Bevezetőként talán nem haszontalan egy rövid "jegyzőtörténelem", idézgetve egyik kollégám "Jegyzői annotációk" címmel "Jegyző és Közigazgatás" szakmai lapunk 2011/2. számában megjelent cikkéből. A tisztség a feudalizmusban jelent meg, földesúri pénzen szerződtetett, írni-olvasni tudó személyként. Az 1897. évi 18. törvénycikk jegyzőtartásra kötelezte a községeket, vizsga letételét is előírva számukra.
Magyary Zoltán 1942-ben a közigazgatásról írott munkájában írta:
"A jegyzőt a megfelelő képesítéssel bíró egyének közül a képviselő-testület élethossziglan választja. Ő a községnek, mint szervezett egységnek a tulajdonképpeni főnöke, az ő érdeme, ha a község vezetésében van előrelátás és iniciatíva, jó a szervezet, van parancsadás, azaz mozog a közigazgatás, van összhang és ellenőrzés a különböző szervekkel szemben és a jegyző mulasztása, ha mindez hiányzik."
1948-ban a jegyzői állásokat megszüntették, majd 1950-ben, az első tanácstörvénnyel az önkormányzati közigazgatást is. Ekkortól a jegyzői teendőkhöz hasonló, főként államigazgatási feladatokat a vb-titkár látta el. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény visszahozta az önkormányzati rendszert, ezzel együtt a korábbihoz hasonló jegyzői tisztséget is. 2002-től a miniszterelnök címzetes főjegyzői címet adományozhat az előírt gyakorlati idővel rendelkező és tartósan kiemelkedő munkát végző jegyzőknek, amely már az önkormányzat által finanszírozandó - évenkénti egyszeri - anyagi juttatással is jár. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, majd 2013. január 1-jétől a járási hivatalok létrehozása változtatott az önkormányzati és a jegyzői konstrukción, lehetővé téve reá is képviselő-testületi hatáskörök átruházását. A lényeg azonban nem változott, mert - különösen kistelepülésen - a közösség mindenesének, polihisztornak kell lennie. Ahogy én szoktam mondani: azért is felelős vagyok, hogy valami legyen (önkormányzati vonalon), meg azért is, hogy nehogy legyen (törvényességi jelzési, illetve államigazgatási hatósági feladat- és hatáskörben).
A rendszerváltást megelőzően, helyi közigazgatási dolgozóként én is felléptem a valódi helyi hatalom, a települési önkormányzat megteremtéséért. Amikor ez létrejött, öt pályázó közül a képviselő-testület Hajdúszoboszló jegyzőjévé nevezett ki, 1991. január 1-jétől. Nálunk az első ciklus folyamatos egyeztetéssel, ülésezéssel telt. Ez részben természetes volt, hisz szinte minden döntésre, átalakításra várt. Viszont sokáig hiányoztak hozzá a jogszabályok, helyben pedig a felkészültség, a tapasztalat. Emellett a kezdeti itteni demokrácia-felfogás az volt, hogy a kérdéseket képviselő-testületi szinten kell kivesézni, a vita hossza és nem az eredménye a mérvadó. Képviselőink a hatáskörök zömében 2/3-os döntést írtak elő szervezeti és működési szabályzatukban, amellyel az ügyek többségében tartósan, esetenként véglegesen megbénították a határozathozatalt, rendeletalkotást. Valódi helyett "korlátlan helyi hatalom" működött, kezdetben nálunk is, hisz a képviselők álláspontja visszatérően az volt: a testület mindent megtehet, amit az akkor még alig létező új jogszabályok nem tiltanak.
Az elsők közül az érdekesebb képviselő-testületi úgymond "döntések" (visszatérő kinyilatkozások több képviselő részéről):
- a várost megillető vagyont meg kell szerezni (ez többnyire sikerült, egyes képviselőknek a termőföldet is),
- a jegyző azért is felelős, hogy a polgármester, vagy más ne cselekedhessen a város kárára (majd négy év múlva az új polgármester és képviselő-csapat részéről: le kell törni a jegyző túlhatalmát!),
- az önkormányzati testület nem adja olcsón a szavazatát, mi bizalmatlanok vagyunk (és maradtak így négy évig, mindig, mindenkivel, mindenben).
- 41/42 -
Az 1994-es választáson kicserélődött a polgármester és a képviselő-testület, húsz éves konszolidált, eredményorientált, városi érdekeket szolgáló működés következett. (Az első ciklusban én irigyeltem más kollégákat, utána ez megfordult.) Hajdúszoboszló és fő értékét képviselő fürdője eddig soha nem látott fejlődést produkált, a saját és pályázati forrásokat célorientáltan, hatékonyan, hitelmentesen felhasználva. Az önkormányzat működési, fejlesztési eredményességét a kompromisszum-orientáltság is elősegítette, mivel egyik választáson sem szerzett többséget párt vagy civil szervezet. (Igaz kormánypártiak sem lettünk soha.) A Magyarország dobogós turisztikai központjává fejlődött város alkalmas terepe a máshol kitalált jó megoldások adaptálásának, ilyenek hiányában a helyi kreativitásnak, innovatív megoldások kifejlesztésének. (24 000 fős lakosságszámával, nyári csúcsnapokon kb. ugyanennyi vendégével "kisvárosnak nagy, nagyvárosnak kicsi" éppen emberi, ismerhető, kezelhető léptékű, hajdúmúltjára büszke, de a világra nyitott.)
Szoboszlóról nem lehet szólni - még itt sem - a fürdője nélkül. Pávai Vajna Ferenc 1925 októberében találta meg a város szélén a 73[o]C-os gyógyvizet, 1927. július 26-án pedig már megnyílt a fövenyfürdő. Közbevetőleg erről egy helyi történet.
A gyógyvíz megtalálását - amely szabadon folyt az árkokban, gödrökben - követően egy 3 helyi potentátból álló delegáció kereste meg irodájában a város polgármesterét, azzal, hogy "feredőt" kellene építeni. A polgármester az ablakhoz intette őket és lenézve az utcán álló városi parádés kocsira, így szólt: "Feredőt? Az a két szíp lú, az a jövő!" (Ha akkor a város tényleg a lúra tesz ...)
Eleink jól döntöttek, folyamatosan fejlesztették kincsünket. A fejlődés üteme 1995-től felgyorsult és egy évtized alatt a vendégforgalom megduplázódását eredményezte. A végig önkormányzati tulajdonú fürdőkomplexum, a Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zártkörű Részvénytársaság által üzemeltetve egyre népszerűbbé vált bel- és külföldön. A saját és pályázati támogatási források sikeres felhasználásának eredményeként a társaság vagyona harmincszorosára növekedett. Európa legnagyobb fürdőkomplexuma összesen 30 hektáron fekszik, 17 600 m[2] vízfelülettel rendelkezik, a gyógy- és strandfürdőből, Aquaparkból (csúszdák), fedett uszodából, Aqua Palace Élményfürdőből álló létesítmény-együttes egy időben 25 000 fő befogadására képes, látogatóinak száma évente több, mint 2 millió fő.
A Hungarospa-objektum és a ráépült turisztikai infrastruktúra révén Hajdúszoboszló 2014. évben 305 347 vendéget fogadott, akik 1 063 721 éjszakát töltöttek nálunk. Az önkormányzat tavalyi idegenforgalmi adó bevétele 383 246 000 forint volt. Hajdúszoboszló - Budapest és Hévíz után - Magyarország stabilan harmadik turisztikai központja.
A jegyzők szerepe is alakult a negyedszázad folyamán, először jónak tűnő, majd 2006-tól rossz irányba. Kezdetben pusztán a "törvényesség őre", majd a "mindenhez érteni kell", végül a "településmenedzser" szerepet szánták nekünk. A felelősségünk súlyos terhében nem történt változás, jogi védelmünk viszont szinte a nullára redukálódott. A köztisztviselők javadalmazása nyolc éve változatlan, létszámuk csökkenő, a növekvő, még fajsúlyosabbá váló feladatok teljesítéséhez profi csapat kell, ami egyre nehezebben oldható meg. Jegyzőképzés direkten nincs, a továbbképzések hasznosíthatósága sokszor kérdéses, a jegyzői szakmai szervezetek pedig leépültek. Kezdetben nagy szakmai segítséget jelentettek a térségekben létrejövő jegyzőklubok, majd 1994-ben megalakult a Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ), amely az utóbbi évekig működött. Gondjainkra az egyik jó segítségnek az ügyvitel-korszerűsítést tekintettem, ezért 1994-ben vállaltam az országos jegyzőszövetség javaslatomra létrejött informatikai munkacsoportja vezetői szerepét. Cikkeket, szakkönyveket írtam, előadásokat tartottam az infokommunikációs technológia mint mással pótolhatatlan "közigazgatás-javító" eszköz szakmánkban történő alkalmazásáról, konkrét rendszerek kifejlesztésében is szerepet vállalva. (Jegyzőberkekben "e-Ferinek" becéztek, ami eleinte az "eszementet" takarta, később már megjelent az "észszerű" is.) A saját rendszerfejlesztést azért is kellett vállalnom, hogy ne csak beszéljek a dolgokról, no meg, mert az állam nemigen csinálta nekünk. Szerencsére az európai uniós pályázati kiírások ezekhez finanszírozást is biztosítottak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
