A cím magáért beszél. Rövid jogtörténeti áttekintés után górcső alá vesszük a hazai gyermekvédelmi lehetőségeket a jogszabályi és gyakorlati oldal vizsgálatával.
A hátrányos helyzetű gyermekek diszkriminációja elleni küzdelem az állam folyamatos feladata volt, van és lesz. Amikor ezt a szót halljuk, hogy "diszkrimináció", egészen biztosan a kirekesztés, kiközösítés, gyűlölködés, megszégyenítés és ezekhez hasonló negatív érzelmi megnyilvánulások jutnak eszünkbe. Diszkrimináció áldozata lehet valaki fajhoz való tartozás, vallás, szexuális irányultság és számos "ok" miatt. Az egyik - és talán a legtöbb embert érintő - tárgykör: a szegénység.[1] Hatványozottan tapasztalja ezt az érzést egy szegénységben élő - esetleg ezen felül még valamilyen nemzetiséghez tartozó - gyermek. Egy ilyen gyermeknek ezerszer többet kell "küzdeni" olyan célok eléréséért, amely egy tehetősebb gyermek számára természetes. Ezen most nem azt értem, hogy soha nem fog eljutni Dominikára vagy Balira, vagy egyáltalán külföldre, hanem azt, hogy nem élheti át a sikert, nem szerezhet diplomát és nem tud "karriert csinálni". Az állam jogi és intézményi eszközökkel igyekszik biztosítani, hogy a "gyengébb fél", a kiszolgáltatottak is fel tudják venni sikerrel a harcot az "egyenlőségükért".
Életkorukból adódóan a gyermekek érettsége és belátása korlátozott, mely azt jelenti, hogy képtelenek előre látni tetteik következményeit, így sebezhetőbbé válnak. Ráadásul hiányzik belőlük a jogaik és érdekeik olyan erős képviselete és érvényesítése, mint a felnőtteké. Gyermekesélyek alakulásában jelentős súllyal esik latba az adott államban élők gondolkodásmódja, a "nép szelleme",[2] az állam gondoskodási kötelezettsége, és az ott élő emberek szubjektív értékítélete is. A felelősség a gyermekvédelem tekintetében megoszlik a government és non government szervezetek[3] és magánfelek között. Megemlítjük tehát kormányzati és nem kormányzati szervek tevékenységét a gyermekek jogainak és jólétének védelme tekintetében kialakított politikákban és programokban. Nem tekinthetünk el a helyi közösségek szerepétől sem, melyek támogató környezetet és biztonsági hálót nyújthatnak a gyermekeknek. Egy államon belül a gyermekekért érzett felelősség tekintetében a különböző állami és nem állami szervezetek és személyek felelőssége összefonódik.
Koncentrálunk a gyermekek jólétéért és neveléséért felelős szereplők széles körére, kiemelve a kollektív felelősség fontosságát. Hangsúlyozzuk az oktatási rendszer, különösen az iskolák és tanárok kritikus szerepét a gyermekek értelmi és szociális fejlődésében. Megemlítjük a szülők és gondozók feladatait is, akik alapvetően felelősek a gyermekek támogatásáért és az irányukban megnyilvánuló szeretetért, valamint közvetlen gondoskodás biztosításáért.
A magyarországi gyermekjogok védelmének történelmi fejlődése több olyan kulcsfontosságú jogszabályi mérföldkőre vezethető vissza, amelyek fokozatosan integrálták és fokozták a gyermekek, különösen az árvák és özvegyek védelmének mértékét és bővítették jogaikat.[4] Jogaik elismerését, védelmük alaplépéseit Szent István törvényei jelentették,[5] amely az özvegyek (nők) és árvák védelmét hosszú évszázadokra meghatározta. Az özvegyek és árvák védelmének elve tovább él Zsigmond törvényeiben,[6] azonban ő az özvegyek védelmének elvét kiterjesztette az özvegy férfiakra is.[7] Ezt követően jelentős fejlődést a gyermekek védelme érdekében az 1647-ben IV. Ferdinánd alatt életbe léptetett törvény hozott, amely a törvényes örökösök és az egyenes leszármazottak védelmét hangsúlyozta akár az özvegy jogaival szemben is. Ezekben az években olyan jogalkotási intézkedések léptek életbe, mint például I. Lipót törvénye 1655-ben, mely az eljárási törvényekre összpontosított, hogy megvédjék a gyermekek érdekeit a gyámokkal és gondozókkal szemben. Hasonlóképpen, egy 1687-es törvény egyenlő öröklési jogot biztosított a gyermekek számára szüleik halálakor, megerősítve a megosztott szülői felelősséget a vagyon és a tulajdon területén. Ezt az elvet 1715-ben továbbfejlesztette III. Károly törvénye, amely részletezte az árvák, gyámjaik és gondozóik kezelését és gondozását. E törvény jól példázza a gyermekek jóléte érdekében történő esélynövelő intézkedéseket. Az 1723-as CV. törvénycikk hatálybalépése a gyermekek oktatása és nevelése iránti szélesebb körű aggodalmat mutatott, beleértve az elszegényedett családok támogatását is. E törvénycikk korai jele a felvilágosult abszolutizmus térhódításának Magyarországon. Mária Terézia 1764/65-ös törvénycikke előmozdította a gyermekek ügyét az etikus tanulás és az árvák javai feletti felelős gyámság érvényesítésével. A nemzeti oktatással összefüggésben II. Lipót 1790/91-es törvénycikke említendő, mely összekapcsolta a társadalom jólétét az ifjúság oktatásával. Úgy tűnik tehát, hogy a gyermekek helyzete, a nők helyzetével évszázadokon keresztül szoros összefüggést mutatott a jogalkotás és a jogalkalmazás tekintetében. Ne feledjük azt sem, hogy még az1894. évi XXXI. törvénycikk 129. § alapján is, a nők 24. életévük betöltéséig a házasság megtámadására vonatkozó szabályok alkalmazásában "kiskorúakkal egyenlő elbánás alá estek" I. Ferenc József 1891-es törvénye határozott előrelépést tett a gyermekgondozás terén a 3-6 éves kisgyermekek gondozására vonatkozóan, és elismerte a szegény és tehetősebb gyermekek gondozási színvonalának különbségeit. A 20. század elején a gyermekek és a fiatal felnőttek jogainak védelmét célzó további törvények nemzetközi szintre emelték a gyermekvédelmi ag-
- 29/30 -
gályokat, ami a gyermekvédelmi joggyakorlat fejlődésének újabb szakaszba lépését sugallja. Horthy kormányzása idején a nemzeti és nemzetközi gyermekvédelmi rendelkezések már összefonódnak, mert az 1925-ös törvénnyel például kihirdették a nő- és gyermekkereskedelem visszaszorítását célzó, 1904-ből és 1910-ből származó nemzetközi egyezményeket. 1928-ra az egyenjogúság szelleme nyilvánult meg a szülőtlen vagy apátlan árvák számbavételében, amely az 1935-ös közoktatási igazgatásról szóló törvényhez vezetett. E törvény az erkölcsi és a nemzeti nevelés egysége mellett szorgalmazta az árvák biztosításának, illetve a gyermekek jogainak és védelmének erősítését Magyarországon.
A gyermeki jogokat érintő nemzetközi dokumentumok sorában jelentős lépcsőfok az 1948-ban keletkezett Emberi Jogok Egyetemes Egyezménye (UDHR), mely deklarálja az anyaság és a gyermekkorúak támogatásához való jogot, kibővítve ezzel az emberi jogok klasszikus katalógusát. Az 1966-ban keletkezett Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya (ICESCR) 23. cikke is rendelkezik arról, hogy a házasság felbontása esetén milyen intézkedéseket kell tenni a gyermekek védelme érdekében. A szintén 1966-ban keletkezett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ICCPR) 10. cikke, keretjelleggel tartalmaz családjogi vonatkozású rendelkezéseket, melyek védelmet és segítséget ígérnek a családnak, különösen a családalapítás tekintetében és addig, amíg a család felelős az eltartott gyermekek gondozásáért és neveléséért.[8] Az ENSZ 1989-ben keletkezett Gyermekjogi Egyezménye újabb lépcsőfok, mely a gyermekek jogait, védelmét és szociális biztonságát tartalmazza. Az egyezmény alkalmazza először a fogalmat, mely hazánkban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) alapeszménye lesz: "a gyermek mindenek felett álló érdeke" (the child's best interest). A nemzetközi egyezmény jogi biztosítékkal is el van látva, mert a részes államok az első jelentést követően ötévente kötelesek jelentéssel szolgálni az egyezményben elismert jogok érvényesüléséről. Filó szerint a gyermekpanaszok eljárására vonatkozó fakultatív jegyzőkönyvet az UNICEF is támogatja.[9] Az Európai Unió Alapjogi Chartája (CFR) - melyet Nizzában írtak alá 2000-ben az egyezményben részt vevő államok - előírja, hogy a gyermekeket megilleti a jólétükhöz szükséges védelem és gondoskodás. Joguk van véleményüket szabadon kifejteni az őket érintő kérdésekben, és véleményüket életkoruknak és érettségüknek megfelelően mérlegelni kell. Az egyezmény megismétli: a hatóságokat és a magánintézményeket a gyermek "mindenek fölött álló érdekének" kell vezérelnie minden gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
