Marchaly János végrendelete szentföldi zarándokútja előtt (1455)
Örömmel tájékoztatom a kedves kollégákat arról, hogy 2007 karácsonyán szülővárosom, Marcali értékes helytörténeti kiadvánnyal gazdagodott: nyomtatásban is megjelent a város legbefolyásosabb középkori ura Marchaly János 1455-ben kelt, latin nyelven íródott végrendeletének magyar fordítása. A földesúri családi okleveleket tartalmazó, a végrendeletet is magába foglaló kiadványt dr. Gál József nyugalmazott múzeumigazgató (gimnáziumi történelemtanárom) gyűjtésében és H. Rádics Márta szerkesztésében megjelentette a marcali Múzeum Alapítvány, a végrendeletet fordította Bándi Zsuzsanna.
Marchaly János - Somogy és Zala megyék ispánja, majd szlavón bán - szentföldi zarándoklata előtt 1455-ben számot vetett égi és földi adósságaival, közjegyzőt hivatott és végrendelkezett.
A nagyhírű Marchaly család 1478-ban férfiágon kihalt, a végrendeletben megjelölt birtokok nagy része mára az enyészeté lett, a felsorolt települések közül jó néhány már nem található meg a térképen.
Ami megnaradt: a város emlékezete és megbecsülése, melynek kinyilvánításaként minden év tavaszán plébániatemplomunkban ünnepi szentmisén tisztelgünk a Marchaly család emléke előtt.
Tőzsgyökeres marcaliként és közjegyzőként különös büszkeséggel tölt el, hogy ezt a történeti és szakmai szempontból is igen értékes okiratot a közjegyzői kar figyelmébe ajánlhatom.
A Magyar Országos Levéltárban őrzött közhitelű oklevél rongált állapota miatt a szöveg helyenként hiányos, ám így is jól érthető és nagyszerű olvasmány.
* * *
"Isten nevében ámen.
Minthogy a mindenható Isten kezdettől fogva az embert a föld porából saját képére és hasonlatosságára megformálva és orcája fényével megkülönböztetve arra a célra teremtette, hogy örök élete legyen, mivel senki, hacsak jót nem cselekszik, ezt el nem érheti, szükséges tehát, hogy az ember élete zarándokútján erényekkel övezze fel magát, jótettekben fáradjon, amelyek által, mint üdvös orvosságok által az örök dicsőség felé szerencsésen elindulhat. Mi tehát Marchaly Vajdafi János zalai ispán testben épen és ép elmével az Üdvözítő kegyelme segítségével saját üdvösségünkről gondoskodni kívánván, szándékunkban áll a legüdvösebb zarándokútra indulni és a Római Curiát és a jeruzsálemi Szentföldet meglátogatni, de mielőtt a szándékozott útra elindulhatunk, ezen (írás) által elménk kegyes kívánsága, hogy a végső és végrendeletbe foglalt akaratot, nehogy amit az ember az idők során cselekszik, az az idővel elmúljék, írásban emlékezetül adjuk, továbbá mivel az alamizsnaadás, miként a Szentírás tanúsítja, nagy zálog a legfőbb Isten előtt, miként minden élőnek szabad, úgy nekünk is jogunkban állt, hogy saját üdvösségünkért és elődeink, Marcali régen elhunyt urainak a lelki üdvéért az alább megjelölt monostorok, egyházak, káptalanok és oltárok részére, az azokban tartandó istentiszteletekre bizonyos alamizsnát osszunk, házunk részére ilyenről rendelkezzünk és kinek-kinek, ahogy megilleti, juttassunk.
Elsősorban tehát elődeink lelki üdvéért és a sajátunkért, ahogy előre bocsátottuk, a Szent Ágoston szabályai szerint élő remetetestvérek rendjének toldi (Thold) monostora és testvérei számára az Istentől nekünk adott javainkból végrendeletileg Somogy megyében lévő birtokainkat, ugyanis Kotosdot, Csertőt, Ágit azok minden tartozékával és hasznával hagyjuk, hogy örökös jogon és visszavonhatatlanul bírják és birtokolják, továbbá a remetetestvérek említett toldi kolostorának és testvéreinek végrendeletileg hagyjuk az említett Somogy megyében lévő és bírt birtokainkat, tudniillik Patát, Basadot, Kereszutat, Nilvánt, Poklosit - kivéve a Márványfalva nevű birtokot - hasonlóképpen összes és mindenegyes tartozékaikkal 3000 arany forint értékben olyan feltételt szabva, hogy életünk tartamára birtokainkat, ugyanis Patát és más fentnevezetteket mi birtokoljuk, ha pedig az történne, hogy a világból eltávoznánk, akkor a birtokokat az említett remetetestvérek örököljék utánunk, a remetéket a többször mondott birtokokból atyafi örököseink ki nem vethetik, hacsak előbb ki nem fizetik az említett testvéreknek a mondott 3000 arany forintot az erről számukra kibocsátott, másik, bevallást tevő oklevelünkben foglaltak szerint.
Továbbá az említett toldi remeterendi testvéreknek hasonlóképpen lelki üdvünkért és elődeink lelki üdvéért végrendeletileg hagyjuk háromkerekű malmunkat, amely Maros birtokunk felől fekszik, mégpedig úgy, hogy senki a fivéreink közül a remeterendi testvérektől az említett malmot ne kaphassa vissza vagy ne perelhesse el, hacsak előbb az 500 arany forintot ki nem fizette. Andocs nevű falunk, amelyet az említett remeterendi testvéreknek adtunk oklevelünkkel, akarjuk, hogy oklevelünk tartalma szerint maradjon. Az említett adományoknál és végrendeleti hagyományozásoknál fogva az említett remeterendi testvérek elődeink, a Marchaly urak lelki üdvéért és saját lelki üdvünkért az említett toldi monostorban magukkal a testvérekkel hozott rendelkezésünk szerint naponta két misét és évente évi megemlékezést tartoznak és kötelesek örökösen tartani.
Továbbá hasonlóképp elődeink, a gyakran említett Marchaly Urak lelki üdvéért és a sajátunkért a Szent Domonkos hitvalló remeteségben lévő, Marczali mellett élő remeterendi szerzeteseknek hetente mondandó egy mise fejében hagyjuk végrendeletileg a dershidai Hazugvize folyóvízen forgó, saját költségünkön újonnan épített malmunkat a Pettendnek (Pektend) és Disznónak mondott falu mellett lévő szántóföldekkel, és ha netán valamikor az idők során fivéreink és örököseink ezt a malmot és az említett földeket az említett remeterendi testvérektől és a kolostortól vissza akarják kapni, akkor ne legyen joguk visszakapni és visszafoglalni az előbbieket, hacsak előbb le nem tesznek és ki nem fizetnek 200 arany forintot. Továbbá a remeterendi testvérek Szent Benedek és Anna kolostorainak Szlavónországban és Verőce megyében és az azokban élő testvéreknek elődeink és a saját lelki üdvösségünkért a remetetestvérek jobbágyaitól nekünk járó bor-, mind gabona-, egyáltalában minden más, tized alá esni szokott dolog utáni összes és minden egyes tizedet végrendeletileg elengedjük.
Továbbá mivel néhai, boldog emlékezetű Marchaly Imre úr, igen kedves fivérünk, aki az Úr 1448. évében az igen kegyetlen törökök elleni hadjárat folyamán a Rweim gázlóban meghalt (?), saját kezével és önként írt (végakaratával), amelyet Hunyadi János nagyságos kormányzó úr és János főtisztelendő váradi püspök úr pecsétjével megerősített, 10 ezer arany forintot hagyott, ahogy az említett végrendelkezésben világosan bennefoglaltatik, amelyből többek között kétezret egyházak számára és istentiszteletek tartására és alamizsnaosztásra hagyott meg szétosztani, mi tehát említett néhai Imre úr, fivérünk végakaratának végrehajtása végett két ezer arany forint értékben az alább írandó egyházaknak, káptalanoknak és oltároknak, ahogy alább rendben és világosan kitűnik, istentiszteletek tartására bizonyos birtokainkat juttatunk. Elsősorban tehát említett, Somogy megyében levő és bírt Márványfalva nevű falvunkat és Pata tartozékait az említett Pata birtokon alapított Szent András apostol egyháznak hagyjuk végrendeletileg és annak adjuk úgy, hogy az egyház mindenkori plébánosa örök időkig lelki üdvünkért és az elhunyt Marchaly urak lelki üdvéért minden nap tartozik és köteles az említett Szent András apostol tiszteletére egy misét mondani. Továbbá Pata tartozékain levő és bírt Kisszentgergecs falunkat a Cseh mezővárosunkban alapított Gyümölcsoltó Boldogasszony plébániaegyházra hagyjuk végrendeletileg úgy, hogy az egyház plébánosa az oldalkápolnában Szent Miklós hitvalló oltárán minden nap Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére és dicsősségére egy misét köteles és tartozik mondani. Továbbá a Darány birtokunkon Keresztelő Szent János tiszteletére épült egyháznak adtunk három egész birtokot az összes és valamennyi hasznokkal és tartozékokkal úgy, hogy minden nap Keresztelő Szent János tiszteletére mondjanak az egyházban misét. Továbbá a Csokonya birtokunkon alapított ... plébániaegyháznak adtunk két egész jobbágytelket az összes és valamennyi tartozékokkal úgy, hogy minden héten ... tiszteletére és dicsőségére mondjanak egy misét. Továbbá Babocsa mezővárosunkban a plébániaegyház oldalán levő Nagyboldogasszony kápolnának hetente egy mise mondására a fivérekkel együtt Kisbabocsa nevű falut adtuk. Továbbá kegyes emlékezetű elődeink más, a segesdi kolostorban élő ferences testvérek által lelki üdvünkért tartandó istentiszteletekre vonatkozó üdvös rendelkezésein kívül, amelyet érvényben akarunk hagyni, mi, hogy az említett istentiszteletek gyarapíttassanak, ugyanazon testvéreknek végrendeletileg hagyunk 5 egész jobbágytelket a mezővárosban. Továbbá, bár Segesd mezővárosunkban az elődeink által alapított Keresztelő Szent János kápolna mindenkori igazgatójának elődeink rendelkezése és meghagyása szerint évente két hordó bor adatik, mi mégis, hogy ugyanazon kápolnában az istentiszteletek bővüljenek az említett rendelkezésen túl, ráadásul adjuk Farkasfalu nevű falvunkat Segesd tartozékaiból ugyanott hetente egy mise mondására. Továbbá, amit elődeink istentisztelet tartására a Bize nevű birtokunkon lévő egyháznak rendeltek, jóváhagyjuk, és rendelkezésükön túl bővítésül végrendeletileg hagyunk egy Bizén lévő jobbágytelket összes tartozékaival és jövedelmeivel heti egy mise mondására, a halottakért való imákkal együtt.
Továbbá a Marczali mezővárosunkban alapított Szent Ányos plébániaegyházra végrendeletileg hagyunk délen bírt és lévő 6 egész jobbágytelket ugyanazon Marczalin, úgy mégis, hogy ugyanazon egyházban hetente egy misét mondjanak és a halottakért való imákat. Továbbá a Task birtokunkon lévő egyháznak végrendeletileg adtunk egy egész telket tartozékaival és hasznaival heti egy mise mondására, halottakért való imákkal együtt. Továbbá Somogyvár mezővárosunkban a Szent György plébániaegyházban Szent István első vértanú általunk újonnan alapított oltárának végrendeletileg adtunk egy, a Kortó nevű, a halastóból jövő folyón forgó malmot, mégis úgy, hogy minden nap az említett Szent István első vértanú oltárán egy misét mondjanak. Továbbá az elődeink által alapított és javadalmazott székesfehérvári Szent Miklós hitvalló oltárnak és a Szent István monostornak istentiszteletek tartása tekintetében elődeink rendelkezését akarjuk érvényben tartani.
Továbbá a Verőce mezővárosunkban levő Szűz Mária monostorban élő ferencesrendi testvéreknek a jobbágyaiktól nekünk járó összes tizedeket elengedjük, mégis úgy, hogy az említett ferences testvérek a Katalin (lányunk) által újonnan alapított Szent Bernát oltárnál minden héten egy (misét) tartoznak mondani. Hasonlóképp az ugyanazon mezővárosban a Szent Üdvözítő monostorban élő domonkos testvéreknek végrendeletileg elengedjük a jobbágyaiktól nekünk járó összes tizedet, mégis úgy, hogy hetente minden szombaton Nagyboldogasszony tiszteletére mondjanak egy misét.
Továbbá a tiszteletre méltó férfiú, Fábián pap úr által, a Verőce mezővárosunkban alapított Szent Kozma és Damján plébániaegyházban emelt Mindenszentek oltárnak Fábián pap által juttatott telket vagy házat, szőlőket, erdőket, kaszálókat és szántóföldeket, és a jövőben általa és más Krisztus-hívők által juttatandó és egyszersmind hagyandó (javakat) minden tartozékokkal és hasznokkal, hozadékokkal és jövedelmekkel jóváhagyjuk és magát Fábián pap urat és házát és a szőlőket és más mondottakat minden rendes és rendkívüli adótól, mind bor-, mind gabonatizedtől és egyáltalában minden járadéktól örökös jogon és visszavonhatatlanul mentesítjük, mégis úgy, hogy maga Fábián úr és örökösei a Mindenszentek oltárnál minden héten Szent Margit és Katalin szüzek és vértanúk tiszteletére egy misét kötelesek és tartoznak mondani. Továbbá az említett Verőce mezővárosunkban alapított ispotály(nak) egy Lippa nevű birtokrészünket adtuk minden tartozékaival, ami a korábbi rendelkezés szerint maradjon, maga az ispotályigazgató az istentiszteletet köteles és tartozik a régi rendelkezés szerint megtartani és a szegényekről gondoskodni.
Továbbá prediumunk tárgyában, amely a szabályozott kanonokok Szent László király monostorához tartozik, és Somogy megyében a Torve birtok mellett levő Jut nevű falunk mellett van, amelyet elődeink a szerzetesek (kolostorától) béreltek (és már nem lakott?), a mondott ... írásban tett rendelkezés szerint Maros birtokunkon levő és bírt malmunkról és vámunkról, mivel előbbi, bár puszta prediumunk után bért fizettünk, amely minket csak részben illetett, végrendeletileg meghagyjuk, hogy utódaink a bért a mondott szerzeteseknek teljesen tartoznak kifizetni, ha pedig a kifizetést megtagadják, akkor a mondott szerzetesek prediumukat szabadon használják.
Továbbá miként jó emlékezetű néhai Imre úr, fivérünk említett végrendeletében közismerten 10 ezer arany forint vétetik fel, amelyből egyezret feleségének, a nagyságos Anna úrnőnek hagyott, mi is Anna úrnőnek Köröshegy birtokunkat tartozékaival élte tartamára békés birtoklás végett átadtuk, olyan feltételt szabva, hogy ha említett Anna úrnő, sógorasszonyunk, erről a világról eltávozna, akkor a birtok tartozékaival miránk és örököseinkre kell szálljon, épségben hagyva neki (a jogát), hogy maga Anna úrnő, akinek inkább akarja, 1000 forintot a birtokból szabadon adhat és hagyhat. Sem mi, sem örököseink ezt a birtokot vissza nem vehetik, hacsak előbb a mondott 1000 forint hagyatékot ki nem fizetik. Továbbá hasonlóképpen a mondott végrendeleti rendelkezésből nyilvánvaló, hogy maga Imre úr az úrnőknek, ugyanis feleségünknek, Annának 3000 arany forintot és Katalin lányunknak 4000 arany forintot hagyott végrendeletileg említett Marczali(ból való) Bánfi György úr, fivérünk tudtával, amely arany forintokért valamenynyi és összes birtokainkat az említett úrnőknek végrendeletileg lekötjük, hogy addig birtokolják, amíg ... említett Katalin lányunkat. Továbbá Lak nevű birtokunkat végrendeletileg az újlaki Szent Miklós hitvalló egyházra hagyjuk, mégis úgy, hogy minden héten egy misét mondjanak és minden nap a halottakért való imát ugyanott ...
... és a jog rendelkezése szerint, ami ellen gyakran tiltakoznak, az inkább fenyegetni szokott, megtiltjuk tehát, végrendeletileg meghagyva, hogy bárki, a ... joghatóságának alávetett, a székesfehérvári káptalan urait és embereit birtokaikon és határaik között javaikban bármi módon zaklatni merészelje. Előbbi végrendeleti rendelkezés végrehajtóivá tesszük Borcsi Benedek olvasókanonok urat, András prépost urat a Szent Miklós hitvalló (egyházból) és Lázár mester urat, a székesfehérvári egyház kanonokjait, valamint Perneszi Pál, Fajszi Miklós, Farkas László, Hosszutóti András, Szécsényi László nemeseket, Csapi András várnagyot, Miklós várnagyot, valamint a székesfehérvári mindenkori olvasókanonokot, Hervatinoveci Gál mestert, az egyházjog baccalaureusát, Balázst a verőcei, Györgyöt a csokonyai, Pált a zákányi és Balázst a marczali egyházak plébánosait.
Mindezek és minden előbbi tekintetében említett nagyságos Marchali Vajdafi János úr zalai ispán engem, alulírt jegyzőt ünnepélyesen megkeresett, hogy neki közhitelű oklevelet vagy több közhitelű oklevelet készítsek, amit meg is (tettem) közjegyzőségi érvénynyel. Mindez tétetett és történt az Úr 1455-dik évében, ... indictioban, január hónapnak pedig 15. napján, 3 órakor vagy ilyen tájban, a titkos szobában Babocsa várban ... Verőcei (Balázs), Hosszutóti Ambrus, Farkas László, ... András (várnagy), Csapi ... említett végrehajtók és több más alkalmas és meghívott tanuk (előtt) és annak hitelére és bizonyságára, hogy ... minden és az összes fentiek ...
Én is Hervatinoveci Mihály (fia) Gál pécsi egyházmegyei klerikus, császári felhatalmazású közjegyző, mivel fentieknél, ugyanis a végrendelkezésnél, megkeresésnél és felkérésnél, és más, összes és egyes (dolgoknál), midőn - ahogy előrebocsáttatik, - megtörténnek és megtétetnek, az említett tanukkal jelen voltam és ezeket mind így megtörténni láttam és hallottam és ezért ezt a közhitelű oklevelemet idegen kéz javításával hűségesen a fentiekről megírva elkészítettem, feljegyeztem és e közhitelű formába szerkesztettem szokott jelünkkel és nevünkkel s egyben említett végrendelkező úr pecsétje (lenyomatával) megerősítettem minden előbbiek hitelére és bizonyítására." ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Berkes Tünde közjegyző, Marcali
Visszaugrás
