A gyógyszerszektor egészében, a vertikum minden szintjén (gyártás, kis- és nagykereskedelem) magántulajdonon alapulva, a piaci törvényszerűségeknek megfelelően, az üzleti megfontolásoknak teret engedve működik a piac. A gyógyszerforgalmazás területén a szabályozásban megjelennek a közszolgáltatásokra jellemző szabályozási beavatkozások.
A gyógyszerpiac egészének szabályozási problémái erős összefüggésben vannak a gyógyszer, mint sajátos áru természetével. Az ágazat sajátosságait az adja, hogy az emberek egészsége, élete a tét, ugyanakkor nagy az információs aszimmetria, a termékek és szolgáltatások jelentős hányada tartozik a tapasztalati, illetve a bizalmi jószágok körébe. Az előbbiek főleg morális szempontból, míg az utóbbiak közgazdaságilag is indokolják az egészségpiac különböző területein a szabályozás szükségességét, hiszen a szabadpiaci működés nem elégséges minőségű vagy biztonságú egészségügyi ellátásokat eredményezhet. Ennek veszélyét, s az ebből fakadó szabályozások szükségszerűségét a versenypolitika képviselői is elismerik, de számukra a legfőbb cél, hogy a piaci elégtelenségeket a lehető legkevesebb szabályozás kompenzálja, teret engedve a versenynek is ott, ahol lehet.1
Jelenleg az Európai Bíróság előtt függőben van egy ügy, amelyet a gyógyszeripar területén a gyógyszerekkel kapcsolatos szellemi alkotások joga és a versenyjog összeütközésének tekinthetünk. Rövid ismertetőmben nem térek ki e két terület részletes bemutatására, feladatom mindösszesen e két terület találkozásának ismertetése.
2001. július 3-án a Bizottság elfogadott egy határozatot2, amelyben megállapította, hogy IMS Health3, az Egyesült Államokban bejegyzett gyógyszercég, megsérti az Európai Közösséget Alapító Szerződés 82. cikkét4. IMS Health visszautasította, hogy felhasználási szerződést kössön egy olyan térképre, mely Németország területét 1860 részre bontja. E szerzői joggal védett térkép segítségével tárolnak adatokat a gyógyszerek eladási mutatóiról. A Bizottság úgy találta, hogy ilyen különleges körülmények között nem lehetséges versenyben maradni a piacon anélkül, hogy a versenytársak ezt a rendszert ne használhatnák.
A Bizottság szerint nagy volt annak a valószínűsége, hogy IMS szeretne egy tartós monopolhelyzetet teremteni a német piacon, a Bizottság egyetlen jogorvoslatként azt a módszert választotta, hogy kötelezi IMS-t, hogy adjon felhasználási engedélyt versenytársainak, NDC Health-nek5 és Azyx-nak6-7.
2002. október 26-án az Európai Elsőfokú Bíróság elnöke felfüggesztette ezt a határozatot. Úgy találta, hogy komoly jogi vita merül fel a Bizottságban a határozat indoklásának vizsgálatakor, jóllehet a Bíróság csak jogorvoslati eljárásban vizsgálhatja meg az indokolást. Az elnök szerint a határozat súlyosabb kárt okoz IMS Health-nek, mint az szükséges, és nem találta alaposnak az ellenérdekű fél azon állítását sem, hogy a bizottsági határozat nélkül Azyx és NDC kiszorulnak a releváns piacról.
A gyógyszeripari vállalatoknak területenként felmérést végeznek az eladott termékeikről, elsősorban azért, hogy felmérjék terjesztőik hatékony munkavégzését. Az IMS-hez hasonló vállalatok elsődleges adatokat vesznek át nagykereskedőktől, illetve gyógyszerészektől és az adatokat feldolgozzák, hogy az eladást és a piaci trendeket értékeljék. A megfelelő jelentés készítéséhez viszonylag kisléptékű területi felosztásra van szükség. Ebben az esetben az 1860 részre osztott térkép egy része egy vagy több irányítószám által behatárolt területet tartalmazott. Mindegyik rész legalább négy gyógyszertár adatait tartalmazta, az adatvédelmi törvénnyel összhangban. A térkép, amelyet szerzői joggal védtek le, azt mutatta meg, hogy mely rész (tégla) mely irányítószámoknak felel meg. Miután az adatokat e rendszerbe helyezték, minden adatelemzést az ún. "téglaszerkezet" alapján végeztek el.
2000. december 19-én NDC (szintén az Egyesült Államokban bejegyzett társaság) vállalat értesítette a Bizottságot, hogy IMS visszaél gazdasági erőfölényével, amikor visszautasította, hogy felhasználási engedélyt adjon az 1860 téglából álló szerkezetre. IMS szerzői jogát a Frankfurti Bíróság ismerte el, és az IMS Health engedélye nélkül az ún. "téglaszerkezet" minden használatát megtiltotta. Ekkor NDC arra kérte a Bizottságot, hogy hozzon ideiglenes határozatot8 a kötelező licencszerződésről a "téglaszerkezet"-re és kötelezze IMS-t, hogy egyéb, ez alapján fejlesztett adatgyűjtési módszerekre is adjon felhasználási engedélyt. NDC továbbá megjegyezte, hogy a licencszerződés megtagadása azt jelenti, hogy más vállalat a releváns piacon nem tud versenyezni IMS-szel.
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vizsgálatakor három feltételt kell megvizsgálni.
Először is meg kell határozni a releváns piacot, valamint azt, hogy az adott piacon a vállalat gazdasági erőfölénnyel rendelkezik-e és azzal visszaél-e.
Az elemzés tehát azzal indul, hogy definiálni kell a releváns piacot, azt hogy milyen termékek körében (releváns termékpiac) és milyen földrajzi területen (releváns földrajzi piac) vizsgálandó a vállalat piaci ereje. Ezek után kell megállapítani a vállalat piaci részesedését vagy egyéb olyan körülményeket (pl. piacralépési akadályok) amelyből következtetést lehet levonni a fennálló gazdasági erőfölényre nézve. A EK 82. cikk nem tiltja a gazdasági erőfölény létrejöttét, fennállását önmagában, hanem a tilalomhoz egy visszaélésszerű magatartásnak kell megvalósulnia. A releváns piac meghatározását egy bizottsági közlemény adja meg.9 A piac meghatározását elsősorban közgazdasági elemzések alapján végzik10. Ez teszi lehetővé, hogy a vállalkozások piaci részesedését százalékos arányban határozzuk meg a piacon.
A piaci részesedés és egyéb tényezők vizsgálatával dönthető el, hogy az adott piacon gazdasági erőfölény áll-e fenn. Amennyiben egy vállalkozásnak nagy a piaci részesedése, és ezzel egy bizonyos időn keresztül rendelkezik, akkor gazdasági erőfölényt élvez.11 Jelentős tényezőként szerepelhetnek a nagy részesedés hiányában is a piacra lépési akadályok megléte. Ilyenek pl. a jogszabályi rendelkezések megléte, pl. iparjogvédelmi szabályok, pl. szabadalmak, szerzői jog, állami monopólium stb.
A visszaélés pedig olyan objektív magatartás, amelyet a 82. cikk is meghatároz, de igazán tartalommal a Bizottság és az Európai Bíróság joggyakorlata töltött meg.12
A Bizottság a releváns piacot, mint a német regionális eladási adatok piacát határozta meg. A piacrészesedési arányok világosan megmutatták, hogy IMS kvázi monopolhelyzetben van tehát releváns piacon gazdasági erőfölénnyel bír. IMS szerzői joga az 1860 részből álló adatfeldolgozási módszer tekintetében jelentős gazdasági erőfölényt jelentett számára a piacon. A következő lépés az volt, hogy megállapítsák, vajon IMS gazdasági erőfölényével visszaél-e.
Más módszerek értékesítésének akadályai
A Bizottság elsősorban azt vizsgálta, hogy más cégek képesek-e a gyakorlatban - az 1860 részes "téglaszerkezet" helyett - más módszereket alkalmazni, amelyek IMS szerzői jogait nem sértenék. Az eredmény az volt, hogy a választ adók nagy többsége az 1860 részes "téglaszerkezet"-et egyfajta használati mintának tekintette, és nem kívántak más szerkezet szerinti eladási adatokat fogadni. A gyógyszercégek már annyira hozzászoktak a "téglaszerkezet" alkalmazásához, hogyha ezzel inkompatibilis módon vásárolnának adatokat, akkor azok megvétele egyáltalán nem lenne kifizetődő.
Azért sem lenne kifizetődő, mert igen költséges lett volna a szoftverek átállítása, hogy más rendszerben fogadják az adatokat.
Másrészről pedig az előzetes adatok (30 évre visszamenőleg) általában csak ebben a rendszerben érhetőek el.
Harmadszor a szerkezet megváltoztatása magával vonta volna az orvosok és az ún. orvoslátogatók közötti viszonyok megváltoztatását is, amelynek újbóli kiépítésének költségei és megszervezése is a gyógyszergyárakat terhelte volna.
Más módszerek létrehozásának akadályai
A Bizottság szintén úgy találta, hogy technikailag és jogilag is lehetetlen egy hasonló rendszer létrehozása. Ugyan az információk, pl. az orvosok címe bárki által hozzáférhetőek, de olyan rendszer létrehozása lehetetlen, melyben ezek a címek és egyéb adatok irányítószámok szerint rendszerezve vannak. Ráadásul a hasonló szerkezet létrehozója számíthat arra, hogy IMS jogbitorlási eljárást fog indítani szerzői jogainak sérelme miatt.
Az elutasítás objektíven nem igazolható
IMS szerint nem adható használati engedély NDC-nek, mivel az általa kínált licencdíj összege nagyon alacsony volt, és NBC munkatársai szerinte azzal vádolhatók, hogy IMS-től információkat loptak el. Ez utóbbi állítását azonban IMS bizonyítani nem tudta.
Összegzés
A fentieket a Bizottság az Európai Bíróság jogeseteiben meghatározottaknak megfelelően úgy értékelte, hogy IMS Health gazdasági erőfölényével visszaél.13
Először is az ún. Magill ügyre14 hivatkozott, amelyben a Bíróság megállapította egy szellemi alkotások joga folytán keletkezett gazdasági erőfölényes helyzetben azt, hogy a használati engedély megtagadása a közösségi versenyjogba ütközik.
A Magill ügyben a BBC és az Ír TV társaságok szerzői joggal védett műsorlistáikat nem adták át Magillnak, hogy az abból heti összehasonlító programfüzetet hozzon létre. A Bíróság ebben az esetben megállapította, hogy a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül és a közösségi versenyjoggal ellentétes az eset körülményeiből adódóan a használati engedély megtagadása. Az ítélet indokolása szerint, alapvető, hogy a szerzői jog jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a védett művet reprodukálja, valamint, hogy ez a reprodukció önmagában nem minősülhet visszaélésnek. (Itt a Bíróság visszautal a szellemi alkotások jogának léte és a jog gyakorlása között tett különbségre.) Ez nem igaz akkor, ha a jogot nyilvánvalóan úgy és olyan körülmények között gyakorolják, ami a 82. cikk céljaival ellentétes. Ebben az esetben nem úgy gyakorolják a jogot, hogy az a 30. cikk értelmében védeni kívánt a jog lényegi funkciójával megegyezzen. A szellemi alkotás lényegi funkciója az, hogy védje a műhöz kapcsolódó személyes jogokat, illetőleg, hogy a kreatív munka ellentételezést kapjon.15
A Bíróság a Bronner ügyben16 továbbfejlesztette álláspontját. Itt lényegében három feltételt fogalmazott meg, amelyeknek együttesen kell fennállni ahhoz, hogy szerződéskötés megtagadását visszaélésnek lehessen minősíteni. (ezek az ún. kivételes körülmények.17)
Első feltétel, hogy valamely áruhoz vagy szolgáltatáshoz való hozzáférés visszautasítása a versenyt nagy valószínűséggel kizárja a releváns piacon. Második, hogy a visszautasítás nem igazolható objektív indokokkal és harmadik, hogy az adott áru vagy szolgáltatás nélkülözhetetlen az üzleti tevékenységhez, mivel nincs semmilyen tényleges vagy potenciális helyettesítője. 18
A Bizottság határozatában e három feltétel meglétét állapította meg.
Egyúttal kötelezte IMS-t hogy egy megfelelő licencdíj ellenében kössön felhasználási szerződést a releváns piacon szereplő versenytársaival, NDC-vel és Azyx-szal.
Mi a különbség a Magill, Bronner és az IMS ügy között?
A Bíróság álláspontja a Bizottságéval ellentétes. Míg a Magill ügyben két különböző piacról van szó, addig az IMS ügyben a releváns piac egy és ugyanaz. A tv társaságok a műsorlisták piacán már meglevő gazdasági erőfölényüket egy másodlagos (downstream) piacra, az összehasonlító programfüzet piacára is ki akarták terjeszteni. Az IMS esetben azonban nincs ilyen másodlagos piac. Míg a Magill ügyben szó volt egy új termékről létrehozásának megakadályozásáról, itt erről nem lehet beszélni.
A Bronner esettel kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy úgy tűnik; a Bizottság úgy értelmezte a kivételes körülményeket, hogy a három feltételnek nem kell együttesen fennállnia, addig a Bíróság elnöke, éppen a Bronner esetre hivatkozva megerősíti, hogy a feltételek meglétét együttesen kell vizsgálni. Az Európai Bíróság álláspontja szerint Bronner nem tudta bizonyítani, hogy az adott piacon nincs tényleges vagy potenciális helyettesítő (a napilap terjesztése megoldható postai úton, újságosok által). Bronner tehát nem tudta azt bizonyítani, hogy számára az újságkézbesítő rendszerhez való csatlakozás nélkülözhetetlen.
A Bizottság aktusai ellen versenyjogi eljárásban általában jogorvoslatnak van helye.19 Az Elsőfokú Bírósághoz kell a jogorvoslati kérelmet benyújtani, amely a 230. cikk szerinti semmissé nyilvánítási eljárás keretében dönt. A Bizottság aktusának megsemmisítése alapulhat lényeges eljárási szabálysértésen, hatáskör hiányán, hatáskörrel való visszaélésen és a Szerződés vagy alkalmazására vonatkozó szabályok megsértésén. A Bírósághoz benyújtott kereseteknek nincs halasztó hatálya, a Bíróság azonban elrendelheti a megtámadott aktus végrehajtásának felfüggesztését, és ideiglenes intézkedéseket is előírhat.
2001. augusztus 6-án IMS kérte a Bíróságtól a Bizottság határozata végrehajtásának felfüggesztését. Miután az Elsőfokú Bíróság elnöke ideiglenesen felfüggesztette a Bizottság határozatát 2001. augusztus 10-én20, ugyanezen év október 26-án véglegesen helyt adott a végrehajtást felfüggesztő határozatnak21, amíg az ügyben ítéletet nem hoznak.
Ideiglenes intézkedésnek az Európai Bíróság esetjoga alapján akkor van helye, ha egy olyan ún. prima facie ügyről van szó, amely kellőképpen megalapozza a jogsértést; a kérelmezők részéről a határozat végrehajtásakor súlyos és elháríthatatlan kár bekövetkezésének valószínűsége áll fenn vagy a közérdek sérülne, és sürgős szükség van megelőző intézkedésre.22
A végzésben az Elnök a következőképpen foglalt állást:
Megállapította a jogsértést. Szerinte eléggé kétséges Bizottságnak azon jogi álláspontja, hogy a gazdasági erőfölénnyel rendelkező társaság által a felhasználási szerződés megtagadása visszaélésnek minősülne.23 A Bizottság szerint azért, mert - a Magill esetre való hivatkozással - ez a magatartás megakadályozza azt, hogy új termék jöjjön létre. A Bíróság elnöke szerint viszont a Magill esetre való hivatkozás téves, mivel esetünkben új termék létrehozásáról szó sincs.24
A sürgősséggel kapcsolatban kifejtette,25 hogy ha a szerzői jog körét csak arra szűkítjük le, hogy a jogosult licencdíjat kapjon, azzal valószínűleg a jogosultnak súlyos kárt okozunk. Ha pl. a határozatot most végrehajtják, később semmisnek nyilvánítják, a gyógyszercégek többé nem fognak visszatérni IMS módszeréhez. Így az IMS által elszenvedett kár nagyobb lesz, mint amit egy ideiglenes intézkedés okozhat.
A felekkel való egyenlő elbánás (balance of interest) elve is IMS-nek kedvez.26 Nyilvánvaló közérdek az, hogy IMS szerzői joga folytán haszonra tegyen szert. Megállapította továbbá, hogy a határozat végrehajtásával vagy felfüggesztésével a fogyasztó előnyhöz nem fog jutni. Szerinte a végleges fogyasztói árak kialakításánál az IMS monopolhelyzetének nincs jelentősége.
2001. december 12-én NDC fellebbezést nyújtott be az Európai Bíróság elnökéhez az Elsőfokú Bíróság elnöke által elrendelt ideiglenes intézkedést elrendelő végzés ellen.
NDC fellebbezésének 14 pontjából a lényegesebbeket emelem ki.
A Bíróság nem adott helyt NDC jogorvoslati kérelmének. NDC szerint vitatható az IMS szerzői jogával kapcsolatos álláspont. A Bíróság viszont kimondta, hogy a jogesetekből kitűnik, hogy ha a 82. cikk alapján megvalósuló gazdasági erőfölény szellemi alkotás jogából ered, (a piacon egy innováció versenyelőnyt biztosít a versenytársakkal szemben), akkor a szellemi alkotás jogának korlátozására csak kivételes körülmények között van lehetőség.27 Itt hivatkozott a már említett Magill és a Volvo28 esetre is.
NDC kilencedik és alapvető érve az volt, hogy az Elsőfokú Bíróság tévedett akkor, amikor azt állította, hogy a fogyasztó nem fog többet fizetni akár felfüggesztik, akár pedig végrehajtják a bizottsági határozatot. NDC és Azyx vitatták azt, hogy az EKSZ 82. cikkének alkalmazásánál a fogyasztók védelmének egyáltalán jelentősége volna. Az esetjogból következik, hogy a 82. cikk elsődleges célja nem fogyasztó védelme, az sokkal inkább irányul a versenytársak érdekeinek védelmére.29 A Bíróság elnöke éppen ugyanarra a jogesetre hivatkozva azzal utasítja el az érvelést, hogy a "82. cikk nemcsak a fogyasztókat ért közvetlen hátrányokra vonatkozik, hanem azokra a hátrányokra is, amelyek a hatékony verseny megsértése folytán a fogyasztóknak okoztak".30 Ugyanekkor hozzáteszi, hogy elég azt megállapítani, hogy nyilvánvaló közérdek fűződik a szellemi alkotások jogának védelméhez.
Végleges ítélet a közeljövőben még nem várható. Mindenesetre a versenyjog és a szellemi alkotások joga értelmezésében előre látható, hogy az ítélet, bármilyen is az, igazi mérföldkőnek fog számítani. Nyilvánvaló, hogy két nagy érdek feszül egymásnak. Az egyik a szellemi alkotás jogosultjának védelme, vagyis az, hogy érdemes legyen szellemi alkotást létrehozni és hogy az kellő jogi védelemben részesüljön, akkor is, ha ezzel a jogosult monopolhelyzetet ér el a piacon és versenytársai onnan kiszorulnak; a másik pedig a verseny fenntartásához fűződő érdek, a monopolhelyzetek kialakulásának megakadályozására tett kísérletek. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Bizottság az utóbbinak a zászlóvivője, a Bíróság pedig az előbbié. De felfoghatjuk a vitát úgy is, hogy a kérdés a releváns piac meghatározása körül zajlik. Ha a piacot szűkebben határozzuk meg, akkor nincs helyettesítő termék vagy szolgáltatás, és így IMS monopolhelyzetben van. Ha viszont tágabban, akkor van helyettesítő termék vagy szolgáltatás és a piacra "bárki" akadály nélkül beléphet versenytársként. Ennek meghatározása azonban már nem jogi, hanem közgazdasági feladat. ■
IRODALOMJEGYZÉK
- C. DUSSART-LEFRET és G. ZEBEDEE, Commission exeptionally orders the licencing of a copyright to safeguard competition in the German pharmaceutical sales reports market, Competition Policy Newsletter, February 2002, www.europa.eu.int
- V. KORAH, An Introductory Guide to EC Competition Law and Practice, Hart, Oxford, 2001.
- VÁRNAY Ernő-PAPP Mónika, Az Európai Unió joga, Budapest, KJK, 2001, 471.o.
- R. P., WHISH, Competition Law, London, Butterworths, 2000.
- WOPERA Zsuzsa, Az ideiglenes intézkedés szabályozása az Európai Unió egyes jogforrásaiban, Európai Jog 2002/4. sz. 15-21.
ÍTÉLETEK ÉS VÉGZÉSEK
- C-7/97, Oscar Bronner Gmbh & Co és Mediaprint Zeitung und Zeitschriftenverlag Gmbh & Co KG és mások (1998) ECR I-7791
- C-27/76, United Brands Co. és United Brands Continental BV v Bizottság (1978) ECR 207.
- C-322/81, Michelin v Bizottság (1983) ECR 3461.
- C-85/76, Hoffmann La Roche és Co. V. Bizottság (1979) ECR 461.
- C-241/91 és C-242/91., P., Radio Telefis Eireann (RTE) és Independent Television Publication Ltd (ITP.) v. Bizottság, (1995) ECR 743.
- 6/72 Europemballage and Continental Can v Bizottság (1973) ECR 215.
- 238/87, Volvo v Veng, (1988) ECR 6211.
- C-481/01 P(R)_1 Health Corporation és NDC Health v IMS Health Inc. és Bizottság, Végzés, 2002. április 11., http://www.curia.eu.int.
- T-184/01 R_2, IMS Health v Bizottság, Végzés, 2001. október 26., http://www.curia.eu.int.
- T-184/01 R_1, IMS Health v Bizottság, Végzés, 2001. augusztus 10., http:// www.curia.eu.int.
HIVATALOS DOKUMENTUM
- 2002/165/EC: Bizottsági Határozat az EK-Szerződés 82. cikkének alkalmazásával kapcsolatos eljárásról (COMP D3/38.044 ügy - NDC Health/IMS Health: ideiglenes intézkedés) (felekkel közölve C(2001) 1695 szám alatt), Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 059, 28. február 2002. 18-49.
- Tájékoztató a Gazdasági Versenyhivatal által a gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdéseit vizsgáló szakmai anyag tervezetéről, Budapest, 2003. február, A Gazdasági Versenyhivatal honlapja, http://www.gvh.hu/
JEGYZETEK
1 Tájékoztató a Gazdasági Versenyhivatal által a gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdéseit vizsgáló szakmai anyag tervezetéről, Budapest, 2003. február, A Gazdasági Versenyhivatal honlapja, http://www.gvh.hu/
2 2002/165/EC: Bizottsági Határozat az EK-Szerződés 82. cikkének alkalmazásával kapcsolatos eljárásról (COMP D3/38.044 ügy- NDC Health/IMS Health: ideiglenes intézkedés) (felekkel közölve C(2001) 1695 szám alatt), Hivatalos Lap, L 059, 28/02/2002 18-49.
3 Intercontinental Marketing Services Health Inc.
4 A Szerződés 82. cikke szerint: "A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés a közös piac területén vagy annak egy jelentős részén akár egy, akár több vállalat által, amennyiben ez alkalmas a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására."
5 National Data Corporation Health Information Services
6 Azyx Deuthschland Gmbh Geopharma Information Services
7 2002/165/EC: Bizottsági Határozat az EK Szerződés 82. cikkének alkalmazásával kapcsolatos eljárásról (COMP D3/38.044 ügy- NDC Health/IMS Health: ideiglenes intézkedés) (felekkel közölve C(2001) 1695 szám alatt), Hivatalos Lap, L 059, 28/02/2002, 1. pont.
8 A Bizottság hatásköre a versenyjogi ügyekben az 1962. évi Tanácsi rendelet 3. cikkén alapul, amely lehetővé teszi, hogy ha a Bizottság akár kérelemre, akár hivatalból az EK 82. cikkben foglaltak megsértését észleli, határozattal kötelezheti a jogsértőt annak abbahagyására. 17/62/EGK EGK Tanács: Első 17. rendelet: Rendelet a Szerződés 85. és 86. cikkének végrehajtásáról. Hivatalos Lap L 13 1962.02.21, 1-19.
9 Bizottság közleménye a releváns piac meghatározásáról a közösségi versenyjog tekintetében HL C 372 1997.
10 Pl. a kereszt-árrugalmasság módszere. Ld. Bővebben: C-27/76 United Brands Co. és United Brands Continental BV v. Bizottság (1978) ECR 207.
11 C-85/76 Hoffmann La Roche és Co. v. Bizottság (1979) ECR 461.
12 C-322/81, Michelin v Bizottság (1983) ECR 3461. Visszaélésnek minősül többek között pl. a szállítás megtagadása, szerződéskötés megtagadása, felfaló árazás, diszkriminatív árazás, túlzott ár stb.
13 Uo. 217. pont.
14 C-241/91 és C-242/91., P., Radio Telefis Eireann (RTE) és Independent Television Publication Ltd (ITP.) v. Bizottság, (1995) ECR 743.
15 Várnay Ernő - Papp Mónika: Az Európai Unió joga, Budapest, KJK, 2001, 471. o.
16 C-7/97, Oscar Bronner Gmbh & Co és Mediaprint Zeitung und Zeitschriftenverlag Gmbh & Co KG és mások (1998) ECR I-7791. Ebben az esetben Bronner, a "Die Standard" osztrák napilap kiadója. Mediaprint több napilap kiadója és saját maga terjeszti a újságait hírlapkézbesítő vállalatán keresztül. Ausztriában Mediaprint az egyetlen olyan vállalkozás, amely rendelkezik országos terjesztéssel. Bronner szerint Mediaprint visszaélt gazdasági erőfölényével akkor, amikor megtagadta a Die Standard terjesztését a kézbesítő rendszerén keresztül.
17 Angol megfelelője: essential facilities.
18 Uo. a Bronner eset 41. szakasza. In: Várnay Ernő - Papp Mónika: Az Európai Unió joga, Budapest, KJK, 2001, 473. o.
19 Vannak kivételek, pl. nem lehet jogorvoslatot kérni a megerősítő levél, az eljárás megindítását elrendelő Bizottsági határozat ill. a kifogásoló nyilatkozat ellen, Valentine KORAH, An Introductory Guide to EC Competition Law and Practice, Hart, Oxford, 2001.
20 T-184/01 R 1 végzés.
21 T-184/01 R 2, végzés.
22 A Bíróság eljárási szabályainak III. Része, az eljárások különleges formái között szabályozza a végrehajtás felfüggesztésére irányuló, ill. az ideiglenes intézkedések elrendelésének szabályait. A kérelemben kezdeményezett ideiglenes intézkedésnek az eljárás tárgyára kell vonatkoznia, melyet a sürgős körülmények felmerülése indokol és ahol a jogi és ténybeli kifogások előterjesztésének lehetősége fennáll. In: és ld. bővebben: Wopera Zsuzsa: Az ideiglenes intézkedés szabályozása az Európai Unió egyes jogforrásaiban, Európai Jog 2002/4. sz. 15-21.
23 uo. 106. pont.
24 ti. A Magill esetben a TV társaságok szerzői joggal védett műsorlistákat nem adták át Magillnak, hogy az abból heti összehasonlító programfüzetet hozzon létre, amely egy meglévő fogyasztói igényt kívánt volna kielégíteni a programfüzet megjelentetésével. És nem utolsósorban egy új termék létrejöttét is megakadályozta.
25 Para 127-132. In: T-184/01 R2 végzés.
26 Para 143-149. In: T-184/01 R2 végzés.
27 C-481/01 P (R) végzés, 2002. április 11., 64. pont. 28 238/87 Volvo v Veng, (1988) ECR 6211. 7-9 pont. 29 6/72 Europemballage and Continental Can v Commission (1973) ECR 215.
30 uo. 26 pont.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Fridély Ágnes, egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar
Visszaugrás
