Biztosan felfigyelt már a kedves olvasó arra a jelenségre, hogy az élet minden területén megfigyelhető modernizációnak köszönhetően - többek között a közlekedési technológia fejlődésének valamennyi más ágazatba, illetve a magánéletbe történő betörése révén, illetve ebből kifolyólag az országhatárok elhalványodása által - a határokon átnyúló magánéleti kapcsolatok száma is jelentősen megnövekedett.
"Jogász fejjel" persze önkéntelenül is felvetődik az emberben, hogy miként értékelje ezeket a jogviszonyokat: vajon ugyanazt értjük egy-egy kifejezés alatt más és más államokban? Létezik egyáltalán a külföldi jogintézmény vagy legalább annak megfelelő a hazai jogban? Milyen - különösen vagyonjogi, öröklési jogi - jogkövetkezményekkel jár egyik és másik országban egy családjogi jogviszony létrejötte? Melyik fél jogát tekinthetjük kettejükre és kifelé, harmadik személyekre nézve is irányadónak? Még hosszasan sorolhatnám a felmerülő kérdéseket.
Többek között a fent említett kérdések megválaszolására ad igen terjedelmes, ám mégis - logikus felépítéséből következően - átlátható és könnyen kezelhető alapot a 2021-ben, a bonni Zerb Verlag gondozásában immár negyedik kiadásban megjelent Rembert Süß - Gerhard Ring: Eherecht in Europa mit Eingetragene Lebenspartnerschaft und Adoption c. könyv.[1] A negyedik kiadás egyik újdonsága, hogy a kézikönyv új országok jogának bemutatásával bővült ki, köztük a magyar és a szerb szabályozáséval is. Magyar nyelvű fordítás ez idáig nem készült, így csak németül tudók, illetve német nyelven tanulni vágyók számára tudom ajánlani.
A kézikönyv szerzői célul tűzték ki, hogy az egyes európai országok családjogának alapvető fontosságú és gyakorlati jelentőséggel bíró jogintézményeit, illetve azok nemzeti, uniós és nemzetközi szintű háttérszabályait ismertessék. Mindezt oly módon, hogy az a jogalkalmazók, különösen a közjegyzők és az ügyvédek számára tevékenységük során segítséget nyújtson, ha például "nemzetközi" házassággal találják szemben magukat. A mű ezért a hangsúlyt érezhetően a házasság joghatásaira, a házasság felbontásának következményeire, a vagyonjogi szerződésekre, a házasságon kívüli élettársi kapcsolatokra, az azonos neműek kapcsolatára, valamint az örökbefogadásra helyezi. Mindezen problémaköröket különböző megközelítésekből vizsgálja: nem csupán a családjog anyagi jogi, illetve ahhoz kapcsolódó eljárásjogi vetületével találkozhat az olvasó, hanem a nemzetközi magánjog és a nemzetközi polgári eljárásjog ismertetésével is. Egy alapvetően gyakorlatorientált leíró művet tarhatunk a kezünkben, amely lehetőséget nyújt az olvasónak az egyes nemzeti jogok összehasonlítására. A szerzők emellett azonban dogmatikai jellegű kérdéseket is felvetnek, így többek között azt, hogy vajon lehet-e és ha igen, akkor mennyire a nemzeti jogokat harmonizálni, közelíteni, egységesíteni.
A kézikönyv felépítése két nagyobb egységre osztható: az első az ún. Általános rész, míg a második az Országok beszámolói címet viseli. Az első - és arányát tekintve rövidebb - részben tömören, kisebbfajta kommentár módjára górcső alá veszi az európai és nemzetközi családjog egyes forrásait, a német nemzetközi családjogot, valamint Az emberi jogok európai egyezményének és az Európai Unió Alapjogi Chartájának családjogi vonatkozású rendelkezéseit. Ennek keretében különösen az Európai Unió 2019. január 29-én hatályba lépett vagyonjogi rendeleteinek[2] bemutatása bír kiemelkedő jelentőséggel. A kézikönyv sem rejti véka alá, hogy ezen vagyonjogi rendeletek jegyében íródott. Még ha nem is minden ország, így hazánk sem részese e rendeleteknek, ez nem jelenti azt, hogy ezekben az országokban ne merülhetne fel a rendeletek alkalmazásának a lehetősége, illetve szükségessége.
Az Általános részben tehát egy átfogó képet kaphatunk a nemzetközi családjogi esetek háttéranyagát képező uniós rendeletekről, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményekről, szerződésekről, a joghatósági kérdésektől a tartásra vonatkozó rendelkezéseken át, az örökbefogadásig.
A kézikönyv "különös részét" az Országok beszámolói képezik, melyek azonban nemcsak az EU tagállamait érintik. Spanyolországtól kezdve, Svájcon át, egészen Oroszországig - összesen 31 országot érintve - van lehetősége az olvasónak nyomon követni a különböző szabályozásokat. Ahogy említettem, a szerzők nem csupán a szűk értelemben vett "Uniós", hanem az Európát érintő, arra területileg részben kiterjedő államokat - mint Oroszországot, illetve Törökországot - is sorra vették.
- 318/319 -
Ehhez kapcsolódóan kell azt is megemlíteni, hogy a kötet igen neves szerzőgárdát vonultat fel. Valamennyi szerző a saját országa jogát, a hazai gyakorlat és szakirodalom figyelembevételével dolgozza fel, német nyelven. Ez nyilvánvalóan azt az előnyt is magában hordozza, hogy az olvasó egyetlen művön belül, a különböző nemzeti nyelvek ismeretének hiányában is betekintést nyerhet a nemzeti szabályokba és gyakorlatokba. Kövesné Dr. Kósa Zsuzsanna kúriai bírónak és Dr. Szőcs Tibornak, a MOKK Közjegyzői Intézet vezetőjének hála ebben az új kiadásban már a magyar szabályozás bemutatását sem kell hiányolnunk.
Különös erénye a kézikönyvnek, hogy minden szabályozás bemutatása egységesen meghatározott szempontok szerint történik. Az ilyen formán történő, szisztematikus felépítés jelentős mértékben megkönnyíti az áttekinthetőséget, illetve kedvez az egymással való összehasonlításnak. Nagy előnye a kötetnek, hogy bár számos különböző szerző írását tartalmazza, az ismertetések között minőségi különbség nem érzékelhető, illetve valamennyi beszámoló lényegre törő, és roppant informatív.
Érdekességként kiemelném, hogy mind Olaszországban, mind Spanyolországban a polgári házasságon kívül elfogadott házasságkötési forma az egyházi házasság is. Különbség azonban, hogy míg a spanyolok egyenrangúnak tartják a két formát, addig az olaszok a polgári házasság elsőbbségét mondják ki, valamint utóbbiak a katolikus, illetve egyéb egyházi házasságkötéseknek csupán akkor tulajdonítanak joghatásokat, ha azokat a megfelelő nyilvántartásba bejegyezték.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
