A pénzmosás elkövetőinek alapvető célja elmúlt évtizedekben az volt, hogy a megbízható és tisztességes üzleti és fizetési rendszerek álcája mögé rejtőzve hajtsák végre cselekményüket. A pénzmosással és terrorizmus finanszírozással kapcsolatban megváltozott nemzetközi szabályozási környezet azonban arra kényszeríti az elkövetőket, hogy a technika vívmányain keresztül újabb területeket hódítsanak meg.
A ma már világszerte széles körben használt internet rendkívül sok lehetőséget nyújt a bűncselekményből származó vagyon legálissá tételében. Napjainkban a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökön túl a bankszámlát helyettesítő fizetési eszközök, az ún. elektronikus pénz-termékek[1] is terjedőben vannak. Emiatt válik szükségessé, hogy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni harc ezekre a termékekre is kiterjedjen.
A klasszikus három fázisú modell[2] elsődlegesen akkor alkalmazható, ha készpénz mosásáról van szó. Ezekben az esetekben pedig az alapbűncselekmény tipikusan a kábítószer kereskedelemhez vagy a prostitúcióhoz kapcsolódik. A pénzmosás első fázisa jellemzően a pénzügyi szektoron keresztül történik, így ez jelenti az első érintkezési pontot a piszkos pénzek és a legális gazdaság között. Ezen felismerés hatására vezették be már az I. Pénzmosás elleni irányelvben[3] a két legfontosabb preventív intézkedést: az ügyfél-azonosítási, valamint a gyanús ügyletekre vonatkozó jelentési kötelezettséget.[4] A KPMG, Magyarország egyik vezető könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társaságának felmérése szerint a szakterület banki képviselőinek 97%-a ért egyet azzal a megállapítással, hogy a gyanús megbízásokat kísérő szubjektív körülményeket elsősorban a személyes kontaktus alkalmával lehet felismerni.[5]
Ahogy a jogalkotók és a felderítő szervek tapasztalatot szereznek, az egyre szigorodó szabályozási környezet miatt csökken a klasszikus fázisokhoz kapcsolódó technikák alkalmazhatósága. Ez különösen igaz a pénzügyi intézményekre, ahol külön osztályokat tartanak fenn a szabályozási környezetnek való megfelelés érdekében.[6] Itt végzik el a preventív intézkedések betartásával kapcsolatosan a complience feladatok megvalósítását is.[7]
Ma már a pénzpiacok és a különböző fizetési módok széles körében alkalmaznak számítógépes rendszereket. Az elektronikusan bonyolított átutalások száma az internet használata útján exponenciális mértékben megnövekedett. Mindez új utakat nyitott a pénzmosás gyakorlatában is.
A módszer újdonsága abban rejlik, hogy a gyors technológiai fejlődéssel a korábbi pénzmosással kapcsolatos elméletek csődöt mondanak, hiszen nehezen lehet gyanús viselkedési mintáról beszélni a virtuális térben.
A bitcoinnal elkövetett pénzmosás kriminalizációs kérdései jelen tanulmány kereteit meghaladja, azonban azt meg kell említenünk, hogy olyan pénzmosási technika, mely a hatályos magyar büntetőjogban a pénzmosás elkövetési magatartásai közé beilleszthető.[8]
Az elektronikus úton végrehajtott pénzmosás megvalósulásának egyik lehetséges formája az alternatív pénzügyi szolgáltatókon keresztül történő fizetés. Ezek a vállalkozások ugyanis lehetővé teszik, hogy az egyik országban elhelyezett készpénz terhére szinte azonnal készpénzt lehessen felvenni egy másik országban. Idő csak a rendszerbe történő bejutáshoz szükséges.
Az Informális Pénz- és Értéktovábbítási rendszerek (Informal Money or Value Transfer system, IMVT,) más néven a Hawala bankoknak nevezett csatornák a modern bankok középkori elődeire hasonlítanak. Ezekben a bankokban az ügyfél lényegében elhelyezi a pénzét és egy fizetési ígéretet megtestesítő kötvényt kap, amelyért egy másik helyen fizetést teljesítenek. A lényeg, hogy az egyik országban elhelyezett pénzt egy másik országban fel lehet venni, a kötvényt akár helyettesítheti e-mail vagy személyesen átadott jelszó. A multilaterális fizetések miatt a rendszert működtető felek között csak a fizetések nettó egyenlegét kell rendezni. A Hawala fizetési rendszert ott használják, ahol formálisan bankrendszerek nem léteznek vagy nehezen elérhetőek.
A kriptopénzek alapkoncepciója egy Wei Dai nevű informatikus-mérnöktől származik, aki 1998-ban olyan új pénzforma létrehozását javasolta, melynek esetében kriptográfiai eljárásokat alkalmaznak a pénz létrehozására és a tranzakciók irányítására[9] ahelyett, hogy e feladatokat az állam központi pénzkibocsátó, illetve pénzügyi felügyeleti szervei[10] látnák el úgy, ahogy az a klasszikus értelemben vett pénz esetén működik.
A kriptopénzek kialakulásának előfeltétele volt az úgynevezett kriptológia, a titkos kommunikáció tudománya. Ennek egyik ága a kriptográfia, amely az információ titkosságát, hitelességét biztosító algoritmikus módszerekkel, míg másik ága, a kriptoanalízis a titok megfejtésével foglalkozik.[11] A titkos kommunikáció során az információt először kódolni, majd dekódolni kellett, amihez általában valamilyen kriptográfiai kulcsra volt szükség, amely tulajdonképpen egyedi digitális jelsorozatot takart.[12]
Az online megtekinthető Kriptovaluták Piaci Kapitalizációja alapján jelenleg több száz kriptopénz létezik, amelyek közül első helyen a cikkünk egyik fő témáját adó bitcoin áll 6,915,902,539 $, második az ethereum 639,679,076 $, míg harmadik a ripple 256,703,567 $ piaci értékkel.[13]
- 22/23 -
A bitcoin (általánosan használt megjelölése: BTC)14 egy magát Satoshi Nakamoto-nak nevező, de valójában jelenleg is ismeretlen személy[15] 2008 novemberében megjelentetett cikke[16] nyomán került be a köztudatba.
A Bitcoin (nagy kezdőbetűvel) egy új típusú, decentralizált fizetési rendszer, amely az úgynevezett peer-to-peer (P2P) hálózatra épül, melynek keretében az informatikai hálózat végpontjai közvetlenül egymással kommunikálnak, központi kitüntetett csomópont (szerver) nélkül.[17]
Ahogy arra fent már utaltunk, a bitcoin (kis kezdőbetűvel) egy kriptovaluta, amelyet a Bitcoin hálózat hoz létre az egyes blokkok, azaz elemi egységek 10 percenként történő generálásával egy matematikai algoritmus alapján. A blokkokat egy úgynevezett SHA256 kriptográfiai hash funkció[18] kapcsolja össze egy blokkláncba (blockchain), amit a hálózat valamennyi (számító)gépe ellenőrizni tud.[19] A rendszer egyes szereplői számítógépeik számítókapacitását új bitcoinok kitermelésére fordítják, és közben matematikai műveleteket hajtanak végre. Ezt a folyamatot nevezzük bányászásnak (mining).[20]
A bitcoin kizárólag az interneten létezik, teljes mértékben bitekből áll, fizikai megtestesülésével, érmeként vagy bankjegyként sehol sem találkozhatunk vele. Nincs mögötte fedezet áruban, aranyban vagy bármilyen más nyersanyagban, csupán az a harmincegyezer sornyi forráskódból álló szoftver, amivel hozzáférhetünk a virtuális valutához.[21]
A teljes bitcoin állomány folyamatosan bővül, becslések szerint végleges állapotát a 2140. év környékén éri el, amikor 21 000 000 bitcoin lesz forgalomban. Az elemzések azt mutatják, hogy a teljes BTC állomány 75%-át 11 000 ember birtokolja, ami hozzájárul a rendszer viszonylagos stabilitásához.[22]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
