Bacher Gusztáv-Csóti Tamás-Faludi Gábor-Ficsor Mihály-Gonda Imre-Gödölle István-Görög Márta-Halász Bálint-Jókúti András-Kovács Zsuzsanna-Lendvai Zsófia-Lukácsi Péter-Vida Sándor: A Védjegytörvény magyarázata. Szerkesztette: Faludi Gábor-Lukácsi Péter, Lektorálta: Bacher Vilmos. HVG-Orac Kiadó, 2014.
Talán nem titok, hogy a HVG-Orac Kiadó régóta tervezte egy szellemi tulajdonjogi tárgyú kommentár kiadását, amely szándékai szerint a piacon fennálló évtizedes űrt hivatott volna pótolni. Bár a teljes szellemi tulajdonjogi spektrumot átfogó, mértékadó kötetre továbbra is várni kell (ha egyáltalán érdemes ilyet írni a szűk magyar piacon), legalább a szellemi tulajdonjogok egyik szeletének, az iparjogvédelemnek a szabadalmak melletti fő területén, az árujelzők vonatkozásában megszületett egy átfogó mű.
Ennek az egyedülálló kötetnek, a Védjegytörvény kommentárjának kiadásánál bábáskodott a HVG-Orac Kiadón kívül négy nagy ügyvédi iroda (az Eördögh Bird & Bird Ügyvédi Iroda, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda, az SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák, valamint a Szecskay Ügyvédi Iroda), amelyeknek saját profiljában is kiemelkedő szerepet játszik e terület magas szintű művelése. Nem is véletlen tehát, hogy a szerzőgárda túlnyomó része is ezen ügyvédi irodákból került ki. A Faludi Gábor és Lukácsi Péter által szerkesztett és Bacher Vilmos által lektorált kötet szerzői Bacher Gusztáv, Csóti Tamás, Faludi Gábor, Ficsor Mihály, Gonda Imre, Gödölle István, Görög Márta, Halász Bálint, Jókúti András, Kovács Zsuzsanna, Lendvai Zsófia, Lukácsi Péter és Vida Sándor.
A kötet címe tömör: a szerzők nem kizárólag a védjegytörvény magyarázatát írták meg, hanem igyekeztek minden olyan területtel számot vetni, amelynek tárgya a védjegyekéhez hasonló, vagy azokhoz kapcsolódó szerepet tölt be a gazdaságban. Így önálló egység tárgyalja a doménnevekre vonatkozó rendelkezéseket, a földrajzi árujelzők szabályait, a know-how és a titokvédelem témakörét, valamint a kereskedelmi név, az összehasonlító reklám sajátosságait, és kitér a franchise (jogbérleti) szerződés jellemzőire is. Mindemellett azonban a védjegytörvény "szemüvegén" keresztül lényegében a teljes védjegyjogi rendszerrel számot vet, mivel mind az uniós, mind a nemzetközi oltalmi rezsimek vonatkozó elemeit, tekintettel az uniós, a nemzeti hivatali és bírói gyakorlatra is, kimerítően tárgyalja. Kitekint a kötet a szűk értelemben vett védjegyjogon kívülre akkor is, amikor a védjegyoltalom megsértésével szemben igénybe vehető eszköztár Vt.-n kívüli elemeit (a büntetőjogi és a vámjogi következményrendszert) tárgyalja. A kötet szerkezete a szerteágazó tematika ellenére kristálytiszta: az A) rész a védjegyekkel foglalkozik, a B) rész az "egyebekkel". Hatalmas érdeme a kötetnek, hogy az árujelzők rendszerét nem statikusan mutatja be, hanem a védjegyekéhez hasonló funkciókat betöltő jogi eszköztárat is mélységében elemzi. Emiatt az olvasó teljes képet kap az üzleti életben alkalmazható, megjelölést szolgáló eszköztárról.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
