A jelen tanulmány kísérletet tesz, hogy a részvénytársaság és a részvény fogalmát a szlovák jogi szabályozás tükrében megvilágítsa, továbbá a részvénytársaság alapításának és létrejöttének folyamatát bemutassa.
A részvénytársaság esetén is élesen el kell határolni egymástól a társaság alapítása és létrejötte fogalmait.
A társaság alapításának folyamata a alapítószerződés vagy az alapító okirat elkészítésével veszi kezdetét. Ezt a folyamatot a tanulmány a harmadik címében mutatja be.
A részvénytársaság alapítása szempontjából a legfontosabb rendelkezéseket az 513/1991. számú Kereskedelmi Törvénykönyv (a továbbiakban Ktk.) Második részében találhatjuk. A Ktk. 56-75a. §-ai a gazdasági társaságokról szóló általános rendelkezéseket tartalmazzák, a részvénytársaságra vonatkozó különleges rendelkezéseket a Ktk. 154-220a. §-aiban találhatjuk.
A társaság megalapítása után a vállalkozói igazolvány megszerzése a következő lépés, erre a Vállalkozásokról szóló 455/1991. számú törvény (a továbbiakban: Vállalkozásokról szóló törvény) vagy egyéb ágazati törvények rendelkezései a mérvadók.
A társaság létrejöttére, tehát a cégjegyzékbe való bejegyzésére a Cégjegyzékről szóló 530/2003. számú törvény (a továbbiakban: Cégjegyzékről szóló törvény), a Cégjegyzékről szóló törvény felhatalmazása alapján a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma által kiadott, a bejegyzési kérelem benyújtására szolgáló nyomtatványminták és a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok megállapításáról szóló 25/2004. számú hirdetménye (a továbbiakban: Hirdetmény) és a Polgári perrendtartásról szóló 99/1963. számú törvény (a továbbiakban: Polgári perrendtartás) vonatkoznak.
Mivel a Céghírnök 2005. évi 8., 9. és 10. számaiban közölt Korlátolt felelősségű társaság alapítása Szlovákiában c. cikk feldolgozza a vállalkozói igazolvány megszerzését és a társaság cégjegyzékbe való bejegyzését is, e tanulmány az említett kérdéskörökre a felesleges ismétlések elkerülésének érdekében csak utalásszerűen tér ki. Természetesen a vállalkozói igazolvány megszerzésének és a gazdasági társaság cégjegyzékbe való bejegyzésének szabályozási körében megjelenő részvénytársaságot érintő különös szabályok nem maradnak magyarázat nélkül.
A gazdasági társaság olyan jogi személy, amely üzleti tevékenység folytatása céljából jön létre. Ilyen a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. A gazdasági társaságok jogállásához hasonló jogállásúak az Európai Közösségek joga szerint megalapított jogi személyek. A Ktk. lehetővé teszi a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság egyéb célból való megalapítását, ha ezt egyedi törvény nem tiltja.
A részvénytársaság a Ktk. 154. §-a értelmében olyan gazdasági társaság, amelynek alaptőkéjét meghatározott számú és névértékű részvény alkotja. A részvénytársaság kötelezettségei megszegéséért teljes vagyonával felel. A részvényest a részvénytársaság kötelezettségeiért való helytállási kötelezettség nem terheli.
A részvénytársaság a tőkeigényes kereskedelmi területeken való tevékenykedés legalkalmasabb jogi formája, sőt az állami vállalatok privatizációjánál is ez a jogi forma a legelterjedtebb. Előnye, hogy részvénykibocsátás által nagy tőke halmozható fel, amely a társaság tulajdonát képezi, és a befektetők a részesedésüket gyorsan és viszonylag egyszerűen másra átruházhatják.
Részvénytársaság alapítói egyaránt lehetnek jogi és természetes személyek, és a részvényesek száma nem korlátozott. Részvénytársaságot egy alapító is alapíthat, amennyiben az alapító jogi személy. Egy természetes személy részvénytársaságot nem alapíthat, ám a Ktk. valamennyi részvény egy természetes személy általi megszerzésének útjába nem gördít akadályt. Amennyiben a részvénytársaságot kettő vagy több alapító alapítja, alapítószerződést kötnek (nem társasági szerződést!). Abban az esetben, amikor a részvénytársaságot egy alapító alapítja, az alapítószerződést az alapító okirat pótolja. Ha a részvénytársaságot egy jogi személy alapítja, még nem jelenti feltétlenül, hogy egyszemélyes részvénytársaság jön létre. Erre a zártkörű alapítás során kerül sor, ám ha az alapító nyilvános alapítás mellett dönt, akkor a társaság alaptőkéjét nem kizárólag ő biztosítja. Az alapítószerződést és az alapító okiratot közjegyzői okiratba kell foglalni. Az alapító szerződés és az alapító okirat tartalmazza az alapszabály tervezetét.
Az alaptőke fogalmát a Ktk. 58. §-a definiálja, mint a tagok vagyoni hozzájárulását, mely valameny-nyi tag pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásának összességét jelenti.
A Ktk. 162. § (3) bekezdése értelmében a részvénytársaságnak legkevesebb 1 000 000 szlovák korona vagy 25 000 euró értékű alaptőkével kell rendelkeznie. A főszabályt bizonyos esetekben egyedi törvények módosíthatják, pl. bankok, biztosítók esetén az alaptőke legkisebb mértéke a Ktk.-ben előírtnál jóval magasabb (a bankokról szóló 483/2001 számú törvény értelmében a banki tevékenységet végző részvénytársaság alaptőkéjének minimális összege 500 000 000 szlovák korona, ez az összeg jelzálogügyleteket végrehajtó bank esetében pedig 1 000 000 000 szlovák korona). A törvényhozó euróban kifejezett alaptőke létrehozatalának lehetővé tételével a tőkepiaci igényeket kívánta kielégíteni, ugyanis ilyen szabály híján a külföldi tőkepiacokon szlovák részvénytársaságok részvényeit csak
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
