Az Európai Unión belül a családjogi együttműködés kétségkívül legfontosabb rendelete a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Brüsszel IIA rendelet). A 2005 óta alkalmazandó rendelet gyakorlati tapasztalatai alapján került sor a szülői felelősséggel kapcsolatos rendelkezések átfogó felülvizsgálatára; ennek eredményeképpen született meg egy új rendelet, a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (a továbbiakban: Brüsszel IIB rendelet), amelyet 2022. augusztus 1-jétől kell alkalmazni a tagállamokban (kivéve az igazságügyi együttműködésből továbbra is kimaradó Dániát). A rendelet magyarországi végrehajtását szolgálja a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló 2021. évi LXII. törvény (a továbbiakban: NemzSzülFelTv.). A Brüsszel IIB rendelet és a végrehajtására szolgáló NemzSzülFelTv. egy logikus rendszerre épül, ugyanakkor a számtalan utalószabály és technikai részlet megnehezítheti a rendelkezések értelmezését. E cikk szerzői - akik Magyarország részéről részt vettek a rendelet kidolgozásában - a jogalkotói szándék megvilágításával, a logikai összefüggések felvázolásával kívánják elősegíteni a rendelet helyes és gördülékeny alkalmazását Magyarországon. Terjedelmi korlátok miatt a cikk csak a legnagyobb gyakorlati jelentőségű változásokkal foglalkozik. Az első részben a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, a másodikban a jogellenes gyermekelvitelről, a gyermek véleménynyilvánítási jogának biztosításáról és a központi hatóságok, a bíróság és a gyámhivatal feladatairól lesz szó.
A polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés területén általános cél - összhangban a Tamperei Tanácsi Következtetésekben[1], majd a Stockholmi Programban[2] megfogalmazott célokkal - az ítéletek szabad áramlásának megteremtése a végrehajthatóvá nyilvánítási (ún. exequatur) eljárás eltörlésével.[3] Ezt a célt a szülői felelősségi határozatok tekintetében a Brüsszel IIB rendelet valósítja meg: egy tagállamban hozott végrehajtható szülői felelősségi határozat egy másik tagállamban is végrehajtható, anélkül, hogy végrehajthatóvá kellene nyilvánítani.[4] Ezen eljárási szakasz eltörlése a gyakorlatban azt eredményezi, hogy egy EU-tagállamban hozott szülői felelősségi határozat végrehajtásához Magyarországon mindenféle közbenső eljárás nélkül kérhető végrehajtási lap kibocsátása; mindez a felek számára természetesen időt és költségeket takarít meg. Az exequatur eljárás eltörlése azonban nem jelenti azt, hogy a korábban exequatur eljárásban vizsgált speciális nemzetközi magánjogi jellegű megtagadási okok (például közrendbe ütközés, az alperes védekezési jogának, szülői felelősségi ügyekben a gyermek meghallgatáshoz való jogának sérelme az alapperben) immár nem vizsgálhatók. Ez a vizsgálat áthelyeződik a végrehajtási fázisba, a végrehajtás megtagadására irányuló kérelmek alapján indult eljárásokba. Ezzel a Brüsszel IIB rendelet követi azt a modellt, amelyet az általános polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok tekintetében a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU rendelet (ún. Brüsszel IA rendelet) honosított meg.
Amennyiben egy másik tagállambeli szülői felelősségi határozat magyarországi végrehajtását kérik, és a kére-
- 16/17 -
lemhez csatolják a rendelet 35. cikke szerinti iratokat, a magyar bíróság elrendeli a végrehajtást. A kötelezett ugyanakkor kérheti a végrehajtás megtagadását,[5] a rendelet 39. cikkében meghatározott megtagadási okok valamelyikére hivatkozással. A megtagadási okok fennállása esetén a végrehajtás megtagadása legtöbb esetben kötelező,[6] egy esetkörben pedig lehetséges.[7] Kötelező a végrehajtás megtagadása például közrendbe ütközés, az alperes védekezési jogának megsértése, valamint későbbi összeegyeztethetetlen határozat esetén. A végrehajtás megtagadása nem kötelező, ha a másik tagállambeli határozat meghozatalára anélkül került sor, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára véleménynyilvánítási lehetőséget biztosítottak volna.[8] Ez esetben a bíróság mérlegelésén múlik, hogy e körülménynek volt-e akkora jelentősége a határozat érdemét illetően, ami miatt a végrehajtás megtagadása indokolt lehet.
Amennyiben a kötelezett a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet terjeszt elő, a jogosult kérelmére korábban elrendelt végrehajtás felfüggeszthető.[9] Amennyiben a bíróság megtagadja a más tagállambeli határozat végrehajtását, a végrehajtási lapot visszavonja.[10] A Brüsszel IIB rendelet alapján természetesen továbbra is lehet kérni a más tagállambeli határozat elismerését, illetve elismerésének megtagadását is, ha a határozat végrehajtása (egyelőre) nem szükséges.
Amint a fentiekből látható, az exequatur eljárás eltörlését követően is szükség lesz a végrehajtási eljárásban az olyan speciális nemzetközi magánjogi jellegű megtagadási okok vizsgálatára, mint korábban az exequatur eljárásban. Ezért a jogalkotó úgy határozott, hogy a Brüsszel IIB rendelet szerinti végrehajtási ügyekben maradjon fenn ugyanazon bíróságok illetékessége, amelyek a Brüsszel IIA rendelet alapján az exequatur eljárásban illetékesek, és ezáltal már jártasságot szerezhettek a nemzetközi magánjogi tárgyú európai uniós rendeletek alkalmazásában. A Brüsszel IIB rendelet alapján tehát a kötelezett vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság) illetékes a végrehajtási lap kibocsátására,[11] illetve végrehajtás megtagadása iránti kérelem esetén a végrehajtási lap visszavonására.[12]
A Brüsszel IIB rendelet hatálya nemcsak a szülői felelősség tárgyában hozott bírósági határozatokra, hanem a szülői felelősségi tárgyú, a tagállamokban végrehajtható közokiratokra és megállapodásokra is kiterjed. Bár a magyar jog szerint a szülői felelősség tárgyában kötött egyezségek csak akkor hajthatók végre, ha azokat bíróság jóváhagyja, ez nem minden tagállamban van így. Ha a Brüsszel IIB rendelet IX. melléklete szerinti tanúsítvánnyal igazolt, hogy a szülői felelősség tárgyában kibocsátott közokirat vagy megállapodás egy tagállamban végrehajtható, jogilag kötelező erővel bír, a közokirat vagy megállapodás Magyarországon a Brüsszel IIB rendelet alapján végrehajtható.[13] E közokiratokat, megállapodásokat szintén a kötelezett vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság) látja el végrehajtási záradékkal,[14] illetve végrehajtás megtagadására irányuló kérelem esetén e bíróság dönt a végrehajtási záradék visszavonásáról.[15]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
