A KRE egyetemi docensének, Nótári Tamásnak 2007-ben jelent meg Studia Iuridico-philologica 1. Studies in Classical and Medieval Philology and Legal History című idegen nyelvű tanulmánykötete a Németh György professzor szerkesztette Hungarian Polis Studies sorozat tizennegyedik köteteként. Az itt olvasható tanulmányok az ó-, a középkor jog- és kultúrtörténetének egy-egy szeletét teszik vizsgálat tárgyává. A tanulmányok sorrendje kronologikus.
I. Görög jogbölcselet. The Scales as the Symbol of Justice in the Iliad. 2 Iustitiát gyakorta láthatjuk különböző ábrázolásokon mérleggel a kezében. Nótári az Iliasban azon szöveghelyét elemzi behatóbban, amelyben Zeus a mérleg segítségével mond ítéletet a hősök felett. Az igazság mérlege kifejezést vizsgálva először a jognak, illetve az igazság(osság)nak Homérosznál kifejlődött fogalmát tisztázza, majd az említett mérési jelenet strukturális és összehasonlító elemzése alapján fűz a mérleg-szimbolika eredetéhez, jelentéséhez, egyiptomi, görög és római formáihoz értékes megjegy-zéseket.3 Hesiod und die Anfänge der Rechtsphilosophie.4 A Munkák és napok műfaja didaktikus eposz, tanköltemény, célja, hogy Hésiodos az ellene oly sok igazságtalanságot elkövető testvérét, Persést a munka és a jog tiszteletére tanítsa, ezáltal válik diké eszméje e vezérfonalává. A szerző elsőként az eposz prooimion-ját és az emberi munka, illetve a jogrendszer szükségességének költői indokolását vizsgálja, majd a diké fogalmának előfordulását és szerepét vizsgálja a homérosi eposzokban és a hésiodosi Ergában.5
II. Római jog- és vallástörténet. Numen andNumi-nousity - On Some Aspects of the Roman Concept of Authority.6 A tekintély fogalmának vizsgálata során az auctoritas, a növelés, a gyarapítás képességének vallási-filozófiai meghatározását definiálja a szerző, majd megvizsgálja a numen mint a római vallás igen sarkalatos jelenségének különféle aspektusait, annak etimológiáját, két, e szempontból relevánsnak tűnő jelenséget, a triumphus intézményét és a flamen Dialis funkcióját,7 majd a szakrális szféra ezen elemeit a hatalmi legitimációba Augustus ideológiai koncepcióját.8 Summum ius summa iniuria - The Historical Background of a Legal Maxim.9 A tanulmány bemutatja az interpretatio kifejezés kialakulását és jelentését, valamint igen tág teret szentel a summum ius elv jelentésének az ars boni et aequi fogalmának tükrében; ebben a vonatkozásban Rotterdami Erasmus munkásságára is figyelemmel van. A szerző ismerteti a nevezetes cice-roi szöveghelyet, mely Cicero De officiis című művében lelhető fel. Nótári Tamás felhívja a figyelmet a summum ius elv "helyzetfüggő" voltára, és kiemeli, hogy Shakespeare "A velencei kalmár" című művében szereplő nevezetes jogeset megoldásához is alapvető segítséget nyújt e jogelv.10
A legis actios eljárás történetiségével két tanulmány is foglalkozik: Die Lanze als Machtund Eigentumssymbol im antiken Rom11; Remarks on the Origin of the legis actio sacramento in rem.12 A legis actio sacramento in rem leírásában Gaius elbeszéli, hogy az eljárás során a pálcát mintegy a lándzsa helyett használták a jogszerű tulajdon jeleként, Verrius Festus szerint pedig a lándzsa a legfőbb hatalom jelképe. E két forrásból kiindulva vizsgálja a szerző a lándzsa és a pálca hatalmi jelképi-ségét, számos jog- és vallástörténeti párhuzam, illetve analógia segítségével, értékes következtetéseket von le a ius fetiale és a legis actio sacramento in rem közös elemeit, gyökereit illetően.13 Remarques sur le ius vitae necisque et le ius exponendi.14 A pater familiast személyileg a következő pozitív jogosultságok illették meg: ius vitae ac necis, ius exponendi, ius vendendi, ius noxae dedendi. A tanulmány a ius vitae ac necis és a ius exponendi alakulását veszi behatóbb elemzés alá. A ius vitae ac necis a családgyermek élete és halála felőli rendelkezési jogot jelöli, míg a ius exponendi az újszülött gyermek kitevésének jogát. A gyermek kitétele gyakran annak halálát, illetve szándékos megölését is magában foglalta, így például a torzszülött gyermek esetén, amikor a cél a családnak, illetve a közösségnek a szerencsétlenséget jelentő prodigiumtól való megszabadítása volt.15
III. Középkori historiográfia, tudománytörténet.
Comments on Bishop Virgil's Activity in Bavaria.16 Virgil, Salzburg ír származású püspöke (749-784) számos ponton új fejezetet nyitott püspöksége történetében: nevéhez fűződik a salzburgi historiográfia legkorábbi műveinek, a Gesta sancti Hrodberti confessoris, a Li-bellus Virgilii és a Liber confraternitatum megalkotása, a 774-ben felszentelt Rupert-dóm megépíttetése, a püspökség és a Szent Péter-kolostor jogainak kiterjesztése és a karantánok közti misszió megszervezése. A szerző először a korszak bajor bel- és külpolitikai viszonyait elemzi, majd Virgil és Bonifác összeütközését követi nyomon.17 Tasilo Ill's Dethronement - Remarks on an Early-Medieval Show Trial.18 A szerző először III. Tasziló bajor herceg hűségesküit veszi sorra, majd magát a koncepciós pert, végül pedig annak jogi hátterét és indokolását elemzi. III. Taszilót, a Bajorországban két évszázadon át uralkodó Agilolfing-dinasztia utolsó hercegét trónjától Nagy Károly fosztotta meg. A frank uralkodó előbb mind kül-, mind pedig belpolitikailag elszigetelte Taszilót, majd 787-ben vazallusává tette.19 The Trial of Methodius in the Mirror of the Conver-sio Bagoariorum et Carantanorum.20 A szerző először a karantánok közti, majd a pannóniai keresztény térítés koncepcióját írja le, majd kitérőt tesz a pápa, a bizánci császár és a keleti-frank uralkodó bulgáriai missziós törekvéseire. A történeti háttér feltárása után Metód regensburgi perének körülményei felé fordítja figyelmét, a Conversióban megfogalmazott vádakra, illetve ezek hátterére világít rá a jogtörténész-medievista szemszögéből.21 Die Geschichte des Ingo bei Enea Silvio Piccolomini.22 Enea Silvio Piccolomini 1458-ban keletkezett De Europa című művének Karintiával foglalkozó huszadik könyvében, a hatvanötödik fejezetben egy érdekes, műfaját tekintve legendaként meghatározott történetet beszél el egy Ingo nevű, Nagy Károly idejében élt hercegről. A szerző a következő kérdésekre keres választ. Mennyiben tekinthető az Enea Silvio által említett és hosszú évszázadokon át a szakirodalomban meg nem kérdőjelezett Ingo herceg valós történelmi személynek? A Conversio valóban hercegként említi-e Ingot, és ha nem, akkor minek köszönheti hercegi létét, illetve hercegkénti bevonulását az irodalomba? A Conversio által említett carta sine litteris mit jelenthetett, és miért nem vette át Enea Silvio e mozzanatot is, noha Ingo tekintélyének további bizonyítékául hozhatta volna fel? Az Ingo-féle lakoma leírása milyen irodalmi előzményekre vezethető vissza, és milyen szerepet töltött be a Conversióban?23 Portrait zweier ungarischer Mediävisten, Gyula Kristó und Samu Szádeczky Kardoss.24 A szerző ezen írásában mestereinek, a nemzetközi hírű klasszikafilológus és bizantino-lógus Szádeczky-Kardoss Samu és a középkorász, Kristó Gyula életművéről ad tudománytörténetileg értékes portrét.25
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
