Az Igazságügyi Minisztérium és a Várva Várt Alapítvány együttműködési megállapodást írt alá. 2020 az Áldozatsegítés éve, melynek keretében az Igazságügyi Minisztérium kiemelt figyelmet fordít a bűncselekmények áldozataira, így az áldozattá vált nők védelmére, megsegítésére is. A hatékony áldozatsegítés érdekében az Igazságügyi Minisztérium egy széles körű együttműködési hálózatot kíván kialakítani azon civil, egyházi, karitatív és állami szervekkel, amelyek tevékenységük, feladatellátásuk során kapcsolatba kerülhetnek bűncselekmények áldozataival. A partnerekkel történő együttműködések célja, hogy jelentősen növeljék az áldozatelérést és ezáltal az áldozatsegítési rendszer hatékonyságát.
Ennek egyik fontos mérföldköve a most megkötött együttműködési megállapodás, amelyet Hajas Barnabás, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára, valamint Lukács József, a Várva Várt Alapítvány elnöke látott el kézjegyével 2020. december 1-jén, Budapesten. Az együttműködés lehetővé teszi, hogy az Alapítvány látókörébe kerülő, áldozattá vált várandós nők azonnali segítséget kapjanak az áldozatsegítés rendszerében a számukra igénybe vehető szolgáltatások révén, a pszichológiai segítségnyújtástól akár a jogszabályban rögzített pénzügyi támogatásig, valamint az Áldozatsegítő Központokkal, az Áldozatsegítő Vonallal kapcsolatba kerülő, bajba jutott, gyermeket váró nők tájékoztatást kapjanak az Alapítvány tevékenységéről, elérhetőségeiről és a segítségnyújtás formáiról.
2020. december 2.
Csütörtöki indítványában az Európai Bíróság cseh főtanácsnoka úgy foglalt állást, hogy a magyar kereset elfogadható, de nem ütközött az uniós jogba az EP állásfoglalása, amellyel megindította Magyarország ellen az úgynevezett 7. cikk szerinti jogállamisági eljárást - nyilatkozta az MTI-nek csütörtökön az igazságügyi miniszter. Varga Judit felidézte, Magyarország keresetet nyújtott be az Európai Parlament állásfoglalása ellen, mivel álláspontja szerint az azt elfogadó szavazás ellentétes volt nemcsak az uniós szerződésekkel, de magának az EP-nek az eljárási szabályzatával is. A szavazás során ugyanis nem vették figyelembe a tartózkodó szavazatokat, nevezetesen 48 EP-képviselő szavazatát. Ha a tartózkodó szavazatok is beleszámítottak volna a szavazásba, nem fogadták volna el az EP "politikai indíttatású állásfoglalását".
Az Európai Parlament a bírósági eljárás során eleve kétségbe vonta, hogy keresettel lehetne támadni a 7. cikk szerinti eljárást megindító döntését. Sikerként könyveljük el, hogy ezzel szemben a főtanácsnok a magyar érveket elfogadva egyértelműen megerősítette, hogy az EP e döntése sem mentes a bírósági felülvizsgálat alól - mondta. A Magyar Kormány határozott álláspontja szerint a főtanácsnok érvelése a tartózkodások beszámításának kérdésében nem megalapozott. A főtanácsnok általi nyelvtani értelmezés szerint a tartózkodással a képviselő "azt kéri, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna". Ezzel szemben a Magyar Kormány álláspontja szerint a tartózkodás éppen azt fejezi ki, hogy a képviselő a szavazásban részt kíván venni: hiszen nem egyszerűen távol marad a szavazástól, hanem tevőlegesen nyilatkozik, igaz, sem az igeneket, sem a nemeket nem kívánja támogatni, éppen ezáltal fejezve ki politikai álláspontját - fejtette ki Varga Judit.
Hozzátette: különösen igaz ez a "nukleáris bombának" aposztrofált 7. cikk szerinti eljárás megindításának kérdésében való szavazás tekintetében. Éppen ezért a Magyar Kormány szerint teljesen irreleváns, hogy a képviselőket megfelelően tájékoztatták arról, hogy a tartózkodó szavazatok nem számítanak be a szavazásba, hiszen ez az uniós joggal ellentétes értelmezés. Ráadásul ez a tájékoztatás nem az EP valamely szervének döntésén alapult, mivel - bár erre lett volna lehetőség - az EP a kérdést nem tisztázta megfelelően. A kormány meggyőződése, hogy az uniós szabályok mindenkire egyaránt vonatkoznak. Különösen abszurd lenne annak elfogadása, hogy az EP éppen egy a jogállamiságot számonkérő eljárás megindítása során hagyhatja figyelmen kívül a jogszabályokat, úgy vélve, hogy a cél szentesíti az eszközt - tette hozzá a miniszter.
Varga Judit úgy értékeli, a 7. cikk szerinti eljárás két évvel ezelőtti megindítása óta folyamatos boszorkányüldözés zajlik Magyarország ellen, amelyben az Európai Parlament élen jár. Éppen ezért különösen fontos, hogy az Európai Bíróság a majdani ítéletében megállapítsa, hogy jogszerű volt-e egyáltalán az EP eljárást megindító döntése. A kormány szerint a válasz Bobek főtanácsnok véleménye ellenére is egyértelmű: a Sargentini-jelentés elfogadására jogsértő módon került sor - szögezte le Varga Judit.
2020. december 3.
Mindenekelőtt a "józan ész győzelme" a csütörtöki megállapodás az Európai Unió következő többéves költségvetéséről, a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról, illetve a közösségi források kifizetéséhez fűzött jogállamisági feltételrendszerről - szögezte le Varga Judit igazságügyi miniszter a BBC brit közszolgálati televíziónak adott pénteki interjújában.
- 77/78 -
A tárcavezető sikerként értékelte, hogy Európa, ideológiai viták helyett, végre a világjárványra és annak negatív gazdasági hatásaira fókuszál, és ennek megfelelően "példa nélküli" pénzügyi csomagot hagytak jóvá a tagországok vezetői. Nem szabad megkerülni az EU alapszerződéseit, illetve a költségvetésen keresztül bármiféle politikai zsarolást alkalmazni egyes tagállamok ellen annak érdekében, hogy azok megváltoztassák álláspontjukat bizonyos fontos kérdésekben - hangsúlyozta a BBC World News adásában. Varga Judit a műsorvezető kérdéseire válaszolva határozottan elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint a Magyar Kormány elfogadja az Európai Unió pénzét, a demokratikus normáit azonban nem.
Kiemelte: mindenkinek érdeke, hogy szabályosan költsék el az európai uniós költségvetési forrásokat, annál is inkább, mert bár Magyarország nem számít nettó befizető országnak, az állampolgárok így is hozzájárulnak a közösségi büdzséhez. Aláhúzta: az EU-nak már most is számos eszköze van a pénzügyi érdekei megvédésére, így nem lett volna hozzáadott értéke egy, a tervezetthez hasonlóan rendkívül tágan meghatározott, nem megfelelően definiált jogállamisági mechanizmusnak, a kormány ezért garanciákat akart a tisztességes eljárás, a jogbiztonság biztosítására, amelyeket meg is kapott csütörtökön.
2020. december 12.
A járványhelyzet ellenére eredményes évet zárt és közelebb került a családok legmagasabb szintű védelmének biztosításához az Igazságügyi Minisztérium (IM) mind a jogalkotásban, mind pedig a jogalkalmazásban - írta a miniszter közösségi oldalán hétfőn. Varga Judit bejegyzésében közölte, az egyházi és civil szervezetekkel kialakított együttműködésben több konkrét javaslat született, és ezeket feldolgozva készült el a Családjogi Civil Munkacsoport 163 oldalas munkaanyaga.
Hozzátette: a közös munka eredményeként olyan területeken építhettek a szervezetek tapasztalataira, mint például a gyermekvédelmi jelzőrendszer, a kapcsolati erőszak és a gyermekkori bántalmazás elleni jogintézmények és érvényesülésük, továbbá a kapcsolattartás, valamint a személyi állapotot érintő perek szabályozása és gyakorlata. Varga Judit kiemelte továbbá a közvetítői eljárások tapasztalatainak "becsatornázását", a kapcsolódó büntető-, anyagi, végrehajtási és eljárásjogi jogintézményeket és azok gyakorlatát, valamint a büntető-, polgári és közigazgatási bírósági és hatósági eljárások közötti párhuzamosságok megszüntetését.
A miniszter hangsúlyozta: a szegedi és kecskeméti központok decemberi megnyitásával idén megduplázták az áldozatsegítő központok kapacitását is, amelyek immár az ország hat megyeszékhelyén működnek. "A civil és egyházi szervezetekkel jövőre is folytatjuk a hatékony együttműködést, hogy minden bajbajutotthoz eljusson az üzenet: Van segítség!" - írta Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon.
2020. december 14.
Magyarország védi a házasság intézményét és a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját - közölte Varga Judit igazságügyminiszter a Facebook-oldalán kedden, miután a parlament elfogadta az Alaptörvény kilencedik módosítását.
Az előterjesztő tárca vezetője azt írta: az Országgyűlés döntése alapján "Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi." Kedden az Alaptörvényben rögzítette az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére, hogy az anya nő, az apa férfi. A törvényhozás 134 igen, 45 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadta el az Alkotmány kilencedik módosítását.
2020. december 15.
Az Országgyűlés elfogadta a börtönkártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megakadályozását célzó törvényt, amellyel sikerül végre végleg gátat szabni a többmilliárdos iparággá fejlődő börtönbiznisznek - nyilatkozta az Országgyűlés döntése után Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek.
Völner Pál hangsúlyozta, az eddigi szabályozás reformja mellett a törvénymódosítás célja, hogy az elítéltek helyett a bűncselekmények áldozatainak, sértettjeinek igényei kerüljenek az első helyre. Az államtitkár emlékeztetett, az elmúlt három évben az elítéltek és ügyvédjeik - visszaélve az eddigi szabályozás lehetőségeivel - több mint tízmilliárd forintot pereltek ki az államtól a rossz fogvatartási körülményekre hivatkozva. Ezeknek az összegeknek ugyanakkor csupán töredéke jutott az áldozatoknak.
Mindezek súlyosan sértették a társadalom igazságérzetét, ezért az Országgyűlés a bűncselekmények áldozatai jogainak és érdekeinek védelme és a börtönviszonyokkal kapcsolatos elfogadhatatlan további visszaélések felszámolása érdekében márciusban azonnali hatállyal felfüggesztette a kártalanítási eljárásokban megítélt pénzösszegek kifizetését, és egyben felhívta a kormányt egy új szabályozási rendszer kidolgozására - mutatott rá Völner Pál.
Kiemelte, hogy a most elfogadott törvénymódosítás átfogó módon fejleszti az áldozatok jogérvényesítésének lehetőségét, egyben biztosítja az elítéltekkel szembeni egyéb követelések kifizetésének lehetőségét is. Az elítélti kártalanításokból először az áldozati igényeket kell majd kielégíteni, majd az egyéb tartozásokat. A kártalanítási összegeket nem lehet ügyvédi számlákra utalni, azok fogva tartott elítéltek esetén kizárólag az elítéltek büntetés-végrehajtási intézetek által kezelt letéti számláira, szabadlábra helyezésüket követően pedig olyan fizetési számlára kerülhetnek, amelynek számlatulajdonosa és a számla feletti kizárólagos rendelkezési jogosultja az elítélt.
- 78/79 -
Völner Pál felhívta a figyelmet, hogy a börtönzsúfoltság csökkentése érdekében a kormány az elmúlt években folyamatosan javított a fogvatartottak elhelyezési körülményein, idén pedig új épületszárnyak építésével csaknem háromezerrel nőtt a férőhelyek száma a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben.
2020. december 16.
Az Igazságügyi Minisztérium célja, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel bevezetett védelmi intézkedések betartásával a jogi szakvizsga letételének lehetősége folyamatosan és zökkenőmentesen biztosítva legyen. Ennek érdekében az Igazságügyi Minisztérium jelenleg is az érvényben lévő egészségügyi előírások teljes körű figyelembevételével szervezi meg az írásbeli és szóbeli jogi szakvizsgákat. 2020. december 22-én pedig hatályba lépett a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról szóló 16/2020. (XII. 21.) IM rendelet, amely a Magyarország egész területére kihirdetett veszélyhelyzet idejére eltérő szabályokat határoz meg a jogi szakvizsgáztatás lebonyolítására.
Az új rendelkezések veszélyhelyzet idejére a jogi szakvizsga megkezdéséhez szükséges feltételek könnyítése és a jogi szakvizsgát tenni kívánók terheinek csökkentése érdekében kerültek bevezetésre. A jogszabály többek közt az igazságügyi miniszter döntése esetén lehetőséget teremt a szóbeli jogi szakvizsgák videókonferencia útján történő lebonyolítására, veszélyhelyzet idején a vizsgák díjmentes lemondására és a vizsga elmulasztása esetén a méltányossági jogkör szélesebb körű gyakorlására.
2020. december 30.
Áldozatsegítő videopodcast-sorozat indult Hétköznapi történetek címmel - jelentette be Facebook-oldalán szerdán az igazságügyi miniszter. Az első rész a kapcsolati erőszakról szól. Varga Judit közölte: a sorozatot az áldozatsegítő központokban előforduló valódi esetek alapján készítik a szakembereik. "Olyan történeteket mutatunk be színészek segítségével, amelyek nem csupán az áldozattá válás megelőzésében segítenek, de abban is, hogy felismerjük, ha környezetünkben hasonló helyzetbe kerül valaki."
A dramatikus történetek bemutatását szakértői elemzések követik, melyekben kifejtik a helyzetek megoldásait, és a beszélgetés segít a téma iránt érdeklődőknek megérteni az áldozati helyzetek hátterét és körülményeit is - jelezte a miniszter. A sorozat havonta jelentkezik új epizódokkal az áldozatsegítő központ közösségimédiacsatornáin.
2021. január 6.
Az otthonteremtést segíti a közjegyzői díjak csökkentése - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter pénteken a Facebook-oldalán. Varga Judit kifejtette: a kormány otthonteremtési és családpolitikai törekvéseivel összhangban január 1-jétől további díjkedvezményben részesülnek azok a magánszemélyek, akik állami kamattámogatott lakáshitelt vesznek igénybe. Az új szabályok értelmében tovább csökkennek az adminisztrációs díjak, ugyanis legfeljebb 19 500 forint közjegyzői díj számolható fel azoknak, akik lakásuk megvásárláshoz állami hitelt vesznek fel. A közjegyzői díjkedvezmény ráadásul azok számára is elérhető, akik az új államilag támogatott otthonfelújítással kapcsolatos hitelhez folyamodnak. A díj magában foglalja többek között a munkadíjat és az okiratkészítés díját is.
A közjegyzői díj a főszabálytól eltérően abban az esetben haladhatja meg a 19 500 forintot, ha a hitelfelvevő kérésére a közjegyző a hivatali helyiségén kívül vagy 18 óra és reggel 8 óra között, munkaszüneti vagy pihenőnapon készíti el a közjegyzői okiratokat. Ennek részletei megtalálhatók a csütörtökön megjelent Magyar Közlönyben - írta az igazságügyi miniszter. Varga Judit Facebook-bejegyzésében hozzátette: további kedvezmény az államilag támogatott hitelt felvevők számára annak a felső határnak a meghatározása is, mely szerint a közjegyző a díjszámításakor az állami támogatott hitelek esetén 15 millió forintnál magasabb ügyértéket nem vehet alapul.
2021. január 6.
Teljes mértékben osztja Angela Merkel német kancellár véleményét, amely szerint aggályos, hogy a Twitter zárolta Donald Trump amerikai elnök felhasználói fiókját - írta Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn a Facebook-oldalán.
"Nem tisztem más állam belpolitikájának a kommentálása, azonban van, ami felett nem lehet elsiklani. Az elmúlt pár napban új szintet lépett a magáncenzúra, és eddig példátlan módon sújtott le. A digitális imperializmusban immáron nem számít, hogy az ember egy átlagfelhasználó vagy éppen a világ vezető hatalmának demokratikus úton megválasztott elnöke, ugyanis kiderült, hogy mindkettőt egyetlen gombnyomással el lehet hallgattatni" - fogalmazott a miniszter. Mindez rávilágít arra, hogy "valójában mennyire kiszolgáltatottak vagyunk a liberális közösségi média globális kontrolljának" - írta.
2021. január 12.
A civil szervezeteknek kiemelt szerepük van abban, hogy felhívják a figyelmet a mindannyiunk életét érintő kérdésekre, megszólaltassák a szakértőket és a hétköznapi embereket,
- 79/80 -
és hidat képezzenek a társadalom és a politika között - közölte az igazságügyi miniszter kedden a Facebookon.
Varga Judit - miután egyeztetett Király Nórával, a Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete (Ficsak), a Zöld Követ Egyesület és a Mindennapok Női Szemmel Egyesület alapító tagjával a környezetvédelem, a gyermekvédelem, a kapcsolati erőszak és az áldozatsegítés témaköreiben való együttműködés lehetőségéről - azt írta, ismét bebizonyosodott, hogy a családok iránti elhivatottság olyan kérdésekben is érzékennyé tesz minket, mint a természet megóvása vagy az elesettek támogatása.
"Mi a magyar emberekért dolgozunk. A munkánk nem lehet igazán sikeres a civil szféra képviselőinek támogatása nélkül, akik közvetíteni tudják a társadalom felé, hogy van segítség. Együtt sikerülhet" - hangsúlyozta Varga Judit.
2021. január 12.
Magyarország időarányosan túlteljesítette az áldozatsegítéssel kapcsolatos európai uniós elvárásokat - közölte az igazságügyi miniszter közösségi oldalán pénteken. Varga Judit azt írta: az EU igazságügyi minisztereinek pénteki egyeztetésén beszámolt a magyar áldozatsegítő rendszer fejlődéséről. Ismertette: a tavaly elfogadott 2020-2025 közötti uniós áldozatsegítési stratégia legfontosabb célkitűzései között szerepel a hatékony kommunikáció az áldozatokkal és biztonságos környezet biztosítása az áldozatoknak a bűncselekmény bejelentéséhez, a legkiszolgáltatottabb áldozatok támogatásának és védelmének javítása, az áldozatok kárenyhítéshez való hozzáférésének megkönnyítése, a releváns szereplők közötti együttműködés és koordináció javítása, valamint az áldozatok jogainak megerősítése a nemzetközi színtéren.
Az áldozatsegítés évének eredményeire alapozva az Igazságügyi Minisztérium túlteljesítette ezeket az elvárásokat - hangsúlyozta Varga Judit. Közölte: Magyarországon bevezették az áldozatok közvetlen elérésén alapuló, úgynevezett "opt-out" modellt, a szándékos, erőszakos bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésénél eltörölték a rászorultsági feltételt, három hónapról egy évre emelték a kárenyhítési igényérvényesítésre vonatkozó időkorlátot, valamint a krízishelyzet oldására szolgáló azonnali pénzügyi segély igénybevételének határidejét nyolc napra emelték.
A tárcavezető hozzátette: az Igazságügyi Minisztérium sorra nyitja meg megyei áldozatsegítő központjait, az országos hálózatot dinamikusan építik ki. A hatékony és teljes körű szolgáltatás érdekében pedig együttműködési megállapodásokat kötnek állami, civil és egyházi szervezetekkel - jegyezte meg. Varga Judit a megkezdett munka folytatását ígérve úgy fogalmazott: "Ne felejtsék, van segítség!"
2021. február 1.
Immár 30 éves együttműködés alapkövét tette le KözépEurópában a visegrádi nyilatkozat, amely 1991. február 15-én Antall József akkori magyar miniszterelnök, Václav Havel, az akkori (1993 óta két külön államként létező) Csehszlovákia köztársasági elnöke és Lech Walesa lengyel államfő aláírásával született meg - írta az igazságügyi miniszter hétfőn a Facebook-oldalán.
Varga Judit hangsúlyozta: a visegrádi négyek (V4: Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) szövetségének köszönhetően a térség 30 év alatt az európai gazdaság motorja és leggyorsabban fejlődő régiója lett. A V4 azonban több, mint gazdasági tömörülés. Értékközösség, amelyet szorosan összetart a keresztény kultúra, a nemzeti szuverenitás, a történelem és a hagyományok tisztelete.
Úgy folytatta: a visegrádi csoport az elmúlt években határozott és erős alternatívát tudott nyújtani az Európai Egyesült Államok utópiájával szemben, bátran kiállva a nemzetek Európájának eszméje mellett. Együtt megállították a bevándorlást, megvédték a határaikat és mind gazdasági, mind politikai szempontból felhelyezték Közép-Európát a világtérképre. Együtt mondták ki, hogy több helyett okosabb Európát kívánnak, amelynek a nemzetállamok és a szerződések tiszteletén kell alapulnia - emelte ki a miniszter.
Közép-Európa országai, a V4-ek ma már azok közé az államok közé tartoznak, amelyek alakítják és formálják az unió politikáját, érdekérvényesítő képességük "ütőképes", egységük példaértékű, és méltóképpen koronázza 30 év szoros együttműködését és kitartó munkáját - írta Varga Judit. Az igazságügyi miniszter a V4 együttműködés létrejöttének 30. évfordulója alkalmából úgy fogalmazott: "Együtt többre vagyunk képesek."
2021. február 16.
Nemcsak azt jelezte a kormány, hogy készek hatályon kívül helyezni a "vitatott szabályozást", hanem a szabályozás átalakítására vonatkozó normaszöveget is megküldték az Európai Bizottságnak (EB) - közölte az igazságügyi miniszter pénteken a közösségi oldalán. Varga Judit azt írta, a kormány jelezte az EB-nek, hogy amint tájékoztatják őket a jogszabály átalakításának elfogadhatóságáról, a Magyar Kormány kész haladéktalanul benyújtani az Országgyűlésnek, hogy a javaslatot a magyar törvényhozás még a tavaszi ülésszakban megtárgyalhassa. Míg egyes ellenzéki politikusok azon "örvendeznek", hogy hazájuk ellen igazságtalanul kezdeményeznek Brüsszelben kötelezettségszegési eljárásokat, addig a Magyar Kormány teszi a dolgát - fogalmazott.
"Átláthatóvá tettük a civil szervezetek finanszírozását, hogy egyértelmű legyen, melyek azok az NGO-k, amik külföldi támogatással próbálnak politikai nyomást gyakorolni a hazai közéletre. Mindeközben mérsékeltük a hazánkra nehezedő migrációs nyomást" - emelte ki. Hozzátette, bár a kormány mindenben "korrekten és transzparensen" járt el, a bizottság ismételten egy politikailag motivált eljárást indított, amelynek nyomására az Európai Unió Bírósága tavaly júniusban elítélte Magyarországot. Varga Judit szerint a Magyar Kormány számos alkalommal biztosította az uniós intézményeket arról, hogy kész eleget tenni az ítéletben
- 80/81 -
foglaltaknak, megteszi a végrehajtásához szükséges megfelelő intézkedéseket, ahogy kivétel nélkül minden korábbi ítélet esetében is megtette azt.
Magyarország az eredményes együttműködés jegyében folyamatos párbeszédet folytatott és folytat az ítélet végrehajtásáról a bizottsággal - írta. "Most Brüsszelnél pattog a labda, itt az idő, hogy ők is elvégezzék a munka rájuk eső részét" - fogalmazott az igazságügyi miniszter. Az Európai Bizottság - a kötelezettségszegési eljárások februári állásáról közzétett csomagja szerint - Magyarországgal összefüggésben arról határozott, hogy eljárást indít, mert véleménye szerint a Magyar Kormány nem tett eleget az uniós bíróság által a civiltörvény ügyében hozott ítéletének. A brüsszeli testület hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyben az ítélet végrehajtására szólította fel a kormányt.
2021. február 22.
Együttműködési megállapodást kötött az Országos Rendőr-főkapitányság és az Igazságügyi Minisztérium. A megállapodást Balogh János r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány, valamint Hajas Barnabás igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár írták alá ünnepélyes keretek között 2021. február 22-én, a bűncselekmények áldozatainak napján, Budapesten.
A konvenció célja a felek feladatkörébe utalt áldozatsegítési és pártfogó felügyelői tevékenységgel összefüggő feladatok eredményes megvalósításának elősegítése, valamint az intézmények közötti szakmai partnerség elmélyítése. Ennek keretében az aláíró felek szorosan együttműködnek a bűncselekmény, vagy tulajdon elleni szabálysértés áldozatainak okozott társadalmi, erkölcsi, anyagi és érzelmi sérelmek enyhítése, az egyes alternatív büntetési formák eredményes végrehajtásának és a közvetítői eljárások eredményes lefolytatásának előmozdítása, valamint a kölcsönös tájékoztatás és az adatközlések egyszerűsítése és gyorsítása érdekében.
A megállapodás értelmében a felek vállalják, hogy fokozott figyelmet fordítanak az áldozatok jogainak hatékonyabb érvényesítésére és érvényesülésére, továbbá együttműködnek közös szakmai és prevenciós, illetve bűnmegelőzési programok lebonyolításában, valamint egymás tevékenységeinek ismertté tétele és népszerűsítése érdekében.
2021. február 22.
A hatékony európai együttműködés záloga, hogy a tagállamok folyamatos párbeszédet folytassanak egymással, ebben pedig Magyarország mindig partner lesz - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter kedden a Facebook-oldalán. Varga Judit azt írta: kedden ülésezett az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsa, s az EU Európa-ügyi minisztereivel több fontos témát vitattak meg. Az igazságügyi miniszter a koronavírus okozta kihívásokkal kapcsolatban az ülésen elmondta, hogy Magyarországon egy országos konzultáció keretein belül kérik ki az állampolgárok véleményét a korlátozásokról és az újraindítás lehetőségeiről.
Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv kapcsán is zajlott egyeztetés, azonban maradtak fenn vitás kérdések - közölte. Varga Judit azt írta: a cselekvési terv pontjai közt szerepel a demokratikus részvétel előmozdítása. Ennek kapcsán példaként említette az európai polgári kezdeményezéseket. A több mint egymillió aláírást szerző Minority SafePack kezdeményezést az Európai Bizottság korábban mégis "élből elutasította" - jegyezte meg a miniszter. A migrációs kihívások hatékonyabb kezelésének érdekében a Magyar Kormány elengedhetetlennek tartja, hogy az EU különös figyelmet fordítson a nyugat-balkáni régióra - szögezte le a miniszter.
2021. február 24.
Személyes önfeláldozásukkal építették szabadságunkat a kommunizmus áldozatai - írta Varga Judit igazságügyi miniszter a kommunizmus emléknapján, csütörtökön Facebook-oldalán. "Sok magyar ember személyes áldozatával és önfeláldozásával építette fel mai függetlenségünket és szabadságunkat. Rájuk emlékezünk, a kommunizmus áldozataira" - fogalmazott a miniszter.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
2021. február 25.
A kormány a jövőben is megvédi Magyarország és Európa határait és mindent megtesz, hogy megakadályozza nemzetközi migránsfolyosók kialakulását - írta Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön a közösségi oldalán. Varga Judit arra reagált, hogy - mint írta - az Európai Unió Bíróságának görög főtanácsnoka csütörtöki indítványában azt javasolja, hogy a bíróság részben adjon helyt az Európai Bizottság keresetének, amelyet a Stop Soros-törvénycsomag egyes elemeivel kapcsolatban indított.
"Ismét egy újabb példa arra, hogyan működik a nyugati gondolatbuborék. Egyértelműen látszik, hogy lehet a Magyar Kormány bármennyire együttműködő, a brüsszeli elitnek ismét könnyebb ideológiai lustaságból a jól megszokott mantrák és varázsszavak mögé bújva eljárásokat indítani Magyarországgal szemben" - fogalmazott a miniszter. Hozzátette, hogy a bizottság és a főtanácsnok "sajnálatos módon" egyetértenek abban, hogy teljesen elfogadható az illegális migráció támogatása, elősegítése és szervezése.
- 81/82 -
Ezzel szemben a magyar Büntető Törvénykönyv bűncselekménynek minősíti ezeket a tevékenységeket.
A Magyar Kormány álláspontja szerint a bizottság félreérti a büntetendő cselekmény tényállását és alkalmazási körét, másrészt a brüsszeli testület semmilyen bizonyítékkal nem tudta alátámasztani érvelését - jelezte Varga Judit. "A kormány a jövőben is megvédi Magyarország és Európa határait és mindent megtesz, hogy megakadályozza nemzetközi migránsfolyosók kialakulását. Annak érdekében, hogy ezen célkitűzésnek megfeleljen, a külképviseleteken továbbra is biztosított a menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat előterjesztésének a lehetősége" - emelte ki az igazságügyi miniszter.
2021. február 26.
Az Igazságügyi Minisztérium célja, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel bevezetett védelmi intézkedések betartásával a jogi szakvizsga letételének lehetősége folyamatosan és zökkenőmentesen biztosítva legyen. Ennek érdekében az Igazságügyi Minisztérium a hatályban lévő egészségügyi előírások teljes körű figyelembevételével - figyelemmel a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet 11. § (7) bekezdésére - továbbra is folyamatosan szervezi az írásbeli és szóbeli jogi szakvizsgákat.
A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet a veszélyhelyzet idejére a jogi szakvizsga megkezdéséhez szükséges feltételek könnyítése és a jogi szakvizsgát tenni kívánók terheinek csökkentése érdekében módosult. Így veszélyhelyzet idején lehetőség van a vizsgák díjmentes lemondására és vizsga elmulasztása esetén a méltányossági jogkör szélesebb kör szélesebb körű gyakorlására.
2021. március 5.
Nőnek lenni a történelem során mindig bátor vállalkozás volt, akkor is, amikor a nők az egyenlő bérekért és a választójogért szálltak síkra, és napjainkban is, amikor a választás szabadságát már élvezve kell zsonglőrködni a család és a munka között - mondta az igazságügyi miniszter hétfőn egy nőnapi konferencián.
Varga Judit a Fiatal Családosok Klubja, a Mindennapok Női Szemmel Egyesület és a Magyar Női Unió "Tisztelet a nőknek!" című online tanácskozásán arról beszélt, hogy "a nőiesség és a klasszikus női karakterjegyek kezdenek megfakulni és eltűnni a globális trendek forgatagában". Hozzátette: sokan vannak azonban, akik kitartanak a lecserélhetetlen női értékek mellett; vállalják a gyengédséget, a gondoskodást, az együttérzést, és így próbálnak egy jobb világot teremteni. A miniszter fontos kormányzati célkitűzésnek mondta a családok és a nők védelmét, és közöttük is kiemelten azok segítését, akik áldozattá válnak vagy válhatnak.
Varga Judit - a testi és lelki bántalmazás elleni fellépést fókuszba állító konferencián - azt hangoztatta: folyamatosan fejlesztik az áldozatsegítés rendszerét, melynek - a civil partnerekkel együtt - már széles eszköztára van. Utalt arra, hogy a kormányzati munkamegosztásban az Igazságügyi Minisztérium feladata felkészülni azokra a nehéz helyzetekre, "amikor a baj már bekövetkezett". Mint mondta, kötelességük, hogy a leggyorsabban és a legközvetlenebb módon elérjék azokat, akiknek szükségük van a segítségükre. Emlékeztetett arra, hogy áldozatsegítő központok már öt vidéki városban és a fővárosban nyújtanak segítséget a bűncselekmények áldozatainak. E központok a hozzájuk fordulókat - a hivatali környezettől merőben eltérő - nyugodt körülmények között fogadják, és ott mindenki személyre szabott segítséget és szolgáltatást kap - fűzte hozzá.
Varga Judit kiemelte: az áldozatsegítéssel kapcsolatos szolgáltatások - a rászorultság vizsgálata nélkül - térítésmentesek. Közölte, az áldozatsegítő központok hálózatát dinamikusan fejlesztik, a cél az, hogy 2025-re minden megyeszékhelyen fizikailag is elérhető legyen a szolgáltatás.
2021. március 8.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) áldozatsegítő kampánya eddig 1,5 millió embert ért el a közösségi médiában - közölte az igazságügyi miniszter szerdán a közösségi oldalán. Varga Judit a bejegyzésben azt írta: a Hétköznapi történetek című videopodcast-sorozatban neves színészek segítségével a leggyakrabban előforduló áldozati helyzeteket mutatják be. Minden epizódot szakértői elemzés követ, amelyben tanácsokkal segítik az érdeklődőket - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kampány folytatódik. A legújabb videoepizód - amelyet a miniszter is megosztott a bejegyzésben - szerdától elérhető a vansegitseg.hu oldalon, valamint az Áldozatsegítő Központ Facebook- és YouTube-csatornáján. Kevesen gondolnánk, de a modern társadalmakban is létező jelenség a rabszolgamunka mint az emberkereskedelem és a kizsákmányolás egy válfaja - jegyezte meg az igazságügyi miniszter. A sorozat legújabb része erre a súlyos áldozati helyzetre hívja fel a figyelmet. Varga Judit fontosnak nevezte, hogy "figyeljünk a környezetünkben élőkre" és "merjünk segítséget kérni, ha baj van". Azt írta: a tartalmak megosztásával mindenki részese lehet az áldozatsegítésnek. "Mutassuk meg minél több embernek, hogy van segítség" - fogalmazott.
2021. március 10.
A mai napon az Európai Unió igazságügyi miniszterei informális videokonferencia keretében tanácskoztak.
Az ülés két legfontosabb témája az elektronikus hírközlési adatok megőrzéséről szóló véleménycsere, valamint
- 82/83 -
az Alapjogi Charta EU-ban történő alkalmazásának megerősítéséről szóló következtetések megvitatása volt az EU Alapjogi Ügynökség igazgatójával.
Az elektronikus hírközlési adatok megőrzése kapcsán Varga Judit miniszter asszony elmondta, hogy a határozott magyar álláspont szerint ezek az adatok nélkülözhetetlenek a terrorizmus elleni fellépéshez és más súlyos bűncselekmények felderítéséhez is. A bűnüldöző szervek eljárása során az alapjogok nem sérülhetnek, ám sikeres munkájukhoz mégis elengedhetetlenek ezek az adatok és információk. Különösen aktuális ez a kérdés ma, a terrorizmus áldozatainak 17. európai emléknapján. Számos tagállammal egyetértve, miniszter asszony is hangsúlyozta, hogy az uniós polgárok biztonságának garantálásához feltétlenül szükséges az egységes uniós fellépés.
Az Alapjogi Charta alkalmazásának megerősítésével kapcsolatos eszmecsere során kiemelte, hogy a Magyar Kormány határozottan fellép az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával szemben. Javasolta, hogy a jövőbeni bizottsági értékelések, illetve tanácsi viták során is kiemelt figyelmet kapjon e kérdéskör.
2021. március 11.
A baloldal által bálvánnyá tett jogállamiság fogalma önkényes politikai eszköz, amellyel elkerülik az érdemi vitát és az ellenfél érveit meg sem hallgatják - írta az igazságügyi miniszter a Magyar Nemzet szombati számában megjelent írásában. Varga Judit Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet a "Még egy mondat a jogállamiságról" című írására, hangsúlyozva, hogy ha az uniós kondicionalitás rendeletet egy ügyvédnek kellene alkalmaznia, nagy gondban lenne, valószínűleg el sem vállalná a megbízást.
"Ki merne tényállást felvenni egy olyan ügy képviseletében, ahol a vonatkozó jog úgy szól: aki nem tartja tiszteletben a jogállamiságot, azt meg kell büntetni" - fogalmazott a tárcavezető, mindezt ahhoz hasonlítva, mintha a Büntető Törvénykönyv csupán abból az egyetlen egy tételmondatból állna, miszerint "jó embernek kell lenni". "De ki az, aki biztosan megmondja nekünk és másoknak, hogy jó emberek vagyunk-e? A szomszéd, a rokon vagy a rosszakaró? Egyáltalán: van általános, minden helyen és időben érvényes definíciója annak, ki a jó ember?" - tette fel a kérdést Varga Judit.
A miniszter írásában aláhúzta, "nem engedhetjük, hogy a jogbiztonságot súlyosan sértő uniós jogszabály hatályban maradjon, ezért ahogy tavaly megígértük, Lengyelországgal együtt az Unió Bírósága előtt támadtuk meg a kondicionalitási rendeletet". Kiemelte, a "költségvetési kondicionalitási rendelet nemcsak összességében, hanem konkrét elemeiben is sérti a jogbiztonság elvét, azt, hogy egy jogszabály alkalmazása előre látható, egyértelmű és kiszámítható legyen". "Ha ez nem teljesül, az csupán az önkényre ad lehetőséget" - húzta alá Varga Judit.
2021. március 13.
A kormány azért dolgozik, hogy végre eljöhessen az a nap, amikor visszakapjuk régi életünket - mondta az igazságügyi miniszter hétfőn a Facebook-oldalára feltöltött március 15-ei ünnepi videójában.
Varga Judit kiemelte: lassan egy éve kell régi, mindennapi életünket feladnunk a járvány elleni sikeres védekezésért. Gondoljunk azokra, akik megbetegedtek, most is a vírussal küzdenek és azokra az egészségügyi dolgozókra, akik mellettük állnak - kérte. Ez most másfajta ünnep, a higgadtság és az odafigyelés ideje. A vírust csak együtt győzhetjük le. Ha most betartjuk a szabályokat, nemcsak szeretteinket és magunkat, de a hazánkat is meg tudjuk menteni. Ez egyedül nem megy, együtt kell ezt a csatát megvívnunk! - hangsúlyozta a miniszter.
Már a célegyenesben járunk: több mint egymillió magyart sikerült beoltani - mondta, hozzátéve, jelenleg az oltás a legerősebb fegyver a járvány elleni küzdelemben. Ügy fogalmazott: "Ez most az a kard, amely fényesebb a láncnál. Ragadjuk hát meg és regisztráljunk az oltásra minél többen!"
2021. március 15.
* * * A Közéleti hírek rovat zárása: 2021. március 15. * * * ■
Visszaugrás
