A történet valahol 2015. év elején kezdődött, amikoris a Belügyminisztérium elkészítette az elektronikus ügyintézésre vonatkozó törvénytervezet szabályozási koncepcióját, majd később a szövegszerű normajavaslatot. Majdnem egy évnyi szakmai egyeztetési folyamatot követően, végül 2015 decemberében fogadta el az Országgyűlés az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás szempontjából számos reformszintű újdonságot tartalmazó kerettörvényt, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényt (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.).
Az E-ügyintézési tv. egyik alapvetése, hogy az elektronikus ügyintézés, a szervek közötti informatikai együttműködés és a bizalmi szolgáltatások terén lefektetett előírásokhoz az ágazati jogszabályokat és azok eljárási normáit is hozzá kell illeszteni, tehát az úgynevezett "Egységes Digitális Térben" az E-ügyintézési tv. rendelkezései az elsődlegesek.
A Belügyminisztérium elképzelése és ütemezése szerint a 2016-os év szolgált arra, hogy az egyes jogalkotói hatáskörrel felruházott szervek vagy személyek a saját normáikat hozzáigazítsák az E-ügyintézési tv. által támasztott elvárásokhoz. Ebben a körben például a legegyértelműbb elvárás az volt, hogy az ügyféli alapjoggá emelt elektronikus ügyintézéshez való jogot, csak törvényben vagy eredeti jogalkotó hatáskörben megalkotott kormányrendeletben lehet - ott is csak a lehető legszükségesebb esetekben - korlátozni, esetleg teljesen kizárni. Mindez a jogalkotók számára jelentős deregulációs feladatokat jelentett, mert el kellett végezniük a hozzájuk tartozó jogi normák tételes átvizsgálását, hogy az előbb említett kivételi körön kívül van-e olyan hatályban lévő előírás, amely korlátozná vagy kizárná az ügyfelek elektronikus ügyintézési lehetőségét. Természetesen a jogalkotók körébe a helyi önkormányzatok képviselő-testületei és közgyűlései is beletartoznak, emiatt az önkormányzati hivatalok munkatársainak is el kellett végezniük ezt a deregulációs munkát és szükség szerint előterjesztés keretében az E-ügyintézési tv.-be ütköző helyi normák módosítására vagy hatályon kívül helyezésére kellett javaslatot tenniük.
A leggyakoribb módosítási indokként az a számos önkormányzatnál alkalmazott gyakorlat szolgált, amely önkormányzati rendelettel általános jelleggel minden önkormányzati (hatósági) ügyben megtiltotta az elektronikus ügyintézést. Ilyen jellegű felhatalmazást már az új törvényi szabályozás nem ad[1], sőt kifejezetten tilos önkormányzati rendeletben korlátozni vagy kizárni az elektronikus ügyintézés lehetőségét. A másik hasonlóan neuralgikus terület a helyi adóztatás volt, mert az előző Art.[2] kifejezetten lehetőséget adott az önkormányzatoknak, hogy az adóigazgatási eljárásokkal kapcsolatban az elektronikus ügyintézés tárgykörben rendeletet alkothassanak. Az új Art.[3] és az Air.[4] az E-ügyintézési tv. 8. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésével összhangban[5] természetesen már nem tartalmaz ilyen felhatalmazást. A törvényi felhatalmazás hiányában a helyi adórendeletek azon szabályait hatályon kívül kellett helyezni, amelyek az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos előírásokat tartalmaztak.
Amíg a 2016-os év a dereguláció éve volt (illetve sajnos sok esetben csak kellett volna, hogy legyen), addig a 2017-es az elektronikus ügyintézést biztosító informatikai rendszerek tervezésének, fejlesztésének időszaka, míg 2018 a szolgáltatások E-ügyintézési tv.-nek megfelelő elindítása.
A helyi önkormányzatok az E-ügyintézési tv.[6] alapján elektronikus ügyintézést biztosító szerveknek minősülnek, ebből következően 2018. január 1-jétől valamennyi önkormányzatnak biztosítania kell[7] az ügyfelek számára, hogy ügyeiket elektronikus úton intézhessék. Mindez azért is különösen fontos, mert a gazdálkodó szervezetek[8] az ügyeiket kötelesek elektronikus úton intézni, amelynek természetesen csak akkor tudnak eleget tenni, ha az ön-
- 32/33 -
kormányzat biztosítja számukra az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Emellett további fontos követelmény, hogy a szervezeteknek egymással is elektronikus úton kell kapcsolatot tartaniuk.
Az elektronikus ügyintézés nem csupán az ügyfelek, de a hivatalok oldalán is komoly lehetőséget nyújt az egyre növekvő feladatok minél egyszerűbb és hatékonyabb, de ugyanakkor jogszerű ellátására. Tekintettel az elektronikus ügyintézés újszerű feladatrendszerére és az ügyintézési csatornák közül az elektronikus ügyintézés egyre jelentősebb elterjedésére, indokolt a folyamatok áttekintése, újjászervezése és ehhez kapcsolódóan az eljárásrend belső szabályzatként való egyértelmű meghatározása.
Az elektronizálás területén már eddig is jelentős változások mentek végbe, illetve még mindig folyamatban vannak, mert a legnagyobb önkormányzatoknak 2019-ben kellett csatlakozniuk az önkormányzati ASP rendszerhez interfészes vagy rendszercsatlakozás formájában. Az ASP csatlakozási projekt[9] kapcsán az önkormányzatoknak szükséges volt olyan vállalást tenniük, hogy felülvizsgálják az ASP érintettségű belső szabályozóikat, illetve indokolt esetben szabályozzák azokat a folyamataikat, feladataikat, amelyeket addig még nem tettek meg. Ezek közé tartozhat az elektronikus ügyintézés is, amely terület szabályozása az új jogi környezet alapján kialakításra, vagy ha már létezett rá korábban szabályzat, akkor teljes revízióra szorul.
• Amennyiben az önkormányzat rendszercsatlakozással kapcsolódik az önkormányzati ASP rendszerhez, akkor annak elektronikus ügyintézési szakrendszerét is kötelező használnia, amely feladatellátást javasolt egy hivatali szabályzat formájában is rögzíteni.
• Interfészes csatlakozó önkormányzatok esetében, ha az elektronikus ügyintézés megteremtéséről az önkormányzat maga gondoskodik[10], ebben az esetben különösen indokolt a részletes előírásokat egy belső szabályzattal a hivatal munkatársai felé is egyértelmű, átlátható módon meghatározni.
A 2018-as év az elektronikus ügyintézés szempontjából átmeneti évnek tekinthető, mert az E-ügyintézési tv. által támasztott komoly követelményeknek való megfeleléshez jelentős fejlesztésekre, a belső folyamatok átalakítására, illetve a munkatársak képzésére volt, illetve van folyamatosan szükség. Azonban a törvény hatályba lépése óta eltelt több, mint három év után várhatóan - a jogalkalmazás egységesítése érdekében - 2019-től az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet is fokozottan ellenőrzi majd a központi előírások teljesítését, azok érvényesülését. Az ennek való megfeleléshez nyújthat hatékony segítséget az elektronikus ügyintézés belső szabályozása, amely során rögzíteni lehet a működés kereteit, illetve felszínre kerülhetnek az esetlegesen még fejlesztendő területek.
Az elektronikus ügyintézés kialakítása, működtetése igen összetett és újszerű feladatrendszert jelent az önkormányzati hivatalok számára, amely feladatok megfelelő minőségű ellátása az üzemszerű működés mellett további terheket ró az amúgy is túlterhelt szervezet munkatársaira. A fejlesztések tervezése, végrehajtása és bevezetése során is kulcskérdés, hogy az igazgatásszervezési kompetencia megléte milyen minőségben kíséri végig a feladatvégzést. Milyen feladatokat kellene elvégezni a hatékony hivatali munkavégzés kialakítása érdekében?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
