A Céghírnök előző számában megjelent cikkemben a megtámadási keresettel kapcsolatos problémákat soroltam fel. Az alábbiakban ezeket fejtem ki részletesebben.
ad. A/1. A Ptk. szerint a hatálytalanság megállapítását az kérheti, akinek a javára a hatálytalanság jogszabály alapján fennáll(hat), ez pedig jelen esetben a hitelező.
A BH 1995/179. szám alatt megjelent döntésében a Legfelsőbb Bíróság úgy foglal állást, hogy: "A hitelezőket károsító, fedezetelvonó szerződés - a semmis és megtámadható szerződéstől eltérően - érvényes szerződés. Az ilyen szerződés az adós gazdálkodó szervezet hitelezőivel szemben, azaz viszonylagosan hatálytalan."
A Ptk. 203. §-ának (1) bekezdésében szabályozott fedezetelvonó szerződéseknél a hatálytalanságra csak az hivatkozhat, akivel szemben az fennáll(hat) - azaz, aki sérelmet szenvedett - és ő az, aki kérheti a szerződés magával szembeni hatálytalanságának megállapítását. Az alperesek pedig a szerződést kötő felek.
A fentiekből következően a fedezetelvonó szerződéseknél a hatálytalanság megállapítására csak a hitelező jogosult, tehát a felszámoló semmiképpen sem. A hatálytalanság megállapítását az kérheti, akivel szemben az fennállhat, a felszámoló pedig nem az. Ezért megalapozatlan az a gyakorlat, hogy a felszámoló a jogügylet hatálytalanságának megállapítását kérje.
ad. A/2. A Ptk. rendelkezései szerint az eredeti állapot helyreállítása az érvénytelenség jogkövetkezménye, hatálytalan szerződésnél erre nincs lehetőség.
A "Ptk. kommentár (azaz a Polgári törvénykönyv magyarázata - KJK, 1998) a hatálytalanság körében a 203. §-hoz írt magyarázatában kifejti, hogy: "A hitelezőt károsító, fedezetelvonó szerződés - eltérően a semmis és a megtámadható szerződéstől - érvényes szerződés." Ezzel egyidejűleg azonban "a hitelezővel szemben, vagyis viszonylagosan hatálytalan. (... ) A viszonylagos hatálytalanságnak az a következménye, hogy a jogszerző fél tűrni tartozik a behajthatatlanná vált követelésnek a szerződéssel átruházott vagyontárgyból történő kielégítését. Ez a vagyontárgy a hitelező követelésének behajtása végett ugyanúgy végrehajtás alá vonható, mintha a szerződést nem kötötték volna meg, és így a kérdéses vagyontárgy tulajdonosa továbbra is az adós volna. A tulajdonjogot megszerző szerződő fél azonban nem kötelezhető arra, hogy a behajthatatlanná vált tartozást a harmadik személynek, a szerződő partnere hitelezőjének fizesse meg. (... )
Ha azonban a szerződő lel az adós helyett teljesít, az adóssal szemben megtérítési igénnyel léphet fel, mert a teljesítéshez törvényes érdeke fűződik."
A fentebb már idézett BH 1995/179. szám alatt megjelent eseti döntésében a Legfelsőbb Bíróság az alábbi álláspontot alakította ki: "Az adós és a jogszerző személy közötti szerződésnek a hitelezőkkel szembeni viszonylagos hatálytalansága esetén a szerződő fél az elvont fedezetnek a felszámolási vagyon részére való visszaszolgáltatására kötelezhető. Így ha az adott ügyben az elsőfokú bíróság azt állapítja meg, hogy az I. r és a II. r. alperesek közötti engedményezési szerződések a hitelezők vonatkozásában hatálytalanok, a II. r. alperest arra kell kötelezni, hogy az azok alapján számára fizetett - a szükséges bizonyítási eljárás alapján tisztázandó - összegei: a felszámolás alá tartozó vagyonba utalja, tehát az I. r. alperesnek fizesse meg." (Legfelsőbb Bíróság Gf.Il.32.395/1993. sz.)
A Legfelsőbb Bíróság Fpkf.II.30023/1993/2. számú - már idézett - döntése szerint a megtámadás "kereset formájában történik, amelyről a bíróság a Ptk. 235. §-ának (1) bekezdése, valamint a Ptk. 237. §-ának rendelkezései szerint dönt."
Minderre a magyarázat a BH 1996/611. szám alatt megjelent eseti döntés szerint: A Cstv. "speciális eljárásjogi rendelkezések mellett anyagi jogi szabályokat is tartalmaz. Abból a jogelvből következően, hogy az általános szabály akkor előzi meg a különös szabályt, ha az utóbbi külön vagy eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azokban a polgári anyagi jogi kérdésekben kerülhetnek alkalmazásra a Polgári törvénykönyv előírásai, amelyeket a Cstv. eltérően nem rendez."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
