ad. c) A kijelölésre vonatkozó ügyviteli szabályok:
A bírósági ügyvitel szabályait a 123/1973. (IK. 1974. 1.) IM utasítás (a továbbiakban: BÜSZ) tartalmazza. A 7/1996. (IX. 13.) IM rendelet a gazdasági ügyszak ügyvitelét ismét szabályozva a BÜSZ VII. fejezetét beiktatva 1996. szeptember 21-én lépett hatályba. A témánk szempontjából fontos 145. § (4) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza:
"A felszámolás (csődeljárás) megindításának elrendelése esetén a felszámoló (vagyonfelügyelő) kijelölése a számítógépes program felhasználásával történik. A számítógépes program - a felszámolói névjegyzékben meghatározott sorrend, valamint a felszámoló leterheltségének figyelembevételével a bíróság illetékességi területén bejegyzett, illetve működő felszámolókat ajánlja fel kijelölésre. A bíró a számítógép által ajánlott kijelöléstől - szükséges esetben - eltérhet, az iraton az eltérés indokait fel kell tüntetni."
Nem vonom kétségbe a fenti szabály megalkotójának jóhiszeműségét, amennyiben ezzel a szabályozással a bíróságot ért támadásokat kívánta megelőzni. A kérdés, hogy ehhez jó eszközt választott-e?
Mint láttuk, sem a Cstv., sem a 1.67/1993. (IX. 30.) Korm. rendelet felszámoló bíró általi kijelölésére megszorító rendelkezést nem tartalmaz, még utalásszerűen sem, azaz a Cstv. nem hatalmazta fel sem a kormányt, sem az igazságügy-minisztert, hogy rendeletben vagy utasításban a felszámoló kijelölésére vonatkozó szabályokat részletezze. Ebből következik, hogy ez a szabály ellentétes a Cstv. rendelkezésével. Márpedig a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv 1. §-ának (2) bekezdése értelmében az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
A Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a törvény külön nem szabályoz, a Pp. rendelkezései - a polgári nem peres eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók. A felszámoló kijelölése eljárási kérdés [amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Legfelsőbb Bíróság a Cstv. II. Novellával történt módosításáig irányadó rendelkezéseket úgy értelmezte, hogy a felszámoló kijelölésére vonatkozó rendelkezés ellen is helye van fellebbezésnek (BH 1997/140)], a Pp. azonban nem teszi lehetővé, hogy ilyen kérdéseket a BÜSZ szabályozzon.
A BÜSZ alkalmazásával kapcsolatban további aggályom, hogy a szabály megalkotásánál ugyan ez még nem merült fel, de a bírói szervezetnek az Igazságügyi Minisztérium fennhatósága alóli kikerülésével a BÜSZ mint IM utasítás bíróságok általi alkalmazása legalábbis problémás. A jogalkotásról szóló már idézett 1987. évi XI. tv 49. §-ának (1) bekezdése értelmében a miniszter csak a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozhatja utasítással. Az igazságügy-miniszter feladat- és hatásköréről rendelkező 157/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint az igazságügy-miniszter az igazságszolgáltatással összefüggő jogalkotási feladatainak ellátása keretében a bíróságok szervezetére és eljárására vonatkozó rendeleteket adhat ki, utasítás kiadására sem ez a Korm. rendelet, sem az 1997. évi LXVI. tv 106. §-a, sem az 1997. évi LXVII. tv 138. §-a nem jogosította fel. [Nyilván ezzel hozható összefüggésbe, hogy a 102/1999. (XII. 18.) OGY. határozat 2000. december 31-ig a bíróságok ügyvitelét szabályozó törvény előkészítését rendelte el.]
Ha túllépünk ezeken az alkotmányosságinak is nevezhető aggályokon, további kérdések merülnek fel.
- Ki állítja össze azt a listát, amely alapján a számítógépes lista elkészül? A bíróság illetékességi területén bejegyzett felszámoló érthető, de ki minősül az illetékességi területen működő felszámolónak? Aki egyetlen felszámolást végzett, az már itt működő felszámolónak tekinthető-e, s ha nem, hány felszámolást kell elvégeznie, hogy megfeleljen ennek a feltételnek, s végül kinek kell eldönteni, hogy ezeknek a feltételeknek az adott felszámoló megfelel-e vagy sem?
- A felszámolói névjegyzékben meghatározott sorrend első látásra objektív kritériumnak minősül, de kisebb ügyforgalmú megyékben előfordulhat, hogy több a listán szereplő felszámoló, mint ahány ügyben kijelölésre kerül sor. A névjegyzék sorrendje nem minősül minőségi sorrendnek, így a listán hátrább szereplő felszámolók egyben hátrányos helyzetbe is kerülnek csak azért, mert a nevük nem "a" betűvel kezdődik.
- A felszámoló leterheltségét hogyan tudja egy számítógépes program megállapítani? Vannak nagyobb felszámoló szervezetek 40-50 fős apparátussal, s vannak kisebb, 2-3 fővel működő, a Korm. rendelet előírásainak minimálisan megfelelő szervezetek, és akkor nem beszéltünk a más megyében székhellyel rendelkező és az adott megyében csak irodát, telephelyet működtető felszámolókról. Utóbbiak esetében legtöbbször egyetlen személy végzi a megyében felmerülő feladatokat. Nyilván más a leterheltsége a nagy és kisebb szervezetnek ugyanannyi felszámolási ügy esetében. Ilyen esetben ki fogja a leterheltség mérőszámait meghatározni?
Nem világos továbbá, hogy egy adott megyében csak irodát működtető felszámolónál a székhelyén, illetve más megyében történt kirendeléseket is figyelembe kell-e venni, vagy csak a kijelölő bíróság illetékességi területén történő kijelölést.
- S végül mikor térhet el a bíró a számítógép által ajánlott kijelöléstől, mit jelent a "szükséges eset"? Szükséges esetnek minősül-e, ha egy komoly, több milliárdos vagyonnal rendelkező cég felszámolójául egy kis felszámolót ajánl fel a számítógép. Vagy szükséges esetnek minősül-e a felszámoló bíró azon tapasztalata, hogy a felajánlott felszámoló cég sok hibával dolgozott más ügyekben, de a hibái nem érték el azt a szintet, hogy a törlését kezdeményezte volna.
Az eltérés azt jelenti-e, hogy a bíró a Cstv. szerint járhat el, azaz eldöntheti, hogy kit kíván az adott ügyben felszámolóul kijelölni, vagy addig kell a kijelölést visszautasítania, amíg egy számára megfelelő felszámolót ajánl fel a gép?
Nincs olyan számítógépes rendszer, amelyet nem lehet kijátszani, ha a kijátszásra irányuló szándék fennáll. Főleg kisebb bíróságokon semmi akadálya nincs annak, hogy a bíró megfordítsa a sorrendet. Előbb megnézi, hogy kit ajánl a számítógép felszámolóul (vagy ki következik a kockás füzet szerint), s ettől függően hozza meg a határozatot, azaz addig vár a határozat meghozatalával, míg a szívének kedves felszámoló kerül sorra.
II. A továbbiakban a BÜSZ szabályait figyelmen kívül hagyva azt elemzem, hogy a bírónak a Cstv. adta jogosítványával élve milyen szempontok szerint kell a felszámoló kijelölésénél eljárni.
Véleményem szerint három lényeges kérdést kell figyelembe vennie:
1. a bíróság érdekét,
2. a felszámoló szervezet adottságait, s végül
3. a hitelezők érdekét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
