Nemrég az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy a Fővárosi Törvényszéken működő Családjogi Műhely vezetőjétől felkérést kaptunk egy - a közigazgatási ügyszakban előforduló - a családjogi érintettségű ügyeket bemutató előadás megtartására, melynek nagy örömmel tettünk eleget.[1] Ebben a cikkben az előadáson elhangzottakat foglaljuk össze bízva abban, hogy a téma iránt érdeklődő, ám jelen nem lévő kollégák is szívesen megismerkednek munkánk ezen részével. A cikk elején általánosságban szólunk a közigazgatási ügyszakos bíró munkáját meghatározó eljárásjogi keretekről, majd a családjogi érintettség kapcsán ismertetjük a gyámhatósági tárgyú perekben előforduló ügyekkel - cikkünkben a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésével, és az óvoda- és iskolakijelöléssel - kapcsolatos, leggyakrabban felmerülő kérdéseket a Fővárosi Törvényszék és a Kúria gyakorlatában előforduló, néhány tipikus ügy alapján.
Egyetemi tanulmányaikból néhányan még emlékezhetnek rá, hogy a rendszerváltást követően a közigazgatási per eljárásjogi szabályai a polgári peres szabályok között speciális szabályként, külön fejezetben szerepeltek, vagyis a polgári per egy speciális típusaként volt a közigazgatási per számon tartva, míg a közigazgatási szervek eljárásuk során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai szerint jártak el. 2018. január 1. mérföldkőnek tekinthető a közigazgatási eljárásjogban, hiszen a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2018. január 1-jei egyidejű hatálybalépésével megvalósult a polgári és a közigazgatási bíráskodás elválasztása, eltérő eljárási szabályrendszert alkalmazva a magánjogi és a közjogi jogvitákra. Ettől az időponttól a Pp. már nem tekinthető a Kp. általános háttérjogszabályának, rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha arra a Kp. az egyes szerkezeti egységeiben kifejezetten felhatalmazást ad, vagy amikor a Kp. céljával, alapelveivel és rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni a Pp. felhívott szabályait. A Kp. 36. §-a az egyéb általános szabályok körében utal vissza azokra a szabályokra, amelyek irányadók a közigazgatási perekben. A jogalkotó a közigazgatási perrendtartás szabályainak kidolgozásával párhuzamosan a közigazgatási hatósági eljárásjogot is megújította, szintén 2018. január 1-jén lépett hatályba a Ket.-et felváltó, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.). 2020. április 1. napjától a közigazgatási perekben első fokon nyolc törvényszék jár el regionális illetékességgel. A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumában három nagyobb csoport került kialakításra: az általános ügyek csoportja (ide tartoznak a családjogi érintettségű gyámhatósági ügyek, továbbá például az idegenrendészeti ügyek, az oktatásügy, az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos ügyek, a menekültügy, a népegészségügy, a környezetvédelmi ügyek, közszolgálati jogviták), a pénzügyi csoport (pl. adóügyek, illetékügyek, szerencsejátékügyek) és a kiemelt ügyek csoportja (pl. közbeszerzéssel, hontalansággal kapcsolatos jogviták).
A közigazgatási per tárgya a közigazgatási tevékenység jogszerűségének elbírálása, a fél a közigazgatási szerv határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva kérheti. A közigazgatási perben is főszabályként érvényesül a kérelemhez kötöttség elve: a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja [Kp. 85. § (1) bek.].
Az 1/2011. (V. 9.) KK vélemény kimondja, hogy a fél kereseti kérelmében anyagi és eljárási jogszabálysértésre hivatkozhat, és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. A bíróság elsősorban azt vizsgálja, hogy a határozat megfelel-e az anyagi jogszabályoknak. Önmagában eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihatott. Azt, hogy az eljárási jogszabálysértések az ügy érdemére kihatottak, a felperesnek kell
- 48/49 -
megfelelő módon bizonyítania, azt az eljáró bíróság a per egyéb adatai alapján értékeli és mérlegeli. A gyámügyi perekben a bíróság a kérelemre indított (pl. nagyszülői kapcsolattartás szabályozása) vagy hivatalból (pl. védelembe vétel felülvizsgálata) indult közigazgatási eljárásban a gyámhatóság által hozott döntés (ami határozat vagy végzés lehet) jogszerűségének felülvizsgálatát végzi. Ennek során vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv az Ákr. eljárásjogi szabályait betartotta-e, a tényállást teljeskörűen feltárta-e, amennyiben a döntés mérlegelési jogkörben született, a mérlegelés szempontjai a döntésből kitűnnek-e (a közigazgatási szerv hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból megállapíthatók-e), illetve, hogy a vonatkozó anyagi jogi szabályoknak megfelelő döntés született-e. Fontos, hogy a gyámhatósági eljárásban a tényállás tisztázásának kötelezettsége a hatóságot terheli. Az általános bizonyítási szabályokat rögzítő Ákr. nem tartalmazza a bizonyítékok taxatív felsorolását, főszabályként azt mondja ki, hogy minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. A hatóság választja ki a bizonyítás módját, dönt az ügyfelek bizonyítási indítványairól, továbbá arról, hogy mikor gyűlt össze elegendő, a meghozandó döntést kellően megalapozó bizonyíték, azaz mikor kell befejezni a bizonyítási eljárást és a bizonyítékok értékelése alapján megállapítani a tényállást. A gyámügyi eljárásban speciális bizonyítási szabályként alkalmazandó Gytv. 128. §-a ugyanakkor kötelező jelleggel írja elő, hogy meg kell hallgatni a szülőt és a korlátozottan cselekvőképes, vagy az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket. A gyámhatóság által alkalmazott anyagi jogi jogszabályok különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Negyedik Könyve, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi- és gyámügyi eljárásról szóló többször módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.).
Közigazgatási per megindítására az jogosult, akiknek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti. [17. § a) pont] Jogos érdek alatt e körben minden olyan érdeket érteni kell, amelyet jogi szabályozás bármilyen módon elismer, illetve véd. A gyámhatósági tárgyú közigazgatási perekben a felperesi pozíciót jellemzően az egyik szülő vagy a nagyszülő foglalja el. Figyelemmel arra, hogy a közigazgatási perek tipikusan a közigazgatási szervek által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát jelentik, az alperesi pozíciót a közigazgatási szerv tölti be. A Kp. 18. § (1) bekezdése értelmében - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította. A gyámhatósági tárgyú perekben a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén jellemzően Budapest Főváros Kormányhivatala, vagy valamelyik kerületi hivatala áll perben alperesként. A felek pernyertességét elősegítő harmadik személyt a polgári perben beavatkozónak nevezik, míg a közigazgatási perekben érdekeltnek. A mások között folyamatban lévő közigazgatási perbe érdekeltként perbe léphet az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét a vitatott közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti, vagy a perben hozandó ítélet közvetlenül érintheti. A Kp. tovább bővíti az érdekeltek körét azzal a rendelkezéssel, hogy a perbe érdekeltként beléphet az is, aki a megelőző eljárásban ügyfélként vett részt. A perbelépést az érdekelt jelentheti be. Ha az érdekelt az egyéb, korábbi értesülései alapján nem jelentette be a perbelépését, a perbelépés lehetőségéről az ismert érdekeltet a bíróságnak szükséges értesítenie. A gyámhatósági perekben kialakult gyakorlat alapján a keresetlevél beérkezésekor a bíróság azt a felet szokta értesíteni a perbelépés lehetőségéről, aki a közigazgatási eljárás során a felperessel szemben ellenérdekű félként szerepelt. A tapasztalataink alapján azok a felek, akik a közigazgatási hatósági eljárásban jogi képviselővel jártak el, jellemzően a közigazgatási perben is (amennyiben nem ők indítják a pert) részesei kívánnak lenni az eljárásnak, és a felhívásra be is jelentkeznek, míg a személyesen eljáró felek kb. fele kíván érdekeltként a per részese lenni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
