Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2017. szeptember 5-én hozott ítéletében összegezte azokat a feltételeket, amelyek vizsgálata szükséges annak a megítéléséhez, hogy a munkáltató jogszerűen ellenőrizte-e a munkavállaló munkaidőben folytatott tevékenységét, és ezzel összefüggésben a szükséges és arányos mértékben korlátozta-e a magánélethez, a magánlevelezéshez fűződő jogát. A következőkben az ítélet iránymutatásait és azok alkalmazhatóságát kívánom röviden bemutatni.
1. Bevezetés
2. A Bogdan Mihai Bărbulescu kontra Románia ügy (no. 61496/08)
3. A Bíróság Kamarájának döntése
4. A Nagykamara ítélete
4.1. Egy általános tilalom legitimálja-e az előzetes bejelentés és figyelmeztetés nélküli monitorozást?
4.2. A Bărbulescu-teszt
5. Mi az esettel kapcsolatos magyar jogi szabályozás?
6. Milyen hatása lehet a Bíróság ítéletének a magyar jogalkalmazásra?
Abban a korban élünk, amikor a technikai fejlődés eredményeként mind az állami, mind pedig a magánszférában lehetővé válik az emberek tömeges méretű megfigyelése, rájuk vonatkozó adatok gyűjtése, elemzése. A magánszféra védelme ezért az individuális emberi jogok egyik meghatározó elemévé vált.[1]
Az óriási mértékben teret nyerő technológiai fejlődés és ebben a közegben az emberi jogok megóvása az, ami indokolja a személyiségi jogok védelmét szolgáló jogalkotás és jogalkalmazás szükségességét. Húsz évvel ezelőtt egy-egy személyes adat kezelését viszonylag könnyen nyomon lehetett követni, napjainkban azonban - a nagy teljesítményű számítógépek, okostelefonok és globális hálózatok világában - számtalan formában kerülnek személyes információk közvetlenül vagy közvetett módon összegyűjtésre és feldolgozásra (gondoljunk csak például az egészségügyre, a banki szolgáltatásokra, turizmusra, közlekedésre). A munkaviszonyban ezen túlmenően a munkáltató oldalán megjelent a mindent átható gazdasági érdeken alapuló hatékonyság követelménye. A foglalkoztatók a munkaidő minden pillanatában tudni akarják, hogy milyen tevékenységet végez a munkavállaló, mennyi időt tölt pihenéssel, milyen hatékonysággal végzi a munkáját, illetve hogyan lehetne a teljesítményét fokozni. Ennek az ellenőrzésére egyre kifinomultabb eszközök állnak a munkáltatók rendelkezésére.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) Nagykamarája (a továbbiakban: Nagykamara) 2017. szeptember 5. napján ítéletet hozott a 61496/08. számú Bogdan Mihai Bărbulescu kontra Románia ügyben, amelynek kiemelkedő jelentősége van a munkáltató gazdasági érdeke és a munkavállaló magánélethez és a levelezése tiszteletben tartásához való joga közötti egyensúly vizsgálatával összefüggésben.
A munkahelyi megfigyelés magánéletet érintő következményeit viszonylag kevés ügyben vizsgálta a Bíróság. Azokban az esetekben, amikor ezt megtette, azt állapította meg, hogy a magánélethez való jog magában foglalja a munkahelyi tevékenységeket is, így például a levelezést és a telefonhasználatot.[2]
A Bíróság egy korábbi ítéletében[3] már kimondta, hogy előzetes tájékoztatás hiányában a munkavállaló joggal bízhat abban, hogy a munkáltató elektronikus levelező rendszerét vagy a munkáltató által biztosított internetet magáncélból, személyes jelleggel is használhatja, és ilyen esetben az e-mail-fiók, az internethasználat és a telefonhívások az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. novem-
- 43/44 -
ber 4. napján kelt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény[4]) 8. cikkének hatálya alá esnek, azaz védelemben részesülnek.
A konkrét ügyben Bărbulescu, a kérelmező, 2004. augusztus 1. és 2007. augusztus 6. között állt munkaviszonyban mérnökként egy magáncégnél, ahol az értékesítési osztályon dolgozott. A munkáltató a munkavégzéssel összefüggésben arra utasította a kérelmezőt, hogy Yahoo Messengeren folytasson kommunikációt az ügyfelekkel, ennek érdekében hozzon létre egy ilyen fiókot.
2007. július 13-án a munkáltató arról tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a Yahoo Messengeren folytatott kommunikációját 2007. július 5. és 2007. július 13. között ellenőrizte és az adatok szerint a kérelmező - a munkáltatónál hatályban levő belső szabályzatot megsértve - személyes célokra használta az internetet.
A kérelmező a magáncélú internethasználatot tagadta, azonban a munkáltató elé tárta azt a negyvenöt oldalnyi leiratot, amely tartalmazta a megfigyelt időszak valamennyi üzenetét, köztük a kérelmezőnek a menyasszonyával és a testvérével ezen időszak alatt váltott kommunikációt is. A munkáltató által megfigyelt periódusról készült leiratban szerepelt öt olyan rövid üzenetet is, amelyek intim jellegűek voltak, és amelyeket szintén a Yahoo Messengeren váltott a kérelmező a menyasszonyával.
A munkáltató 2007. augusztus 1-jén megszüntette a kérelmező munkaviszonyát a belső szabályzat megsértése miatt. A kérelmező bírósághoz fordult a munkáltató intézkedésével szemben és azt állította, hogy a munkáltató megsértette a magánlevelezéshez fűződő jogát, amelyet a román Alkotmány és büntető törvénykönyv is véd. A kérelmező keresetét az elsőfokú román bíróság elutasította, a másodfokon eljárt román bíróság az elsőfokú ítéletet helyben hagyta.
A kérelmező ezt követően a Bírósághoz fordult és azt állította: a munkáltató döntése a munkaviszonya megszüntetéséről az Egyezmény 8. cikke szerinti magánélete és a levelezése tiszteletben tartásához fűződő jog megsértésén alapult, továbbá a román bíróságok elmulasztották e jogait megfelelően megvédeni. Az eljárás során akként nyilatkozott, hogy a munkáltató beavatkozott a magánéletébe és a magánlevelezésébe, ezen beavatkozás pedig nem volt igazolható az Egyezmény 8. cikk (2) bekezdése alapján. Azt is állította, hogy a beavatkozás nem volt arányos az elérni kívánt céllal.
A Bíróság Kamarája az elsőfokú és másodfokú román bíróságokkal egyezően különös jelentőséget tulajdonított annak, hogy a munkáltató azért lépett be a kérelmező Yahoo Messenger fiókjába, mert azt gondolta, hogy ott csak a munkájával összefüggő tartalmakat talál, ugyanis korábban a kérelmező is arra hivatkozott, hogy azon keresztül adott tanácsokat az ügyfeleknek. Mindebből azt a következtetést vonta le a Bíróság Kamarája, a nemzeti bíróságokkal egyezően, hogy a munkáltató a fegyelmi jogköre keretein belül jogszerűen léphetett be a Yahoo Messenger fiókba, mert azt feltételezte, hogy az ott tárolt információk a kérelmező munkájához kapcsolódnak.
Az ítélet szerint nem észszerűtlen és indokolatlan az, ha a munkáltató meg kíván győződni arról, hogy a munkavállalói a munkaidejükben a munkahelyi kötelezettségeiknek eleget tesznek-e, a foglalkoztatói ellenőrzés hatálya korlátozott, a céljának az elérése érdekében pedig szükséges és arányos volt. A Bíróság elfogadta a nemzeti bíróságok azon megállapítását, hogy Bărbulescu munkavégzését a munkáltatója a munkahelyi Messenger fiókja megfigyelésével azért ellenőrizhette, mivel jóhiszeműen, alapos okkal feltételezte, hogy abban magáncélú levelezést nem talál, ezért a munkáltató fiókhoz való hozzáférése szabályos volt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
