Nyugodtan kijelenthető a XXI. század második évtizedének végén, hogy információs sztrádán élünk, és szinte már követhetetlen sebességgel fejlődik a digitalizáció, az információk jelentősége pedig folyamatosan nő. Az információ birtokosa kiemelt felelősséggel tartozik az információért, az információ értéket képvisel. E körben az információ védelme, a magánélet, a privát szféra védelmének kérdései előtérbe kerültek, és ezzel párhuzamosan az "átlátható állam, átláthatatlan állampolgár" elv erősödött meg, szemben az emberiség történelmének korábbi korszakaiban jellemző átlátható állampolgár, átláthatatlan állam filozófiájával szemben. Ugyanakkor a jelen társadalmunk kiemelt szerepet biztosít a nyilvánosság eszközeinek, hiszen a médiát már Edmund Burke is a negyedik hatalmi ágként aposztrofálta a XVIII. században.[1]
Az adatvédelem fejlődése az igazságszolgáltatás működésében is érezteti hatását, az igazságügyi adatkezelés számos specialitása szabályozási kényszert szül, de az eljárások, a működés adatvédelmi szempontból történő átgondolását is kikényszeríti. A bírósági tárgyalások nyilvánossága, transzparenciája olyan alkotmányos érdek, amely a jogállami működés kereteihez tartozik. A tárgyalások és az igazságszolgáltatás tevékenységének nyilvánossága, átláthatósága mellett azonban egyidejűleg kell érvényesülnie az igazságszolgáltatás tevékenysége során használt és felhasznált adatok védelmének. Egy bírósági eljárás során a legkülönbözőbb személyes adat jelenhet meg az eljárásban. Az igazságszolgáltatási tevékenység során ezen adatokból adatbázisok is felépülhetnek, ennek következtében az adat különválik a forrásától, és a bíróság, amely ezen adatokat befogadja vagy amelynek eljárása során azok keletkeznek, adatkezelői pozícióba kerül. Az adatok védelme és a bírósági tárgyalás nyilvánossága, valamint az egyéb alapvető jogok egymásnak feszülnek, egymással konkurálnak, s nehéz helyzet, illetve döntések elé állítják a jogalkalmazót.
Érdemes tehát végiggondolni az egyes perek specialitásait az adatvédelem nézőpontjából. Magam is erre vállalkozom azzal, hogy a közigazgatási per egyes kérdéseit állítom a fókuszba.
Az igazságügyi adatkezelés néhány általános jellemzőjének felemlítése után a közigazgatási perekben felmerülő adatvédelmi kérdésekkel foglalkozom. Természetesen az adatvédelmi kérdések a bírósági eljárásokon belül nemcsak a közigazgatási pert, hanem valamennyi pertípust érintik, illetve azt is hangsúlyozni kell, hogy a közigazgatási perben is a polgári perrendtartás jelentős részét alkalmazni kell. Ezért talán a vizsgálat bizonyos értelemben nem is feltétlenül szűkíthető le csupán a közigazgatási perre az általam körbejárt kérdéskör vonatkozásában, azonban ezt a közigazgatási bíró szemével és a közigazgatási perre fókuszálva, annak sajátosságai mentén teszem.
Figyelemmel arra, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) rendelkezései a bírósági eljárások speciális vonásait nem veszik figyelembe, azonban a GDPR rendelkezései közvetlenül alkalmazandók, a jogalkalmazó sok esetben kénytelen analógia alapján a jogalkalmazási, jogértelmezési tevékenységét elvégezni. Amennyiben tehát analógia útján kell jogalkalmazási tevékenységet végezni, célszerű figyelembe venni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) azon döntéseit, amelyekből a GDPR alkalmazásával kapcsolatos alapelvek, jogi megfontolások, jogalkotói szándékok és jogalkalmazói gyakorlat kitűnik. Az analógiák alkalmazásával természetesen óvatosan kell bánnunk a NAIH határozatainak elemzése során, hiszen jelen esetben az igazságügyi adatkezelés mint speciális adatkezelés viszonyait vizsgáljuk, amely adott esetben jogalapjában, céljaiban eltér a NAIH által véleményezett esetektől. Azonban ennek ellenére is tanulságokkal szolgálhat a közigazgatási peres eljárások vonatkozásában az adott NAIH-határozat indokolása, az ott kifejtett jogelvek.
A közigazgatási perben az adatvédelemmel összefüggésben felmerülő kérdéseket három nézőpont alapján vizsgáltam.
Egyrészt foglalkozni kell az egymással konkuráló alapjogok kérdésével, ugyanis ahogyan arra már hivatkoztam, a személyes adatok védelméhez fűződő jog nem abszolút jog, így a bírónak az adott konkrét esetben az adott jogok összeütközése során az eset valamennyi körülményére tekintettel kell megállapítania, hogy mely jog érvényesüléséhez fűződik erőteljesebb érdek. De vizsgálni kell az eljárásjog alkalmazásakor felmerülő adatvédelmi problémákat, valamint az adatvédelmi incidensek lehetőségét, hiszen a közigazgatási perben is felmerülhet annak bekövetkezte. A harmadik kérdéskör pedig az, hogy az adott adat vonatkozásában a bírónak az adatot védenie kell-e és annak megismerhetőségétől el kell-e zárnia az eljárás résztvevőit, vagy az adott adatot nyilvánosságra lehet hozni, azaz az adat megismerhetőségének kérdése.
Ha ilyen aspektusokból vizsgáljuk a közigazgatási pert, számtalan kérdés merül fel, melyek egy jelentős részét a jogalkotónak kell elsősorban megválaszolnia, azonban a bíróság számára is folyamatosan megválaszolandó kérdéseket vet fel mindez.
A személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog. A GDPR elvi éllel mondja ki, hogy a személyes adatok kezelését az emberiség szolgálatába kell állítani. Mivel nem abszolút jog, azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal.
A GDPR külön nevesíti az Alapjogi Chartában elismert és a szerződésekben rögzített szabadságokat és elveket, különösen ami a magán- és a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához, a személyes adatok védelméhez, a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz, a véleménynyilvánítás, a tájékozódás és a vállalkozás szabadságához, a hatékony jogorvoslathoz, a tisztességes eljáráshoz, valamint a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséghez való jogot illeti. Kiemelendő, hogy az Alaptörvényben deklarált alapvető jogoknak az igazságszolgáltatás működése során is érvényesülniük kell. Ennek megfelelően a véleménynyilvánítás szabadságához való jognak,[2] a nyilvános tárgyaláshoz való jognak,[3] a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jognak,[4] valamint a magán- és családi élet, a kapcsolattartáshoz való jognak[5] az egyes bírósági eljárásokban is érvényesülniük kell. A bírósági eljárásokban érvényesülő adatkezelés számos, a Chartában, az EUMSZ-ban vagy Magyarország Alaptörvényében rögzített jogot vagy szabadságjogot érinthet. Ez azt jelenti, hogy a tiszteletben tartott és érvényre juttatni kívánt alapjogok egymással konkurálnak, egymással kölcsönhatásban vannak, vagyis az adatkezelés kihatással lehet az érintett gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadságára, szabad véleménynyilvánításhoz való jogára, a magánszférához való jogára, a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához stb. való jogára.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
