A tanulmány célja kettős: Az osztrák példa feltárásán keresztül a külföldi jogintézményre vonatkozó ismeretek magyarországi hozzáférhetősége, és felhívás arra, hogy elemezzük a problémát: Magyarországon miért csekély jelentőségű a gazdasági életben az a polgári jogi társaság, amely a szomszédos Ausztriában (és más nyugat-európai országban is) jól bevált és a gyakorlatban alkalmazott forma.
Bár pontos statisztikai adatok - a jogintézmény jellegéből eredően - nem állnak rendelkezésünkre a polgári jogi társaságok számáról, ennek ellenére nyilvánvaló a két országban működő polgári jogi társaságok számának jelentős eltérése.
A tanulmány az első részében a magyar polgári jogi társaság jogintézményének "pályafutását", a "kodifikációs kísérlet - kodifikáció - rekodifikáció" tengelyén íveli át, az Mtj.-től az új Ptk. előkészületéig, azaz napjainkig. Rámutat azokra a politikai - gazdasági befolyásoló tényezőkre, amelyek hatást gyakoroltak és előidézték a pjt. szabályozásának változásait. A pjt.-re vonatkozó tételes szabályok ismeretét adottnak tekinti, ezekről a magyar szakirodalomban is találhatunk néhány kiváló munkát.1
A cikk részletesen tárgyalja a polgári jogi társaság osztrák társasági jog-rendszerbeli elhelyezését, jogforrásait, az alkalmazási területét, a jogi szabályozás és a gazdasági életben elfoglalt helyének elemzése mellett.
A polgári jogi társaságnak a két országbeli gyakorlati hasznosulásának eltérését nem a meglévő részlet-szabályaiban kell keresnünk, hanem egyéb okokban. A mérleg egyik serpenyőjébe a polgári jogi társaság történeti múltja (és jelene), a másikba az osztrák polgári jogi társaság jelenlegi gyakorlati szerepe került.
Az Mtj. időszaka. "A magánjogi társaság személyeknek egyesülése. A személyegyesülés azonban - már csak az ember társas természete miatt is - igen tág kategória. Politikai és társadalmi téren is állandó jelenség"2 Kuncz megjegyzi, hogy amikor "társaságról" van szó, ezen csakis a magáncélra létesült személyegyesületekre gondolhatunk.
A tagok kötelmi jogi kapcsolatán alapuló társulást - "societas"-t - már a római jog is ismerte.3 A nemzeti jogok is innen eredeztetik gyökereiket. Vadász Lajos4 például már szakít az 1900-as Tervezettel, és a társaság fogalmát nem a germán eredetű Gesamthand-ból ("jogi együttes közösségből") vezeti le.5 Ebben a folyamatban megjelentek tiszta kötelmi viszonyok mellett - a társaság részére lekötött vagyon tekintetében - dologi elemek is. A gazdaság fejlődése során fokozatosan alakultak ki a régi societas-t az üzletszerű működés intenzitásában és az önálló jogalanyiságot is inkorporáló szervezettségben meghaladó társaságok. Ezek jogi szabályozása a XIX. század folyamán kristályosodott ki.6 Ettől kezdve lehet határozott különbséget tenni a polgári jogi (korábbi nevén: magánjogi) társaság és a gazdasági (kereskedelmi) társaságok között.7 A különbség a kétféle társaság között nem elvi, hanem fokozatbeli.
A magánjogi társaság a tagok közös cél érdekében egymással szemben kölcsönösen vállalt kötelmi jogi kötelezettsége volt, amelynek elengedhetetlen eleme a közös célra rendelt vagyon, a gazdasági tevékenységből származó nyereségben és veszteségben való osztozás, a rendezett ügyvitel és képviselet. A harmadik személyekkel szemben keletkező jogviszonyok alanya nem a társaság, maguk a tagok szereznek jogokat vagy vállalnak kötelezettségeket. A tagok puszta kötelmi jogi kapcsolata ugyanis nem teszi közösségüket jogképessé. A jogképesség, mint a legfőbb megkülönböztető jellemző, a kereskedelmi társaságnál adott. Ebből kifolyólag tagjai viszonylatában és harmadik személlyel szemben is önálló jogalanyként léphet fel. A jogképességgel való rendelkezés azonban nem jelenti egyben a jogi személyiséget is.8 Ennek elméleti fejtegetésével számos tudományos mű foglalkozik. Kuncz Ödön nem tartotta gyakorlati szempontból kardinálisnak a jogképesség - jogi személyiség problémáját, és minden kereskedelmi társaságot jogi személynek mondott ki.9
Egy kúriai döntés világosan kimondta: "Az olyan társaságtól, amely a szabályos szervezet mellett a megengedett célra szolgáló vagyonnal bír és külön képviselet alatt áll, a jogképesség nem tagadható meg"10
Az Mtj.11 megszületését megelőző hosszú folyamat során több mű is a vizsgálat tárgyává tette a társaságokról szóló rendelkezéseket.12 Az I. és II. Tervezetet érintő kritika és kapcsolódó javaslatok megfogalmazására több szerző is tollat ragadott.
A magánjogi társaság jogviszonyait az MMT. 1660-1691. §§-ai szabályozzák. 13
A Javaslat a magánjogi társaság fogalmát a következőképpen adja meg: "Társasági szerződéssel a szerződő felek - társaság tagjai - egymás irányában arra kötelezik magukat, hogy a meghatározott közös cél megvalósításában szerződésszerűen, különösen a kikötött hozzájárulás szolgáltatásával közreműködnek. A hozzájárulás nemcsak vagyontárgyak átruházásában (betétben), hanem egyéb szolgáltatásokban, különösen szolgálatokban állhat."14
A magánjogi társaságot kétoldalú kötelmi szerződésnek tekintették, amely szóban és közvetett akaratnyilvánítással is létrejöhet.15 A II. világháborút megelőző időben a német jogban is kétoldalú szerződésnek tekintették a polgári jogi társaságot.16 Ennek a felfogásnak a megváltozásával a német szakirodalomban is csak a II. világháború után találkozhatunk.17
A Kt.18 csak azokra a jogviszonyokra nyert alkalmazást, melyek a kereskedelmi jog körébe tartoznak.19 "A tisztán közös gazdálkodás céljából alakult egyesüléseknél (magánjogi társaság) pedig a szerződő felek között ily jogviszonyok nem keletkezvén, az ily egyesületi tagok egymás közötti ügyeinek befejezésére és lebonyolítására a Kt. által a kereskedelmi társaságokra vonatkozóan meghatározott rendelkezések alkalmazást nem nyerhetnek."20
A Ptk. hatályba lépésekor a polgári jogi társaság (Ptk. 571-575. §) volt az egyetlen társasági forma. Igen korlátozott szerződéstípus volt, szinte egyáltalán nem lehetett gazdasági tevékenységre felhasználni.
Az ún. direkt tervirányítás korszaka nem kedvezett a társulásoknak, sőt, bizonyos szinten, ki is zárta azokat. Tehát a tervszerződési rendszer nem tette lehetővé, hogy polgári jogi társasági szerződést jogi személyek (ún. szocialista gazdálkodó szervezetek) egymás között kössenek. Bár ezt a jogszabály szövege nem zárja ki, a törvény miniszteri indokolásából ez kétséget kizáróan megállapítható. Ennek a jogintézménynek azt a szerepet szánták, hogy az állampolgárok nem szövetkezeti jellegű gazdasági együttműködési kapcsolatait ebben a formában valósítsák meg. A mozgásteret még szűkítették a "kizsákmányoló tendenciák" jogi szabályozás útján történő elfojtásával is.21
A pjt. több személy jogközösségének egyik tipikus fajtája. Mint jogközösség - fejlettebb a tulajdonközösségnél, de nem éri el a jogi személyek fejlettségét. A Világhy - Eörsy-féle polgári jogi tankönyv a következőképpen értékeli:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
