Az UNCITRAL (az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága) nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról megalkotott 1985. évi Mintatörvényének egyes fejezeteit az UNCITRAL Bizottsága 2006-ban módosította. Ennek keretében került sor az ideiglenes intézkedésekről szóló 17. cikk új, IV. A. fejezetként történt átdolgozására, melyet 2006. július 7-én fogadtak el. A 17. cikk alapos felülvizsgálatát az a körülmény tette szükségessé, hogy a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás gyakorlatában az ideiglenes intézkedések egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Az új IV. A. fejezet egy, a korábbinál részletesebb és immáron végrehajtható jogi megoldást biztosít.
A választottbíráskodásra vonatkozó magyar joganyag továbbfejlesztésénél indokoltnak tűnik az UNCITRAL 2006. évi Mintaszabályaira is figyelemmel lenni. Ennek érdekében tesszük közzé az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság Titkársága munkatársai által készített fordítást:
(1) Ha a felek másképp nem rendelkeznek, az eljáró tanács a fél kérelmére ideiglenes intézkedést hozhat.
(2) Ideiglenes intézkedés bármely olyan ítéleti vagy más formában meghozott átmeneti rendelkezés, amely révén - a vitát végérvényesen eldöntő ítélet kibocsátása előtt bármikor - az eljáró tanács arra utasítja valamelyik felet, hogy:
(a) a jogvita eldöntéséig tartsa fenn vagy állítsa vissza az eredeti állapotot;
(b) hozzon olyan intézkedéseket, amelyekkel megelőzhető azonnali vagy közvetlenül fenyegető hátrány, vagy magának a választottbírói eljárásnak a sérelme, illetve tartózkodjon olyan intézkedésektől, amelyek valószínűsíthetően ezeket okoznák;
(c) tegyen intézkedéseket olyan vagyonelemek megőrzése érdekében, amelyekből egy későbbi ítélet kielégíthető; valamint
(d) őrizze meg azokat a bizonyítékokat, amelyek a jogvita eldöntése szempontjából relevánsak és fontosak lehetnek.
(1) A 17. cikk 2(a) (b) és (c) bekezdésben foglalt ideiglenes intézkedést kérő félnek meg kell győznie az eljáró tanácsot arról, hogy
(a) ha az intézkedést nem rendelik el, akkor valószínűsíthetően olyan hátrány keletkezik, amely kártérítést megítélő döntéssel nem orvosolható megfelelően, és ez a hátrány jelentősen felülmúlja azt a hátrányt, amely - az intézkedés elrendelése esetén - azt a felet érné, amely ellen az intézkedés irányul; és
(b) valós esély van arra, hogy a kérelmező fél sikerrel jár az érdemi igény tekintetében. Ennek az esélynek a megítélése nem befolyásolja az eljáró tanács szabadságát bármilyen későbbi döntéshozatal során.
(2) A 17. cikk (2) bekezdés (d) pontja szerinti ideiglenes intézkedés iránti kérelemre e cikk 1. bekezdés (a) és (b) pontjában foglalt követelmények csak olyan mértékben vonatkoznak, amilyen mértékben azokat az eljáró tanács indokoltnak tartja.
- 19/20 -
(1) Ha a felek másképp nem állapodtak meg, a fél - a másik fél értesítése nélkül - kérheti ideiglenes intézkedés elrendelését olyan előzetes végzés meghozatalára vonatkozó kérelemmel együtt, hogy az eljáró tanács utasítsa a felet arra, hogy ne akadályozza az ideiglenes intézkedés céljának elérését.
(2) Az eljáró tanács akkor hozhat előzetes végzést, ha úgy látja, hogy az ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelemnek a másik fél előtti előzetes feltárása azzal a kockázattal jár, hogy az meghiúsítja az ellene irányuló intézkedés célját.
(3) A 17. A cikkben meghatározott feltételek vonatkoznak az előzetes végzésre, azzal a feltétellel, hogy a 17. A (1) (a) bekezdésében megállapított hátrány olyan hátrány, amely valószínűsíthetően abból származik, hogy a végzés meghozatala megtörtént-e vagy sem.
(1) Amint az eljáró tanács döntést hozott az előzetes végzés iránti kérelem tárgyában, az eljáró tanácsnak haladéktalanul tájékoztatnia kell valamennyi felet az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről, az előzetes végzésre vonatkozó kérelemről, az előzetes végzésről, amennyiben meghozatalra került, és minden egyéb kommunikációról, beleértve bármelyik fél és az eljáró tanács közötti ezzel kapcsolatos szóbeli kommunikáció tartalmát is.
(2) Egyidejűleg az eljáró tanácsnak lehetőséget kell adnia a fél számára, aki ellen az előzetes végzés irányul, hogy a körülményekhez képest a lehető legrövidebb időn belül fejtse ki álláspontját a kérdésben.
(3) Az eljáró tanácsnak azonnal döntenie kell az előzetes végzésre vonatkozó valamennyi kifogás tárgyában.
(4) Az előzetes végzés a meghozatalát követő 20. napot követően hatályát veszti. Azonban az eljáró tanács elrendelheti az ideiglenes intézkedést, amelybe belefoglalhatja vagy megváltoztatja az előzetes végzésben foglaltakat, ha az a fél, aki ellen az előzetes végzés irányul, erről értesült és lehetősége volt arra, hogy előadhassa álláspontját.
(5) Az előzetes végzés a felekre nézve kötelező, azonban bíróság általi végrehajtás nem kérhető. Az előzetes végzés nem minősül ítéletnek.
Az eljáró tanács bármelyik fél kérelmére vagy - kivételes esetben és a felek előzetes értesítése mellett - a saját hatáskörében módosíthatja, felfüggesztheti, vagy megszüntetheti az általa elrendelt ideiglenes intézkedést vagy a meghozott előzetes végzést.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
