Az 2009. évi LI. törvény iktatta be a Cstv. 40. § (1) bekezdésének rendelkezései közé azt a szabályt, hogy "a jogügyletek eredményes megtámadása esetén a Ptk. érvénytelen szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni". A Cstv. 40. § (1) bekezdésének hatályos szövege szerint az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott tényállások alapján az adós szerződését vagy más jognyilatkozatát a hitelező, vagy az adós nevében a felszámoló megtámadhatja. A hitelező a megtámadott szerződés szempontjából harmadik személynek minősül. A korábbi szabályozás szerint az ugyancsak harmadik személynek minősülő felszámolót illette meg a megtámadás joga; a 2004. évi XXVII. törvény 53. §-ával módosított 40. § (1) bekezdése szerint azonban a felszámoló immár az adós nevében jogosult a megtámadására. A harmadik személyt érintő, ismertetett problémák a hitelezőre is vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy jogi érdekeltsége - ha hitelezői minősége igazolt [Cstv. 3. § (1) bek. c) pont] - nem vizsgálandó, mivel a hitelezőt a Csődtörvény speciális rendelkezése jogosítja fel a szerződés, jogügylet megtámadásra. Az eredeti állapot helyreállításának már tárgyalt problémáin kívül a Cstv. 40. §-a esetén kérdéses a szerződés érvénytelensége esetén alkalmazandó jogkövetkezmények egyenértékűségének elve is.
A hitelező a Cstv. 40. §-a alapján tipikusan az adós vagyonából elvont ingó-, vagy ingatlanvagyon felszámolási vagyonba történő visszatérítése iránt indít pert az adós és a vele szerződő fél ellen. A Cstv. 40. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott tényállások esetén - melyek eleme az adós és a vele szerződő fél hitelezők kijátszására irányuló szándéka, illetve a hitelező előnyben részesítése - a kijátszási szándék és az előnyben részesítés aligha orvosolható, e körben az egyetlen helyes megoldásnak az eredeti állapot helyreállítása tűnik.
A Cstv. 38. § (3) bekezdése útját állja az eredeti állapot helyreállítása körében az adós részéről a pénzszolgáltatás visszatérítésének. Ugyanis a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelező - a gazdálkodó szervezet által indított perben - a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítási kifogásként érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt. E szabály az eredeti állapot helyreállításának kölcsönösségét és egyidejűségét kizárja, ha az adós pénzszolgáltatással tartozik, ugyanakkor dologszolgáltatás esetén, mivel a szerződés érvénytelensége miatt a dolog feletti tulajdonjog nem száll át az adósra [Ptk. 117. § (2) bek.], a dolog nem válik a felszámolási vagyon részévé, lehetőség nyílhat az eredeti állapot természetbeni helyreállítására.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
