapvető munkaügyi normák betartása.
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26. napján fogadta el a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelvet. Ezzel összefüggésben - eleget téve a tagállami implementációs kötelezettségnek - 2015. november 1. napján hatályba lépett a közbeszerzésekről szóló új, 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: közbeszerzési törvény), amely követve az új irányelvi szabályozásban fellelhető szemléletmódot szélesebb lehetőséget nyit a közbeszerzési eljárások során szociális, társadalmi célkitűzések érvényesítésének. A jogszabály indokolása hangsúlyozza, hogy a szabályozás egyes elemei a társadalmi-gazdasági és szociális értékek (például foglalkoztatás, munkahelyteremtés) megjelenését tükrözik.[1] Ezen célkitűzés ismeretében felmerül a kérdés, hogy az EU közbeszerzési politikájában fellelhető szociálisan felelős - társadalmi szempontból felelős közbeszerzés (socially responsible public procurement - SRPP) mennyiben jelenik meg a hazai jogban, és hogyan érvényesíthető a gyakorlatban a közbeszerzési eljárásokban. A cikkben erre keresem a választ.
Az Európai Unióban a szociálisan felelős közbeszerzés elve egy fontos jogfejlődés folyamata,[2] amely egyértelműen abba az irányba mutat, hogy a közszféra beszerzéseiben a szociális és munkafeltételek területén megjelenő többletelvárások minél inkább megvalósulhassanak.
A korábbi irányelvi szabályozások elsődlegesen az egységes belső piac kialakítását szolgálták annak érdekében, hogy a vállalkozások egyenlő eséllyel hozzáférjenek a tagállami beszerzésekhez. Ugyanakkor teret engedtek a szociális szempontok figyelembevételének, különösen akkor, ha e szempontok a szerződés tárgyához kapcsolódtak, annak követelményeivel arányosak voltak, valamint ha az egyenlő hozzáférés biztosítására vonatkozó elvek érvényesültek.[3]
A szabályozás szintjén megteremtett lehetőséget a bírói joggyakorlat szűkkörűen értelmezte, mivel az Európai Unió Bírósága több ügyében[4] a gazdasági szempontokat helyezte előtérbe, és rögzítette, hogy a munkavállalók szociális védelme sem indokolhat olyan tagállami intézkedést, amely beszerzései során az egyenlő elbánás és esélyegyenlőség elvébe ütköző előírásokat érvényesít beszerzései során. Azonban a bíróság egy másik ügyben[5] azt is deklarálta, hogy a közbeszerzési eljárások során a szociális szempontok (meghatározott keretek között) proiritást kaphatnak.
A közbeszerzési joganyag reformját elsődlegesen az átláthatóság, a kisvállalkozások közbeszerzésekhez történő hozzáférésének biztosítása, egyszerűbb szabályozás és a versenyeztetés elvének még hatékonyabb érvényesítésének elve tette szükségessé.[6] Azonban annak köszönhetően, hogy a reform folyamán megjelent dokumentumok[7] egyre erőteljesebben érvényesíteni kívánták azt, hogy a közbeszerzések lebonyolítása során szociális megfontolások is érvényesülhessenek, az irányelv ennek lehetőségét számos rendelkezésében biztosítja.
Az így elfogadott, a közbeszerzésről (és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről) szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelv (a továbbiakban: irányelv) kimondja, hogy a foglalkoztatás és a munkavégzés hozzájárul a társadalomba történő beilleszkedéshez, továbbá kulcsfontosságú eleme az esélyegyenlőség biztosításának is. A jogszabály a korábbi irányelvek felülvizsgálatának és modernizálásának okaként jelöli meg azt, hogy olyan szabályozásra van szükség, amelyet a beszerzők jobban fel tudnak használni a közös társadalmi célok támogatására.[8]
Az irányelv alapelvi szinten rögzíti a tagállamok azon kötelezettségét, miszerint megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzés teljesítése során betartsák azokat a vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket, amelyeket az uniós jog, a nemzeti jog, a kollektív szerződések, valamint az irányelv mellékletében felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő.[9] Ezen szabály tagállami jogba ültetésé-
- 25/26 -
vel elkerülhető, hogy a felsorolt szabályokat megszegő gazdasági szereplők a szabályok negligálásával elért haszon folytán indokolatlan versenyelőnyt élvezzenek.
Az uniós közbeszerzési jog átfogó reformja szükségessé tette a magyar közbeszerzési szabályok felülvizsgálatát is, amely egy új közbeszerzési törvény megalkotását eredményezte. Az Országgyűlés 2015. szeptember 22. napján elfogadta a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt, melynek preambuluma a korábbi jogszabályból ismert célokon túl kiegészült a környezetvédelem és az állam szociális célkitűzéseinek elősegítésével is, amellyel a jogalkotó a szociálisan felelős beszerzések fontosságát elismeri.
A törvény indokolása utal az uniós közbeszerzési irányelvekben történt szemléletváltásra, arra, hogy a közbeszerzés különböző stratégiai célok megvalósítását is elősegítheti, így "a szabályozás lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy szociális célkitűzések (foglalkoztatás, munkahelyteremtés) a közbeszerzési politika integráns részévé váljanak."[10] Az új közbeszerzési törvény az irányelv - téma szempontjából releváns - szabályainak implementációját korrekt módon elvégezte.
A szociális szempontok a közbeszerzési eljárás külön-külön szakaszaiban megjelenhetnek, de érvényesíthetőségét jelentősen befolyásolja a beszerzés tárgya, mivel egyes beszerzési tárgyak (például építési beruházások) esetében nagyobb lehetőség van ezen szempontok értékelésére.
A gyakorlat számára az Európai Bizottság 2010-ben közzétett egy útmutatót, amely a szociális szempontok közbeszerzések során történő figyelembevételéhez nyújt segítséget. A dokumentum célja az, hogy az ajánlatkérők számára bemutassa, hogy miként írhatóak elő szociális szempontok a közbeszerzések során annak érdekében, hogy ne a legalacsonyabb értékű ellenszolgáltatás kiválasztása legyen az eljárás egyedüli célja, hanem a legjobb ár-értékarányt is mérlegeljék. Az útmutató - bevezetője szerint - elsődlegesen állami szervek részére készült, azzal a kifejezett reménnyel, hogy a versenyszféra gazdasági szereplői is találnak benne olyan információkat, amelyeket saját beszerzéseik során érvényesíthetnek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
