Az ajánlatkérők a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos közbeszerzési eljárásaik előkészítése során gyakran szembesülnek azzal a kérdéskörrel, hogy milyen szabályokra és szempontokra kell figyelemmel lenniük az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők kiválasztása során.
Az ajánlatkérők igen nagy számban választják a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárást, tekintettel arra, hogy ezen eljárási mód alkalmazásának egyetlen feltétele, hogy a közbeszerzés becsült értéke ne érje el - árubeszerzés és szolgáltatás esetén - a huszonötmillió, illetve - építési beruházás esetén - a százötvenmillió forintot. Ha e feltétel fennáll, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást az általa kiválasztásra kerülő legalább három ajánlattevőnek közvetlenül megküldött ajánlattételi felhívással indíthatja meg.
A Kbt. 122. §-ának (8) bekezdése szerint az ajánlatkérő a fenti eljárás alkalmazása során is "köteles biztosítani a versenyt és legalább három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőt ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés ennek megítélésekor nem alkalmazandó".
E jogszabályi rendelkezés tehát két alapvető szempontot határoz meg a verseny biztosításához és az ajánlattevők kiválasztásához: egyrészről olyan gazdasági szereplőt kell az ajánlattételre felhívnia az ajánlatkérőnek, amely megítélése szerint képes a megfelelő és érvényes ajánlattételhez szükséges alkalmassági követelményeknek való megfelelésre, másrészt pedig "lehetőleg különösen" olyat, amely a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül.
Az ajánlatkérőknek rendszerint gondot okoz annak előzetes megítélése, hogy egy adott gazdasági szereplő képes-e az alkalmassági követelményeknek való megfelelésre. Amint arra a Közbeszerzési Döntőbizottság a D.674/10/2012. számú határozatában is rámutatott, nem lehet az alkalmasság előzetes megítélésnek szempontja az adott gazdasági szereplővel évek óta fennálló jó szerződéses kapcsolat. Így tehát az ajánlatkérő egy ajánlattételre felhívni kívánt ajánlattevő kiválasztása során nem támaszkodhat csupán korábbi tapasztalataira. Amint arra a hivatkozott határozat is utal, az ajánlatkérőknek lehetőségük van közhiteles és/vagy interneten elérhető nyilvántartásokból információkat gyűjteni az egyes ajánlattevők alkalmasságát illetően. Ilyen a gazdasági-pénzügyi alkalmasság előzetes megítélése terén az Igazságügyi Minisztérium elektronikus beszámolók közzétételére hivatott www.e-beszamolo.im.gov.hu oldala, hiszen az előírni kívánt gazdasági-pénzügyi alkalmassági feltételnek való ajánlattevői megfelelés a közzétett mérlegadatokból az esetek döntő többségében ellenőrizhető.
Amennyiben egy ajánlatkérő építési beruházása során a műszaki-szakmai alkalmassági feltételek tekintetében bizonyos szaktudással rendelkező szakemberek bevonását követeli meg az ajánlattevőktől, úgy az e feltételnek való ajánlattevői megfelelés előzetes vizsgálatára szintén lehetőséget nyújtanak az interneten elérhető egyes adatbázisok (mint például a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara nyilvántartásai, névjegyzékei).
Ezzel szemben jelentősen nehezebb feladat elé állítja az ajánlatkérőket a műszaki-szakmai alkalmasság terén rendszerint megkövetelt referenci-
- 48/49 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
