• Mekkora az önkormányzatok adósságállománya?
Közel 1000 mrd forintos a hazai bankokkal szembeni hitel- és kötvényállomány, tehát a szállítók nélküli adósságállomány. Ez fele-fele részben oszlik meg a hitelek és kötvények között. A hitelekből 100 mrd forint az éven belüli állomány.
• Hogyan alakult ki ez az állomány?
Az adósságállomány egyrészt azért keletkezett, mert az állam egyre kevesebb pénzt adott az egyébként növekvő számú feladat finanszírozására, másrészt megnövekedett az önkormányzatok fejlesztési pályázati lehetősége az uniós források belépésével, amelynek évről-évre nagyobb volt az önerő szükséglete. Ez azzal párosult, hogy 2008-ig olcsó és korlátlan mennyiségű pénz volt a piacon. A bőségben lévő pénz kereste a helyét és találkozott az önkormányzati igényekkel. Az adósságállományban a kötvény szerepe ugrásszerű megnövekedésének 2007-2008-ban további okai is voltak. Az önkormányzatok "felfedezték", hogy a kötvénykibocsátás nem közbeszerzés köteles, nem célhoz kötött és a lejegyzett összeg azonnal rendelkezésre áll. Emellett a kormány ezidőtájt arra utaló nyilatkozatokat tett, hogy megszigorítják az önkormányzati hitelkorlátot, ami a kötvénykibocsátásnak is gátat vetett volna.
Az adósságállománynak volt egy "cél nélküli" része, de tudatos tervezés nem minden esetben előzte meg az eladósodást. A kötvénykibocsátások sok esetben nem konkrét, hanem jövőbeli fejlesztések fedezetére jelentettek tartalékolást. A tartalékolás mellett a befolyt pénz egy részét sajnos nem fejlesztésre, hanem működési hiány befoltozására használták fel.
Ha csak forintban lehetett volna eladósodni, és a befolyt pénzt csak célhoz kötötten és teljesítés-arányosan lehetett volna felhasználni, akkor nem lehetett volna ekkora adósságállományt felhalmozni.
Viszont meg kell azt is jegyezni, hogy - bár olcsó volt a forrás - az Ötv.-ben meghatározott önkormányzati adósságplafont, a korrigált saját bevétel 70%-át a bankok betartották. Tehát nem szabálytalan módon alakult ki ez az adósságállomány.
• Milyen speciális probléma adódik abból, hogy az önkormányzati adósságállomány nagy része devizában áll fenn?
Ezek főként devizakötvények, amelyek többségénél megkezdődött a tőketörlesztés, lejárt a türelmi idő. A CHF árfolyam elmozdulása valóban okoz feszültséget, de egy dolgot fontos megemlíteni: a CHF kötvények CHF LIBOR referenciakamata a nullához konvergál és a kötvények mérsékelt banki felárak mellett kerültek lejegyzésre. Tehát egy devizakötvény kamatterhe jóval mérsékeltebb, mintha forintban bocsátották volna ki 9-10% kamatra. Az igaz, hogy a 3-5 éves türelmi időszak után évente tőkét is kell törleszteni, de a futamidő 20-25 év. Tehát a probléma is ennyi idő alatt oldandó meg, nem 2012-2013-ban. Így a teljes adósságállományra nagyon alacsony a CHF-ben számított kamatteher. Ha a forintértékét nézzük, akkor az árfolyam miatt óriási változás történt, de ha hozzávesszük, hogy ez a forrás nagyon alacsony kamatozású, akkor a teher nem szélsőséges. Egy forinthitelhez viszonyítva pedig kifejezetten kedvező. Éppen ezért nem lenne bölcs az önkormányzati devizahiteleket forintosítani. Azonnal 100 mrd forintos nagyságrendű árfolyamveszteség realizálódna és többszörösére nőne a kamatköltség.
• Milyennek látja az önkormányzatok banki finanszírozását a reform fényében?
Az új önkormányzati törvény, illetve a stabilitási törvény tartalmazzák azokat a változásokat, amelyek körvonalazzák az önkormányzati gazdálkodás feltételeit, ezen belül meghatározzák a hitelfelvétel új kereteit. Feladatok kerülnek át az önkormányzatoktól az államhoz, feladatfinanszírozást vezetnek be és az éves adósságszolgálatot a saját bevétel 50%-ában korlátozzák. Mindezidáig azonban az említett intézkedések számszerűsített hatásait és részletszabályait nem ismerjük. Ennek ellenére a bankok ebben a bizonytalan környezetben is részt vesznek az önkormányzatok hitelezésében, folyamatosan megújítják a rövid lejáratú folyószámla- és likvid hiteleket, komoly segítséget nyújtva ezáltal az önkormányzatok működőképességének megőrzéséhez.
• Miért van bizonytalanság az önkormányzati finanszírozás területén?
Még a részletszabályok tisztázása nem történt meg, nem láthatóak az önkormányzatok 2013-tól érvényes konkrét pénzügyi kondíciói. A benyújtott 2013. évi költségvetési törvényjavaslat ismeretében sem számolható ki, hogy mit jelent önkormányzatonként a feladatfinanszírozás, miként tartható az a szabály, hogy 2013-tól nem lehet működési hiánya egy önkormányzatnak.
2012-ben még lehet ugyan működési hiány, ám problémát jelent, hogy ezzel a mintegy 100 mrd forintos állománnyal év végéig valamit kezdeni kell. Ezek a hitelek nem teljes mértékben likvid hitelek. Azt tapasztaljuk, hogy a korábbi években keletkezett működési hiány finanszírozása sok esetben beépült a folyószámlahitelekbe. Lehetnek olyan önkormányzatok, amelyek ezt 2012-ben nem tudják visszafizetni és a 2013. évi "szabad" saját bevételi kereteik nem teszik lehetővé a későbbi év(ek)re történő átütemezést. Ez általában a kistelepülésekre igaz, de néhány város is érintett lehet. Várjuk a megoldási javaslatot, hogy mi történik az év végén.
Ugyanez a probléma akadályozza az éven túli hitelek nyújtását is. Ez azért is lényeges, mert enélkül a magas támoga-
- 15/16 -
tási hányadú EU-s források lehívásához sem tudunk az önkormányzatok számára önrészt hitelezni.
• Eddig ez miért nem jelentett problémát?
Ezek nem az idei évben keletkezett igazi likvid hitelek, hanem a korábbi évekből "továbbgörgetett" működési hiányok, amelyeket - eddig - minden évben át lehetett vinni a következőre. Ez most is kezelhető lenne átütemezéssel, de itt jön az engedélyezés és a szabad forrás problémája. Éven túli működési hitel csak akkor lehet, ha a kormány engedélyezi. A likvid hitelhez nem kell kormányengedély, de az szükséges, hogy december végéig vissza is tudják fizetni. Amit nem tud visszafizetni, azt valamikor kormányengedéllyel át kellene ütemezni. Hogy milyen mértékben, milyen hosszú időre? Egy vagy öt évre? Nem látszanak a hiteltörlesztésre fordítható szabad saját bevételek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
