Dr. Gyergyák Ferenc: Az önkormányzati rendeletalkotás elméleti és gyakorlati kérdései (Jegyző, 2023/3., 24-28. o.)

Jegyzőként elkerülhetetlen, hogy az önkormányzati rendeletalkotás - legfőképpen a rendelettervezet készítése és a hatályos rendelet hatályosulásának vizsgálata - során megtaláljon a feladat és meghatározó szerepünk legyen benne. Jelen írás ehhez kíván a legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdések számbavételével segítséget adni.

1. Az önkormányzati rendeletalkotás helyi szabályozása

1.1. Eredeti és származékos rendeletalkotási hatáskör

A rendeletalkotás alapkérdése, hogy van-e és honnan ered jogalkotási hatáskör a helyi önkormányzatok számára.

Az önkormányzati rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazás Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) (a továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk (1) bekezdés a) pontjából ered, amely szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot. E rendeletalkotási jogosultság szerinti lehetőséget bontja tovább az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése, amikor lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzat mind eredeti, mind származékos jogalkotási hatáskör keretében alkothasson önkormányzati rendeletet.

Eredeti jogalkotási hatáskör: a helyi önkormányzat helyi közügyben az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében - külön felhatalmazás nélkül - alkot önkormányzati rendeletet ("törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére").

Származékos jogalkotási hatáskör: a helyi önkormányzat csak olyan tárgykörben és olyan keretek között alkothat rendeletet, amelynek szabályozására a törvényben felhatalmazást kapott ("törvényben kapott felhatalmazás alapján").

1.2. A rendeletalkotás helyi szabályozása

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdés g) pontja alapján a helyi önkormányzat képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatároznia a működésének részletes szabályait, így a rendeletalkotási eljárását is. Ezért az önkormányzati rendeletek előkészítésének és megalkotásának szabályait az Mötv. és az SZMSZ tartalmazza.

1.3. Az önkormányzati rendeletalkotás helyi jogszabályi alapjai

Az SZMSZ-ben kell szabályoznia a rendeletalkotási eljárásának szabályait, annak mindhárom szakaszára kiterjedően:

1. a rendelettervezet elkészítésére vonatkozó szabályok

• a célmeghatározás;

• a rendelettervezet elkészítésére kötelezett személy, szervezet meghatározása;

• a hatásvizsgálat, az előzetes szükségességi vizsgálat elkészítésének szabályai;

• kik kezdeményezhetnek jogalkotási eljárást;

• a rendelettervezet egy vagy több fordulóban történő tárgyalásának szabályozása;

• a véleményezési, egyeztetetési eljárás;

• a bizottsági véleményeztetés eljárási rendje, tárgyalási rend;

• a képviselő-testületi előterjesztésre vonatkozó szabályok;

2. a rendeletalkotásra vonatkozó szabályok:

• a rendelettervezet tárgyalásának rendje;

• a rendelettervezet elfogadásának szabályai;

• a rendelet megjelölésnek szabályai;

• a kihirdetés módjának meghatározása;

• a kihirdetés idejére vonatkozó szabályok;

• a kihirdetésen túl a közzétételre vonatkozó további szabályok;

3. a rendelet hatályosulásának vizsgálatára vonatkozó szabályok:

• az önkormányzati rendeletek nyilvántartásának módja;

• a hatályosulás vizsgálatának módja;

• az utólagos hatásvizsgálat;

• a jogszabály tartalmi felülvizsgálata;

• a deregulációs eljárás.

Ugyanakkor a rendeletalkotási eljárás során figyelemmel kell lenni a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) vonatkozó rendelkezéseire is.