Az Adatrendelettel immáron rendelkezésre áll az adatgazdaság európai szabályozásának központi szerepet betöltő második eleme is. Az Adatrendelet a gépek és készülékek használatával generált adatokat a felhasználóhoz rendeli oly módon, hogy felhasználó javára jogszabályon alapuló adathozzáférési és adatmegosztási jogot hoz létre. Az adatot gyűjtő - tipikusan a készülék gyártója - az adatokat csak a felhasználóval kötött szerződés alapján használhatja fel. Az adathozzáférési és adatmegosztási jog érvényesülésének kereteit az érintett felek szerződéses megállapodásaikban jelölik ki, e jogok testre szabása szerződéses jogviszonyokon keresztül valósul meg. A szerződési jog tölti be a vezető szerepet. A tanulmány az adathozzáférési és adatmegosztási jog keretrendszereként szolgáló szerződéses jogviszonyokat azonosítja és elemzi. Ennek során vizsgálja többek között az Adatrendelet szerződéses jogviszonyt érintő szabályait, így a szerződési jogi szabályokat, a felek jogairól és kötelezettségeiről szóló rendelkezések szerződéses jogviszonyba való beépülését, a rendelkezések interakcióját a nemzeti szerződési jog szabályaival.
2023 decemberében jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában a méltányos adathozzáférésről és -felhasználásról szóló 2023/2854 EU rendelet (rövid elnevezéssel: Adatrendelet; a továbbiakban rövidítve: Adatr.; angol nyelven: Data Act).[3] Az Adatr. kihirdetésével immáron rendelkezésre áll az EU adatstratégiájának[4] központi szerepet betöltő második eleme is,[5] az európai adatkormányzásról szóló 2022/868 EU rendelet (rövid elnevezéssel: Adatkormányzási rendelet; a továbbiakban az angol elnevezés rövidítését alapul véve: DGA)[6] mellett.
Az Adatr. célja, hogy azokat a digitális adatállományokat, amelyeket a gép- és alkatrészgyártók, valamint a "dolgok internete" (angolul: Internet of Things, rövidítve "IoT") technológiai megoldást alkalmazó gépek és készülékek (az Adatr. terminológiája szerint: összekapcsolt termékek) gyártói eddig elzárva tartottak, hozzáférhetővé tegye a gépek és készülékek felhasználói számára és ezzel megnyissa az utat az adatoknak a felhasználó vagy harmadik fél részéről történő hasznosítása előtt.[7] Ilyen gépek és készülékek ma már tömegével előfordulnak mindennapjainkban, a háztartásban éppúgy, mint az ipari termelésben. Az Adatr. hatálya alá tartozik minden olyan termék, vagyis gép vagy készülék, amely a felhasználására vagy a környezetére vonatkozó adatokat megszerez, generál vagy gyűjt. Az Adatr. hatálya az elektronikus hírközlési szolgáltatáson (tipikusan: az interneten) keresztül adatot továbbító, vagyis a "dolgok internete" technológiai megoldás körébe tartozó gépeken és készülékeken (pl. okostelefon, okosóra, okosotthon, okostévé, személy- vagy haszongépjármű, ipari gyártósor stb.) kívül kiterjed azokra a gépekre és készülékekre is, amelyeknél az adatokhoz fizikai interfészen, vagy magán az eszközön keresztül lehet hozzáférni. Feltétel, hogy a termék elsődleges funkciója nem lehet az adatoknak a felhasználótól eltérő másik fél nevében történő tárolása, kezelése vagy továbbítása (Adatr. 2. cikk 5. pont).
Az európai jogalkotó az Adatrendelettel világviszonylatban is újat alkotott, hasonló szabályozásra mindeddig nem volt példa, sem nemzeti, sem nemzetközi szinten.[8] Érdemes kiemelni, hogy az EU adatstratégiájával összefüggésben elfogadott rendeletek angol elnevezése rendre "Act", vagyis "törvény" (Data Governance Act és Data Act). Ez jól tükrözi azt, hogy milyen súlyt és jelentőséget tulajdonít az európai jogalkotó e szabályozásoknak.
Az adatgazdaságban az adatok termelési tényező szerepét töltik be. Az Adatr. jogpolitikai célja, hogy a felhasználót megillető hozzáférési jogon keresztül (Adatr. 3-5. cikk) felszabadított adatokat felhasználva a (potenciális) szolgáltatóknak (harmadik feleknek) lehetőséget teremtsen arra, hogy a felhasználó vagy a felhasználók adatai alapján új digitális szolgáltatásokat fejlesszenek ki és dobjanak piacra az Európai Unióban. Axel Metzger példájával élve, a gazda a mezőgazdasági gépeinek használata során generált adatokat továbbadhatja valamely (digitális) szolgáltatónak, aki az adatok alapján olyan szolgáltatást képes nyújtani, amely hozzásegíti a gazdát a mezőgazdasági területei optimális megműveléséhez.
Az Adatrendelet tehát az ún. adatfüggőségi problematikát igyekszik kezelni, amely abból adódik, hogy az új
- 580/581 -
digitális szolgáltatás kifejlesztéséhez, és/vagy működtetéséhez gyakran szükségesek másik vállalkozásnál lévő adatok, amelyek nem pótólhatóak más forrásból.[9] Az Adatrendelettel létrehozott adathozzáférési jog előmozdítja, hogy az adatalapú szolgáltatások új piacai jöjjenek létre az Európai Unióban.[10]
A magánjognak az adatgazdasággal összefüggésben két központi kérdést kell megválaszolnia: a) ki jogosult hozzáférni az adatokhoz és b) hogy ki és milyen feltételekkel jogosult gazdaságilag hasznosítani az adatokat.[11]
A felhasználót megillető adathozzáférési jog mögött az a megfontolás húzódik meg, hogy mivel az ő közreműködésükkel (az okos termék vagy kapcsolódó szolgáltatás használatával) jöttek létre az adatok, ezért igazolt a hozzáférés biztosítása.[12] Az Adatr. szabályozásának magját az összekapcsolt termékek, vagyis a(z okos) gépek és készülékek felhasználóját megillető adathozzáférési jog képezi: a felhasználó jogosult hozzáférni az összekapcsolt termék használata során létrejött, az adatok felett tényleges ellenőrzést gyakorló (rendszerint a gyártó, az Adatr. terminológiája szerint és a továbbiakban: adatbirtokos) által gyűjtött adatokhoz. Az összekapcsolt termék (testi) tárgyat, vagyis dolgot jelent (Adatr. 2. cikk 5. pont).
Az Adatr. hatálya alá tartozó adatok nemcsak magából a termékből fakadhatnak, hanem olyan kapcsolódó digitális szolgáltatásból is, amelynek "hiánya lehetetlenné tenné az összekapcsolt termék egy vagy több funkciójának ellátását, vagy amelyet a gyártó utólag kapcsol össze a termékkel, hogy kiegészítse, frissítse vagy módosítsa az összekapcsolt termék funkcióit" (Adatr. 2. cikk 6. pont). A kapcsolódó szolgáltatás a dolog (összekapcsolt termék) működőképességéhez, funkciójának betöltéséhez, a dolog használhatóságához szükséges, kvázi "alkotórészi kapcsolatban" van a dologgal.
Az adathozzáférési (adatmegosztási) jog tárgyát az összekapcsolt termék, illetve a kapcsolódó szolgáltatás használata során generálódó digitális adatok (a továbbiakban: adat, illetve adatok) képezik. Az Adatr. hatálya alá az ún. nyers, vagyis feldolgozatlan adatok tartoznak, ideértve az adatok értelmezéséhez és felhasználásához szükséges releváns metaadatokat is [Adatr. 3. cikk (1) bekezdés, Adatr. 4. cikk (1) bekezdés és Adatr. 5. cikk (1) bekezdés]. Nem tartoznak azonban a hatálya alá például az ún. összesített (aggregált) vagy a származtatott adatok.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
