Salgótarján Megyei Jogú Város (a továbbiakban: SMJV) Önkormányzata 2015. évi első közgyűlésén a polgármester által kinevezett Tóthné dr. Kerekes Andrea bemutat(koz)ása alkalmával először "csak" udvarias érdeklődést váltott ki, amikor elmondta, egyik legfontosabb feladatának a hatékonyan funkcionáló, ügyfélbarát hivatal működtetését tekinti. Ami kvázi kötelező közhely lett volna. Csakhogy hozzáfűzte, szükségesnek tartja a hivatali szervezet átalakítását is. Erre már a jelenlévők közül többen is felkapták fejüket, miként magam is. Figyelemmel kísérve munkáját, két év után fontosnak tartottam egy beszélgetést is SMJV város első női jegyzőjével, amit alább - a lényegére rövidítve - meg is osztok az olvasókkal.
1968-ban Gyöngyösön született, családjával 1982-ben költözik Salgótarjánba. Itt a Bolyai János Gimnázium tanulójaként 1986-ban érettségizik. A budapesti Államigazgatási Főiskolán 1989-ben igazgatásszervezői oklevelet szerez. Először Cered Község, majd Salgótarján Megyei Jogú Város (SMJV) Önkormányzati Hivatalában dolgozik. 1992-től tizennyolc éven át Karancslapujtő jegyzője. Folyamatosan képezi magát, 1999-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen jogi doktorátust szerez. 2011-től SMJV Polgármesteri Hivatalában a Jegyzői Irodát vezeti. 2015. január 1-jétől SMJV jegyzője. Férjével és 17 éves gimnazista fiával salgótarjáni otthonában él, diplomás, 24 éves lánya már férjnél van. Szabadidejében úszik, olvas, családjával és barátaival kirándul, utazik.
Szinte kényszerítően kínálkozott az első kérdés: honnan ez a bátorság? Csakhogy én úgy tartottam - amikor a jegyző asszony fogadott hivatalában -, hogy nem illik ajtóstól rohanni a házba. Gondoltam, vessünk először egy pillantást az önkormányzati igazgatás két és fél évtizedes lényegi változásaira, amelyeknek a jegyző asszony korábbi munkaköreiben részese volt, s váltsunk szót közigazgatási előéletéről is, és csak ezt követően vágjunk bele a hivatalvezetői munkájába.
• A közigazgatás átalakítása időtlen idők óta tart. Vázolná csupán az önkormányzati rendszerben az Ön által leginkább érzékelt változásokat?
Több mint 28 évet töltöttem már el a közigazgatásban, amely időszak nagy része valóban szinte folyamatosan a korszerűsítés jegyében zajlott. A szakmám alapjait még a tanácsrendszerben sajátítottam el, de leginkább az önkormányzati igazgatásban gyakoroltam. A reformok eleinte jobbára a feladat- és hatáskörök igazgatási és egyben települési szintek - városok, településközpontok és kisebb települések - közötti átrendezését jelentik, melynek egyik oka a kistelepülések szakemberhiánya volt. Az átalakításnak része volt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 2011. decemberi elfogadása, amely többek között megváltoztatja a jegyző jogállását is, kinevezése átkerül a képviselő-testülettől a polgármesterhez. Ez 2015-ben engem is érintett. Ugyanakkor kétségtelen: mindenütt a polgármester és a jegyző együttműködési készségét teszi próbára és a feltétel nélküli bizalomra épít. Az is tény, hogy az állam továbbra is fokozatosan magához vonja az államigazgatási feladatok ellátását, a folyamat napjainkig is tart. A pol-
- 20/21 -
gármesteri hivatalok 2013-ig jelentős volumenű hatósági tevékenységet láttak el, ami a járási hivatalok belépésével jelentősen megfogyatkozott. Jelen helyzetben a hangsúly az önkormányzatok működtetésére, a közszolgáltatások biztosítására és a helyi társadalom szervezésére tevődik át.
• Ön pályázat útján nyerte el hivatalvezetői státuszát. Milyen szakmai alapokra építhetett? Mi volt a legfontosabb célkitűzése és feladatvállalása?
Amikor elvállaltam a jegyzői munkát, már mögöttem volt 25 év szakmai tapasztalata és vezetői gyakorlata, amire támaszkodhattam. Jegyzői kinevezésemet megelőzően négy évig ugyanebben a Hivatalban a jegyző irányítása mellett a Jegyzői Irodát vezettem, így tisztában voltam az előttem álló kihívással, de megvolt az a lehetőségem is, hogy folytathassam az általam megkezdett munkát. Láttam, hol van szükség beavatkozásra a hatékonyság javítása érdekében. Az önkormányzat hivatalának a vezetője elsőfokú államigazgatási hatóság, mindenekelőtt a törvényesség őre. Kollégáimmal együtt jó ideje a saját bőrünkön érezzük, hogy a munkavégzés ritmusa jelentősen felgyorsult, rövid reakcióidővel kell dolgoznunk, a hibalehetőségek minimalizálására kell törekednünk. Felértékelődik a szakértelem, a rutin és főleg az innovációs készség. Biztosan tudtam, hogy tapasztalt kollégáimmal meg tudom valósítani az elképzeléseimet, bíztam abban, hogy jegyzőként is elnyerem a bizalmukat. A Hivatal megerősítésén túl olyan ügyintézési gyakorlat kialakítását terveztem, amelynek során teljesíteni tudjuk a Hivatallal szemben megfogalmazott elvárásokat. A lényeg a politikai vezetés és a lakosság szolgálata - mindent ennek kell alárendelni.
• Bemutatásakor - meglepő bátorsággal - jelentette be a Hivatal átszervezését is. Miként sikerült ezt megvalósítania a gyakorlatban?
Első jegyzői ténykedéseim között szerepelt a Hivatal átszervezése. A szervezeti egységek átalakításának az volt a célja, hogy tiszta profilú irodákat hozzunk létre, a hatósági feladatokat koncentráljuk, megszüntessük a párhuzamosságokat és egyértelmű, átlátható eljárásrendeket alakítsunk ki. A munkaköröket racionalizáltuk, az azok ellátásához társuló elvárásokat és felelősséget a meglévő képességek és kompetenciák függvényében fogalmaztuk meg. Működőképességét bizonyította az irodákon átívelő munkacsoportos egyeztetés gyakorlata, és hatékony az információáramlás kialakított rendje. Az adminisztratív feladatok már kisebb mértékben terhelik a szakfeladatok ellátását. Az új felállás együtt ért be a helyhatósági választás után létrejött új közgyűléssel, a közös munka csiszolása során figyelembe vettük a települési képviselők javaslatait, észrevételeit is. A lakosság elégedettségét is megmértük, amelynek az eredménye igazolta, hogy jó úton járunk.
• Milyen egyéb, eredményesnek bizonyult intézkedéseket emelne még ki eddigi jegyzői gyakorlatából, hivatalvezetői tevékenységéből?
A hatékonyabb és költségtakarékosabb feladatellátás érdekében folyamatos volt annak vizsgálata, hogy hol érhető el további megtakarítás. Technikai újításokat vezettünk be a gyorsabb, gördülékenyebb ügyintézés érdekében, megerősítettük az ingyenes wifi elérhetőséget, az adózók részére ügyfélbarát megoldásokat tettünk lehetővé, mint a POS-terminál, web-es fizetési mód, QR-kóddal ellátott csekkek, elektronikus nyomtatvány-kezelő rendszer stb. Aztán jöttek az újabb kihívások a Hivatal életében. A 2014-2020-as európai uniós tervezési ciklus végrehajtása során jelentkező feladatok teljesítése e szakterület megerősítését igényelte. Ekkor szembesültünk igazán a városban jelentkező szakemberhiánnyal és a köztisztviselői bérek alulmaradásával, ezért a 2017-es év legjelentősebb célkitűzéseinek egyike a szakembereink megtartása, amit felismert és támogatott a politikai vezetés is. A bérek rendezésén felül a szakmai megbecsülés kifejezéseként köztisztviselői díjat alapítottunk azzal a céllal, hogy a kollégák is értékelhessék egymás munkáját és javaslatot tehessenek kimagasló teljesítményt nyújtó társaik elismerésére. Nem titkolt célom, hogy a kollégáimmal közösen egyszer megfogalmazzuk a Hivatal "küldetéstudat"-át, azokat az alapértékeket, melyeket mindannyian elfogadunk. Ehhez viszont nagyobb stabilitásra van szükség.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
