Az éves statisztikát elemezve elmondható, hogy ma Magyarországon egy hagyatéki ügy átlagosan két-három hónap alatt befejeződik. Ha azonban egy konkrét ügyben kell ígéretet tenni az eljárás befejezésének időpontjára, helyes a következő fordulattal kezdeni a választ: "...amennyiben a felek is úgy akarják ...". Szeretnék bemutatni egy példát arra, hogy a statisztikai átlag egyes esetekben mennyire nem tükrözi a hagyaték sorsának elrendezésére fordított időt.
A közismert jogász-vicc szerint az ifjú ügyvéd boldogan ront be atyja irodájába. Megnyertem a pert! - mondja. Az apa válasza kevésbé lelkes: "Szerencsétlen, hiszen ebből éltünk évek óta!" A díjszabás ismeretében ez a történet közjegyzőre fordítva erősen sántít. A felek a közjegyző teljesítményét akkor ismerik el, ha az ügyet ésszerű határidőn belül befejezi és a felek hozzájuthatnak a megörökölt vagyonhoz. Az alábbi példa nem arról szól, hogy a közjegyző bármely intézkedésével is késlekedett volna. Ráadásul ügyviteli szempontból az ügy - többször is - befejeződött, majd új lajstromszámon indult újra, tehát a közjegyző statisztikáját - és az átlagot - nem rontja. A példa arról szól, hogy a hatályos eljárási szabályok szigorú betartása mellett is - ha a felek úgy akarják - szinte korlátlan ideig húzódhat egy-egy hagyatéki eljárás nem ügyviteli, hanem érdemi befejezése.
L. I. örökhagyó özvegy családi állapotban 1987. február 19-én hunyt el, leszármazói nincsenek. Egyetlen törvényes örököse a Ptk. 608. §-a alapján testvérének leszármazója S. M.
Az örökhagyó K. T.-vel és feleségével 1986-ban öröklési szerződést kötött, melyben az eltartó örökösök az örökhagyó eltartására vállaltak kötelezettséget az örökhagyó pedig ennek fejében őket Budapesten lévő ingatlanának örökösévé nevezte.
A hagyatéki leltárban az öröklési szerződés tárgyát képező ingatlanon kívül ingóságok is szerepeltek.
A közjegyző a hagyatéki tárgyaláson ismertette az öröklési szerződést és tájékoztatta az örökösöket annak alaki hiányosságáról. A törvényes örökös a végintézkedést nem fogadta el érvényesnek, az eltartó örökösök hagyatéki hitelezői igényét sem ismerte el.
A közjegyző az örökhagyó ingóhagyatékát teljes hatállyal, ingatlanát ideiglenes hatállyal a törvényes örökösnek adta át.
A hagyatékátadó végzés ellen a szerződéses örökösök fellebbezést terjesztettek elő.
A másodfokú bíróság a közjegyző végzését helybenhagyta. Az indokolásban a bíróság a következőkre hívta fel a figyelmet.
"Az eljárás során a szerződéses örökösök öröklési igénnyel léptek fel arra hivatkozással, hogy az örökhagyóval 1986. november 29-én öröklési szerződést kötöttek, melyet az illetékes tanács igazgatási osztálya határozatával jóváhagyott, így az örökhagyó halálával a hagyatékban lévő ingatlan tulajdonosaivá váltak. Másodlagosan igényük el nem ismerése esetére az ingatlanba végzett beruházásaik, ill. az örökhagyó tartása során felmerült összegre hagyatéki hitelezői igényt jelentettek be.
A törvényes örökös arra hivatkozott, hogy az öröklési szerződés - mivel annak minden lapját az örökhagyó és a tanuk nem írták alá - alaki okból érvénytelen ezért az ingatlant is törvényes öröklés jogcímén kérte átadni a bejelentett hagyatéki hitelezői igényt pedig nem ismerte el.
A szerződéses örökösök a törvényes örökössel szemben arra hivatkoztak, hogy a birtokukban lévő, elnevezésében öröklési szerződés tartalmában valójában tartási szerződés, tehát olyan okirat, amely tulajdonjoguk bejegyzésére a hagyatéki eljárástól függetlenül alkalmas s erre nézve a földhivatali eljárást meg is indították.
A Földhivatal a szerződéses örökösök tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét elutasította és az ennek megváltoztatása iránt indított eljárás is eredménytelen volt. A hagyatéki leltárba felvett ingatlan az ingatlan-nyilvántartási adatok szerint az örökhagyó tulajdona volt. A He. 64. § (2) bekezdése szerint az ilyen ingatlant csak akkor lehet a hagyatékból kihagyni, ha az igénylő tulajdoni igényét ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okirattal, bírósági vagy államigazgatási határozattal igazolja. Mivel a szerződéses örökösök tulajdoni igényüket bejegyzésre alkalmas okirattal igazolni nem tudták, az ingatlant a hagyaték részének kellett tekinteni.
A He. a hagyatéki eljárás függőben tartásának lehetséges eseteit taxatíve felsorolja. Tekintettel arra, hogy a lefolytatott eljárásban ezek egyike sem állt fenn, a függőben tartásra jogszabályi lehetőség nem volt, a hagyatékot az általános szabályok szerint át kellett adni. Helyesen járt el tehát a közjegyző amikor az ingatlant a hagyatékba tartónak minősítette és azt ideiglenes hatállyal - az öröklési szerződés alaki hibája miatt - a törvényes örökösnek adta át. (Fővárosi Bíróság 52. Pkfv. 20499/1990/2.)
A részben ideiglenes, részben teljes hatályú hagyatékátadó végzés tehát jogerőre emelkedett.
A szerződéses örökösök a pert az illetékes bíróság előtt határidőben megindították. A per során előkerült az örökhagyó által készített és 1979. szeptember 1-jén - tehát jóval az öröklési szerződés előtt - kelt végrendelet. A perbíróság ezen végrendelet elbírálása végett elrendelte az eljárás felfüggesztését és felhívta a feleket arra, hogy "póthagyatéki eljárást" kezdeményezzenek.
A szerződéses örökösök a végrendeletre való tekintettel a közjegyzőtől a hagyatéki eljárás megismétlését kérték.
A közjegyző a hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet elutasította. A felek az elutasító határozat ellen fellebbezést terjesztettek elő. A másodfokú bíróság a közjegyző végzését helyben hagyta. A határozat indokolásában a bíróság kiemelte a következőket:
"A közjegyző a hagyatéki eljárás megismétlésére irányuló kérelmet elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a megismételni kért eljárásban hozott határozat részben teljes, részben pedig ideiglenes hatályú rendelkezést tartalmaz. A hagyatéki eljárást érdemben a közjegyző teljes hatályú végzéssel fejezi be, tehát az eljárás megismétlésének kizárólag a teljes hatállyal átadott ingóságok tekintetében lenne helye. Az eljárás megismételhetőségét azonban a jogszabály jogvesztő határidőhöz köti, ez a határidő 1991. február 6. napján telt le. A hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelem 1992. július 23-án érkezett, tehát az eljárás megismétlésének kezdeményezésére nem alkalmas.
A végzés ellen a hagyatéki ingatlan szerződéses örökösei fellebbeztek. Kérték a közjegyzői végzés hatályon kívül helyezését és a közjegyzőt utasítani arra, hogy a hagyatéki eljárást folytassa le. Indokolásként kifejtették, hogy a hagyatéki eljárást nem megismételni, hanem befejezni kell, mivel abban eddig csak ideiglenes hagyatékátadó végzés született a hagyatéki ingatlan vonatkozásában. Az azóta előkerült végrendelet az örökösök körét tágítja, tehát tisztázni kell a hagyatéki eljárásban az örökösök helyzetét.
A fellebbezésre az egyik végrendeleti örökös tett észrevételt a közjegyző végzésének helyben hagyását kérte. Véleménye szerint a bíróság helytelenül döntött amikor a szerződéses örökösök által indított per tárgyalását felfüggesztette, hiszen a bíróság maga is jogosult az öröklési rend megállapítására függetlenül a hagyatékátadó végzéstől az újonnan előkerült végrendelet alapján.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy a fellebbezés megalapozatlan az észrevétel helytálló. A bíróság a hagyatékátadó végzéshez nincs kötve. Azonban a kereset alapján az öröklési szerződés érvényességét vagy érvénytelenségét kell megállapítani, hiszen annak érvénytelensége esetén marad hagyaték, melyre ha érvényes a végrendelet, annak örököse igényt tarthat. Ezért célszerű a felfüggesztett eljárás folytatását kérni, mert az ebben történő döntésig a közjegyző sem tud teljes hatályú hagyatékátadó végzést hozni, hiszen az öröklési vitára figyelemmel ezt a He. kizárja." (52. Pkfv. 21308/1994/2.)
A per befejeződött, a bíróság a felperesek keresetét elutasította. A közjegyző végzésével megállapította, hogy a hagyatékátadó végzés ideiglenes hatályú részében teljes hatályúvá vált. Végzésében a közjegyző tájékoztatta a feleket, hogy az időközben előkerült végrendelettel kapcsolatos igényeiket az érdekeltek a He. 76/A. § (1) bekezdése szerint megismételt eljárás keretében érvényesíthetik.
A végzés ellen a szerződéses örökösök fellebbezést terjesztettek elő és kérték, hogy a bíróság a közjegyző végzését helyezze hatályon kívül és hívja fel a közjegyzőt, hogy az örökhagyó írásbeli magánvégrendelete figyelembevételével hozza meg az ideiglenes vagy teljes hatályú hagyatékátadó végzést. Elsődlegesen hivatkoztak a határozat meghozatala előtti hagyatéki és bírósági eljárásban felmerült lényeges tényekre, valamint határozatokra. Álláspontjuk szerint tévedett a közjegyző amikor az eljárás során előkerült írásbeli végrendeletet a hagyaték átadásánál nem vette figyelembe.
A fellebbezés folytán a másodfokú bíróság megállapította, hogy "a közjegyző eljárási szabályt nem sértett, a fellebbezők által kezdeményezett perben hozott jogerős ítélet alapján helyesen rendelkezett az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válásról.
A He. 57. § (1) bekezdése szerint a közjegyző a hagyatéknak az örökösök részére történő átadása tárgyában érdemben végzéssel határoz. Ennek megfelelően a felmerült öröklési vitára tekintettel a közjegyző az örökhagyó ingó hagyatékát teljes hatállyal, míg ingó hagyatékát ideiglenes hatállyal adta át az örökösnek, amely végzés jogerőre emelkedett.
A hagyatéki eljárásban meghozott végzésekre is irányadó a Pp. 227. §-a, ehhez képest a közjegyző saját végzéséhez általában kötve van, és azt saját hatáskörében csak akkor változtathatja meg, ha ezt a He. kifejezetten megengedi.
Az ingó hagyatékot a közjegyző teljes hatállyal adta át a törvényes örökösnek. Ehhez a végzéshez a közjegyző kötve van, azt saját hatáskörben a He. szabályai szerint nem változtathatja meg. A teljes hatályú átadástól eltérő tartalmú hagyatékátadásra a He. 76/A. §-ban szabályozott megismételt eljárásban kerülhet sor, amely során a megismételt eljárás eredményéhez képest a közjegyző jogosult a jogerős hagyatékátadó végzést hatályon kívül helyezni és új végzésével a hagyatékot más arra jogosultnak átadni.
A közjegyző az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés tartalmától a He. szabályai szerint saját hatáskörben a 60. § (4) bekezdése szerint térhet el, abban az esetben, ha a bíróság határozata az ideiglenes hatályú átadó végzéstől eltér. Ebben az esetben is azonban a közjegyző a bíróság határozatának megfelelően a bíróság által nem rendezett igények tekintetében térhet el az ideiglenes hatályú átadástól. Az ítéletek alapján megállapítható, hogy a szerződéses örökösök által indított per tárgya kizárólag az örökhagyóval kötött szerződés érvényességének megállapítása volt, a bíróság döntése nem terjedt ki annak elbírálására, hogy az örökhagyó után ténylegesen a törvényes örökös vagy a végrendeleti örökösök jogosultak-e örökölni. Erre figyelemmel a közjegyző annak ellenére, hogy tudomást szerzett az örökhagyó végrendeletéről az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéstől nem térhetett el, azt nem változtathatta meg.
A He. 60. § (3) bekezdésének egyértelmű rendelkezése szerint ha az érdekelt keresetét a bíróság jogerősen elutasította a hagyaték ideiglenes hatályú átadása teljes hatályúvá válik, ezt a közjegyzőnek hivatalból végzéssel kell megállapítania." (52. Pkfv. 28403/1998/2.)
(Az eljáró közjegyző álma ...)
Ha az adott perben egy jelenleg nem létező jogszabályi rendelkezés rászorítja a feleket arra, hogy a per során előkerült végrendelet hatályosságának, valamint az eltartó örökösök - nyilvánvalóan felmerült - hagyatéki hitelezői igényének rendezését is tegyék per tárgyává, akkor ezek a kérdések 13 év elteltével nem lennének még mindig nyitva. Nem állna a felek rendelkezésére további - számtalan - lehetőség a fentiekben ábrázolt "szalámi-taktika" folytatására. Mivel az eltartó örökösök "birtokon belül" vannak, a törvényes örökös egy óceán túlsó partjáról figyeli az eljárást, a végrendeleti örökösként érdekeltek részben külföldiek, a közjegyzőn kívül senki sem érdekelt igazán abban, hogy a hagyaték sorsa véglegesen rendeződjék.
(... és a valóság)
A teljes hatályú végzés jogerőre emelkedése után a felek kérték a hagyatéki eljárás megismétlését, mely kérelemnek - az ingatlanhagyaték tekintetében - a közjegyző helyt adott. A megismételt eljárásban kihirdetésre került az örökhagyó végrendelete, mely - ha a felek is úgy akarják - akár a hagyaték átadása alapjául is szolgálhat. Ettől függ, hogy hány újabb felvonásra kerül sor. A hagyatéki eljárás 1987-ben indult, azóta még csak 13 év telt el, a befejezés időpontját jósolni sem lehet. ■
Visszaugrás
