Egy, ma már klasszikusnak tekinthető német szerzőt idézve: a semmisséget és a megtámadhatóságot az újabb német civilisztikai irodalomban Karl Larenz azon az alapon határolja el, hogy míg a semmis szerződés kezdettől fogva alapvetően és minden vonatkozásban alkalmatlan joghatás kiváltására, továbbá érvénytelenségére minden további nélkül bárki hivatkozhat, addig a megtámadható szerződés eredetileg érvényes és mindaddig érvényes marad, amíg nem támadják meg. Ha azonban a szerződést az a személy, aki azt megkötötte, vagy akinek számára az joghatást vált ki, törvényes határidőn belül és az előírt módon megtámadja, megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelennek kell tekinteni.[1]
A mélyebb jogtörténeti, illetve jog-összehasonlító igényű vizsgálatról most lemondva, rövid tanulmányomban a semmisség és a megtámadhatóság klasszikus distinkcióját és e szembeállítás relativizálódásának újabb tendenciáit kívánom vizsgálatom fő tárgyává tenni, a vizsgálódás hatókörét a magyar polgári jogra korlátozva.
A történetiséget illetően most csak arra kívánok utalni, hogy az érvénytelenség két említett esetcsoportja, pontosabban szintje: a semmisség és a megtámadhatóság német pandektisztikában kikristályosodott[2] distinkciójának terminológiája a magyar jogirodalomban csak hosszas fejlődés eredményeképpen alakult ki. Régebbi hazai jogirodalmunk érvénytelenséggel kapcsolatos terminológiája pl. még meglehetősen bizonytalannak mondható. Bozóky Alajos 1870-ben megjelent tankönyvében[3] pl. - melyben az érvénytelenségi okok csoportosítására nézve egyébként igen modern, a jogügyleti tan eredményeit messzemenően figyelembe vevő, modern megoldást dolgoz ki (megkülönbözteti az akaratban rejlő, illetve az akarat nyilvánításában rejlő hibákat, valamint a célzott jogi hatás hibáit)[4] - megtámadhatóság helyett pl. felbonthatóságról ír; a megtámadható jogügyletet "felbontható" jogügyletnek nevezi. Nézete szerint a semmis jogügylet nem létezik, addig a felbontható jogügylet létezik, "magában véve érvényes jogügylet, de hatálytalanná válik, mivel egy másiknak joga van azt érvénytelennek tekinteni és valamely jogi eszközzel felbontani". A fejtegetés nem tesz különbséget semmis és nemlétező szerződés között, ill. a hatálytalanságot nem műértelemben használja; sőt a sántikáló (mai szóhasználatunk szerint: relatíve érvénytelen) szerződést részlegesen érvénytelennek minősíti.[5]
Vécsey Tamás 6. kiadásban 1902-ben megjelent római jogi tankönyvében abszolút és relatív semmisséget különböztet meg. A szerző abszolút semmisség esetén az ügyletet nemlétezőnek tekinti (negotium non existens). Abszolúte semmisnek minősíti pl. a két férfi közti házasságot, ilyenkor ugyanis - miként megállapítja - "a fogyatkozás pótolhatatlan".[6] Ugyanakkor relatív semmisség esetén a hiány pótolható - ez különbözteti meg az abszolút semmisségtől. A mai értelemben vett megtámadható jogügyletet a "megdönthető jogügylet" elnevezéssel illeti, alább azonban maga is használja a megtámadás műszót - ami a német Anfechtung tükörfordítása.[7] Ez a szisztéma már lényegesen fejlettebbnek mondható, mint Bozókyé. Úgy tűnik azonban, hogy a "megtámadás", "megtámadható jogügylet", ill. "megtámadhatóság" terminus technicusok csupán a XX. században terjedtek el széles körben a magyar jogi nyelvhasználatban.
- 329/330 -
A semmisség és a megtámadhatóság közötti elvi-dogmatikai különbséget, mint jól ismert, a következőképpen lehet megvonni. A semmisség feltétlen érvénytelenséget jelent, amikor is az érvénytelenségi ok súlyossága miatt a törvény kizárja azt, hogy az ilyen szerződésből joghatás származzon. Ezért a magyar jogban a semmisségre (legalábbis elvileg) bárki, határidő nélkül hivatkozhat[8] [ebből a szempontból azonban mélyreható változást kívánt megvalósítani már az új Ptk. Koncepciója is, amely a bírói gyakorlatban már eddig is érvényesülő, a semmisség és a megtámadhatóság különbségét részben relativizáló, az igényérvényesítés mikéntjére vonatkozó megoldásokat törvényi szinten is rögzíteni kívánta, a semmisséggel kapcsolatban részlegesen új szemléletet képviselve; ugyanezen megfontolások alapján kívánta szabályozni a semmisséget a Szakértői Javaslat is; a 2009. évi, hatályba nem léptetett Ptk. is a semmisségi kereset megindításának feltételéül kívánta előírni a jogi érdekeltséget, és ugyanezt teszi a 2011-es Bizottsági Javaslat 6:89. § (3) bekezdése, valamint a 2012-es javaslat és az új Polgári Törvénykönyv 6:88. §-ának (3) bekezdése is].[9] A bíróság a szerződés semmisségét ex officio is figyelembe veszi, semmis szerződés esetén a bíróság hivatalból köteles rendezni a felek jogviszonyát; a semmisségre történő hivatkozás tehát deklaratív hatályú. A semmisség megállapításához elvileg nincs szükség külön nyilatkozatra, illetve peres eljárásra. A semmis szerződés tehát ipso iure érvénytelen,[10] a törvény erejénél fogva alkalmatlan a célzott joghatás kiváltására.
A semmis szerződésből kontraktuális joghatás elvben nem származhat; hangsúlyozni kívánom ugyanakkor, hogy ez jogrendszertől függ, mert míg a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei pl. a német polgári jogban extrakontraktuális jogkövetkezmények (hiszen a szerződés érvénytelensége esetén a német jog szerint a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni),[11] addig ezek a magyar polgári jog szerint kontraktuális jogkövetkezmények. Az érvénytelen szerződés ugyanis létrejött, bár annak alapján nem követelhető teljesítés (hiszen az ügylet a célzott joghatásokat nem válthatja ki), az esetlegesen nyújtott szolgáltatás elméletileg jogalap nélküli és visszakövetelhető, de önálló szankciórendszer keretében, speciális szabályok alapján. A visszakövetelés módjára nézve az egyes jogrendszerek eltérő megoldásokat kínálnak; az 1959. évi, a 2009-ben elfogadott, de hatályba nem léptetett magyar Ptk., valamint a 2011-es Bizottsági Javaslat és a 2012-es javaslat, illetve az új Polgári Törvénykönyv egyaránt az érvénytelenségi jogkövetkezmények sui generis rendszerének keretében oldja meg, illetve kívánta/kívánja megoldani a kérdést.
A semmis szerződést ipso iure érvénytelensége különbözteti meg a megtámadhatóságtól, hiszen a megtámadható szerződés érvénytelenségének feltétele a megtámadásra jogosult fél sikeres jogcselekménye: a megtámadás is. A megtámadható jogügyletet ugyanis mindaddig érvényesnek kell tekinteni (fikció!), amíg - amennyiben a megtámadásra jogosult félnek a másik félhez intézett közlése eredménytelen volt - a bíróság a megtámadási ok miatti érvénytelenséget[12] határozatában ki
- 330/331 -
nem mondja.[13] A romanista jogcsaládhoz tartozó modern jogrendszerek polgári törvénykönyvei kevésbé súlyos érvénytelenségi ok fennforgása esetén (ilyen lehet pl. a felek szolgáltatásának feltűnő értékkülönbsége, tévedés, megtévesztés, fenyegetés) a szerződő felek szubjektív belátására bízzák a joghatások beálltának megakadályozását. Ez azt jelenti, hogy a sérelmet szenvedett fél, illetve az, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik, a törvény szabta határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal, illetve per útján érvénytelenné teheti (megtámadhatja) a szerződést. A megtámadásra való hivatkozás konstitutív hatályú, ugyanis - a semmis szerződéssel szemben, amit akkor is semmisnek kell tekinteni, ha a semmisséget külön eljárásban nem állapították meg[14] - a megtámadható szerződést mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amíg az arra jogosult fél a szerződést nem támadta meg, illetve bírósági úton történő igényérvényesítés esetén a bíróság a megtámadási ok miatti érvénytelenséget a kereseti kérelem alapossága esetén határozatában ki nem mondja.[15] Ezért a megtámadható szerződés érvénytelenségének feltétele formailag a szerződés törvényi határidőn belül történő megtámadása, illetve a másik félhez intézett közlés eredménytelensége esetén az érvénytelenséget kimondó jogerős bírói ítélet. A megtámadás az arra jogosult félnek a másik félhez, illetve a bírósághoz intézett nyilatkozata, melynek elmulasztása azt a következményt vonja maga után, hogy az érvénytelenségi ok ellenére a szerződés joghatásokat vált ki; miként Harmathy Attila fogalmaz: a szerződés érvényessége többé nem vitatható.[16]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
