A Ptk. 338/A §-ának (2) bekezdése alapján értékpapírnak csak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely a jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik, és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi.
A nyomdai úton előállított részvényeknél gyakori, hogy a részvény a kinyomtatása időpontjában még valamennyi jogszabályban meghatározott kellékkel rendelkezett, azonban utóbb jogszabályváltozás folytán kellékhiányossá vált [például nem tartalmazza az ISIN kódot, amelynek feltüntetése az 1996. évi CXI. törvény 236. §-ának (3) bekezdése alapján 1997. 01. 01-től kötelező].
Az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet 9. §-ának (1) bekezdése értelmében a Felügyelet (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) jogosult ellenőrizni az értékpapírok előállítására vonatkozó előírások betartását, és ha szükséges, elrendelheti az értékpapírok kicserélését, újranyomtatását a kibocsátó költségére. A rendelet 10. §-ának (4) bekezdése szerint a hatálybalépését megelőzően előállított, lejárati idővel nem rendelkező értékpapírokat (például a rendeletben meghatározott feltétel bekövetkeztekor, illetve 1998. december 31-ig) be kell vonni, és a rendeletben foglaltaknak megfelelően kell előállítani. A tapasztalatok szerint azonban az említett rt-k egy része máig nem tett eleget a rendelet 10. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak.
A nyomdai úton előállított részvények kicserélésére tehát azért is szükség lehet, mert a jogszabályok megváltozása miatt azok kellékhiányossá váltak, vagy egyébként nem felelnek meg az előállításukra vonatkozó egyéb jogszabályi előírásoknak. Az ilyen okból történő részvénycsere végrehajtására vonatkozóan alig találunk jogszabályi rendelkezést, ezért a részvénycserének ez az esete igen sok problémát vet fel.
1. A legelső kérdés: az rt mely szervének hatáskörébe tartozik ilyenkor a részvénycserét illetően szükséges döntés meghozatala?
A Gt. szabályozási rendszeréből következően minden olyan döntés, amelyet törvény (vagy a létesítő okirat) nem utal a közgyűlés hatáskörébe, illetve amely nem tartozik a felügyelőbizottsághoz, vagy a könyvvizsgálóhoz, az igazgatóság ügyvezetés körébe eső hatáskörébe tartozik, amelyre érvényesül a Gt. 22. §-ának (4) bekezdése szerinti hatáskörelvonási tilalom.
A Gt. a jogszabályi rendelkezéseknek történő megfelelés érdekében szükséges részvénycseréről való döntés meghozatalát nem utalja közgyűlési hatáskörbe, és e kérdés szabályozása nem tartozik a létesítő okirat kötelező, illetve eshetőlegesen kötelező tartalmi elemei közé sem. A hatályos szabályozásból következően tehát az e kérdésben való döntés meghozatalára az igazgatóság rendelkezik hatáskörrel.
Ugyanakkor arra tekintettel, hogy e körben az igazgatóságnak milyen tartalmú, milyen súlyú döntéseket kell hoznia, és hogy e döntésekből fakadóan a részvényesekre milyen súlyos jogkövetkezmények hárulhatnak, aggályosnak tűnik, hogy az igazgatóság hozzon döntést. A részvénycsere végrehajtása alapvetően ilyen esetben sem térhet el lényegesen például a részvénytípus átalakításának, vagy a részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásának végrehajtásától, amely esetekben a Gt. a közgyűlés hatáskörébe utalja a döntést. Az ideiglenes részvények "végleges részvényre" történő kicserélése esetét kivéve a Gt. a részvénycsere minden egyéb esetében az rt közgyűlésének hatáskörébe utalja a döntéshozatalt, illetve esetenként a létesítő okiratban történő szabályozásra van szükség (például részvénytípus átalakítása, részvényfajták átalakítása).
Érthetetlen, hogy a jogszabályoknak való megfelelés érdekében szükséges részvénycsere ügyében történő döntést a törvény miért hagyja meg igazgatósági hatáskörben azáltal, hogy nem szól annak közgyűlési hatáskörbe utalásáról. A hatályos szabályozás mellett tehát a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelés érdekében szükséges részvénycseréről, annak végrehajtási szabályairól az igazgatóság dönthet. Ugyanakkor álláspontom szerint a társaságok létesítő okiratában célszerű ezt a döntést kizárólagos közgyűlési hatáskörébe utalni, illetve a létesítő okiratban szabályozni. Erre a Gt. 207. §-a (2) bekezdésének g) pontja és a 233. § 1. pontja alapján lehetőség van.
2. A részvénycserének ez az esete nem jár a létesítő okirat részvényekre vonatkozó rendelkezéseinek módosításával: ilyenkor sem a részvények típusában, sem azok előállítási módjában, sem a részvényekhez fűződő jogokban nem történik változás. Nincs tehát olyan adatmódosulás, amelynek a cégjegyzékbe történő bejegyzésére szükség lenne.
Kérdéses, hogy ilyen esetben a részvénycsere végrehajtása a részvénycserére vonatkozó döntés meghozatalát követően mikor kezdhető meg? Amikor a részvénycsere valamely cégjegyzéki adat változásával függ össze, a végrehajtás megkezdésének előfeltétele a változás cégjegyzékbe történő bejegyzése. A jelen esetben a végrehajtás megkezdése nem köthető ehhez a feltételhez.
A Gt. 47. §-ában foglaltakra tekintettel azt tartanám indokoltnak, ha a társaság csak a részvénycseréről szóló határozat (igazgatósági vagy közgyűlési határozat) meghozatalát követő, a Gt. 47. §-ának (3) bekezdése szerinti 90 napos jogvesztő megtámadási határidő letelte után kezdené meg a részvénycsere végrehajtását, feltéve, hogy ez alatt az idő alatt senki nem indított pert a határozat felülvizsgálata iránt. Ha pedig a részvénycseréről a közgyűlés döntött, akkor a részvénycsere végrehajtása megkezdésének további feltétele a közgyűlési határozatnak a Gt. és a Ctv. (az 1997. évi CXLV. tv) rendelkezései szerinti cégbírósági törvényességi felülvizsgálata is [lásd Gt. 239. § (3) bekezdés; Ctv. 52. § (3) bekezdés].
Amennyiben a társaság a Gt.-ben nem szabályozott egyéb okból szükséges részvénycserére vonatkozó rendelkezéseket a létesítő okiratában kívánja szabályozni, a létesítő okiratnak a következőket kell tartalmaznia:
a) a társaság mely szervének hatáskörébe tartozik a döntés, továbbá mire kell kiterjednie a döntésnek;
b) az átalakításról hozott döntés meghozatala után milyen feltételek fennállása esetén, milyen határidőn belül, milyen módon, legalább milyen határidő biztosításával köteles felhívni az igazgatóság a részvényeseket a kicserélendő részvények benyújtására, a benyújtás helyének, időpontjának és a mulasztás következményeinek közlésével (lásd a Céghírnök 2002/7. számának 13-14. oldalát);
c) melyek a benyújtási határidő elmulasztásának következményei:
- a határidőben be nem nyújtott részvényeket az igazgatóság érvénytelenné nyilvánítja, illetve azok a benyújtási határidő leteltét követő nappal érvénytelenné válnak, ezzel a részvényes részvényesi jogai megszűnnek. (Arra vonatkozóan, hogy a benyújtási kötelezettség elmulasztásának ilyen szankcionálását miért tartom indokoltnak, szükségesnek, a Céghírnök 2002/6. számának 4-5. oldalán b.2 alatt leírtakat tartom irányadónak);
- az igazgatóságnak az érvénytelenné nyilvánítást kimondó határozatát, illetve a részvényeknek a létesítő okirat szerinti érvénytelenné válását a hirdetményi lapban (esetleg a Cégközlönyben is) haladéktalanul közzé kell tenni;
- az érvénytelenné nyilvánított (érvénytelenné vált) részvények helyett a társaság új részvényeket állít ki (lásd az előbb hivatkozott b.2 pontot);
- mi lesz a benyújtani elmulasztott részvények helyett kiállított új részvényekkel; [ezeket a társaság értékesíti, a benyújtani elmulasztott részvények tulajdonosait (bemutatóit) a befolyt vételár illetve más összeg (névérték, kibocsátási érték) illeti meg. A létesítő okiratban szereplő időtartam elteltével a társaság bevonja a nem értékesített új részvényeket. A részletes indokok a 254. §-ának (2) bekezdése kapcsán a Céghírnök 2002/4. számának 10-12. oldalán, és a fentiekben hivatkozott b.2 pontban írtaknál találhatóak];
d) Az igazgatóság az új részvények előállítását követően hány napon belül, milyen módon, legalább milyen határidővel hívja fel a részvényeseket az új részvények átvételére - az átvétel helyének, időpontjának, a mulasztás következményeinek megjelölésével (lásd a Céghírnök 2002/7. számának 13-14. oldalán írtakat is);
e) Az új részvények átvétele elmulasztásának következményei (felelős őrzés illetve bírói letét - lásd a Céghírnök 2002/6. számának 6. oldalán írtakat).
A részvénycseréről szóló konkrét igazgatósági vagy közgyűlési határozatnak a következőket kell tartalmaznia:
- a részvénycsere indoka;
- mely részvények bevonására és helyettük új részvények előállítására kerül sor (típus, fajta, osztály, sorozat, névérték, darabszám, sorszám); az új részvények a korábbiakkal azonos típusú, fajtájú, osztályú, sorozatú és névértékű részvényként kerülnek előállításra [lásd a 98/1995. (VIII. 24.). Korm. rendelet 9. §-ának (1) bekezdését és a 10. § (4) bekezdését];
- a részvénycsere végrehajtásának szabályai (ha a létesítő okirat szabályozza, akkor a létesítő okiratban foglaltak szerint kell szólnia a határozatnak; ha a létesítő okiratban erre vonatkozóan nincs szabály, akkor a határozatban részletesen meg kell határozni a korábbi részvények benyújtásának szabályait, a benyújtás elmulasztásának következményeit illetve az új részvények átvételére vonatkozó szabályokat, az átvétel elmulasztásának következményeit, mégpedig olyan részletességgel és módon, hogy az alapján a részvénycsere végrehajtható legyen - lásd a létesítő okiratban történő szabályozás vonatkozásában írtakat).
Hangsúlyoznom kell azonban: aggályaim vannak a tekintetben, hogy igazgatósági határozatban meghatá-rozhatóak-e olyan szankciók (például érvénytelenné nyilvánítás vagy érvénytelenítés, új részvények értékesítésének sikertelensége esetén az alaptőke leszállítása a meghatározott részvények bevonásával), amelyek alapvető részvényesi jogokat érintenek - mégpedig hátrányosan -, illetve a közgyűlésre rónak döntési feladatokat (alaptőke-leszállítás). Az ügyvezetés egy ilyen technikainak látszó folyamat szabályainak meghatározásával egy ponton túl a jellegüknél, jelentőségüknél fogva tulajdonosi, közgyűlési szintre tartozó kérdésekben dönt. Ha viszont az igazgatóság nem, vagy nem a fentiek szerinti tartalommal dönt, akkor a részvénycsere kapcsán tartósan olyan helyzet maradhat fenn, amely ellentétes a hatályos társasági törvény rendelkezéseivel. (Például a saját, illetve az rt rendelkezése alatt álló részvények a törvényben meghatározott mértéket meghaladó száma a törvényben egyébként meghatározott időtartamon túl). Továbbá a 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet rendelkezéseiből fakadóan a részvénycserének ilyen okból történő végrehajtása során sem mellőzhető a cserével érintett régi részvények "bevonása", a benyújtott részvények "érvénytelenítése"; a benyújtani elmulasztott részvényeket illetően pedig az érvénytelenné nyilvánítás [lásd a rendelet 7. §-ának (1)-(2); 9 §-ának (1) és 10. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat].
Álláspontom szerint a részvénycsere ezen esetét illetően is a Gt. 207. §-ának (1) bekezdésében ki kellene mondani, hogy a létesítő okirat kötelező tartalmi eleme a Gt.-ben külön nem szabályozott részvénycsere szabályainak meghatározása, esetleg a Gt. 254. §-ában foglaltakra utalással. A Gt. esetleges módosításáig azonban a részvénytársaságok számára megítélésem szerint az jelentené a legkisebb kockázatot, ha az ilyen okból történő részvénycsere részletes szabályait a létesítő okiratban határoznák meg. ■
Visszaugrás
