Kovacsicsné Nagy Katalin: Magyarország kriminalitási és visszaesési táblái (Acta ELTE, tom. XLIII, ann. 2006, 57-98. o.)

1. A kriminalitási tábla fogalma

A kriminalitás korstruktúrája a bűnözés igen fontos jellemzője. a korstruktúra sajátosságainak feltárására, elemzésére nézve alapvető módszer a kriminalitási tábla, ami szerkezetében és szerkesztés módjában sok hasonlóságot mutat a demográfia mortalitási és nupcialitási tábláival. a korstruktúra bemutatásán túl jelentősége abban rejlik, hogy prognózis készítésre használható fel. a kriminalitási tábla segítségével tudjuk megbecsülni a bűnözés korstruktúráját, várható alakulását összességében, továbbá bűncselekmények és más ismérvek szerinti részletezésben is. így a bűnmegelőzéshez alapvető információkat nyújt.

Magyarországon korábban három alkalommal készült kriminalitási tábla: az 1964 évi, az 1977-78. évi és az 1995-96. évi egységes rendőrségi ügyészségi bűnügyi statisztika adatai alapján. Jelen tanulmány a negyedik, 2000-01. évi tábla módszerét és eredményeit mutatja be, és hasonlítja össze a korábbi három tábla módszereivel és eredményeivel. Ezen negyedik tábla a 2001-es népszámlálás időpontjához igazítva, ill. adatainak felhasználásával készült.

1. 1. Az empirikus kriminalitási valószínűség definíciója

a táblaszerkesztés első szakaszában meg kell határozni a korévenkénti tapasztalati kriminalitási valószínűségeket, vagyis minden egyes x korévre vonatkozóan egy olyan számot, mely kifejezi, hogy mi a valószínűsége annak, hogy egy x korú személy, aki korábban nem követett el bűncselekményt, x+1-ik születésnapjának betöltése előtt bűncselekményt fog elkövetni.

a kriminalitási valószínűségek meghatározásához a Lexis által konstruált demográfiai hálózat analógonjaként egy kriminalitási hálózatból kell kiindulni. a kriminalitási hálózat lényegében egy vonalsereges nomogramm, melynek egyik tengelyén a naptári éveket (t), rá merőleges tengelyén a koréveket (Xx) tüntetjük fel (1. ábra).

- 57/58 -

A t tengelyre merőleges, szomszédos párhuzamos egyenesek az azonos évben születetteket reprezentáló pontokat határozzák meg, vagyis egy kohorsz pontjait szemléltetik. Az x tengelyre merőleges szomszédos párhuzamos egyenesek az azonos életkorú elkövetők pontjait reprezentálják. Végül a hálózat rácspontjain átlósan áthúzott párhuzamos vonalsereg szomszédos egyenesei a bűncselekményüket azonos naptári évben elkövetők pontjait zárják közre.

Ennek következtében az ABCD jelenti azokat az azonos korú elkövetőket, akik azonos évjáratban születtek. Az AB DE jelenti azokat az azonos korú elkövetőket, akik azonos évben követtek el bűncselekményt. Végül az AEFD jelenti azon elkövetők halmazát, akik azonos évben születtek, azonos évben követtek el bűncselekményt, de ők nem szükségképpen azonos korúak.

A kriminalitási valószínűségek számításánál e négyszögek adataiból kell kiindulni, s ezen adatokat a népesség megfelelő csoportjainak számához kell viszonyítani. Mivel azonban a fentiekben három ismérv kombinációja szerepelt, tehát a népességre vonatkozó adatokat is korév és évjárat szerinti kombinációban kell a fentiekkel összehasonlítani.

Kriminalitási hálózat

1. ábra

E kombinatív bontású arányszámok képzésére a halandósági táblák szerkesztésénél - mind a hazai, mind a külföldi gyakorlatban - többféle eljárás ismeretes. Ezek:

- 58/59 -

a) Becker-Zeuner-módszer

b) Böckh-módszer

c) Rahts-módszer

d) Farr-módszer.

Ezek ismertetésére itt nem kívánok kitérni. A magyar halandósági tábla szerkesztésében korábban főleg a Böckh-féle módszert, 1957 óta pedig főként a Becker-Zeuner-módszert alkalmazzák. A kriminalitási táblák szerkesztésénél is indokolt e módszerek alkalmazása. Az 1977-78. évi és az 1995-96. évi adatokból készült tábla a Becker-Zeuner-módszeren alapul; ugyancsak ilyen kiválasztással készült a 2001-2002. évi tábla is.[1] A Becker-Zeuner-féle eljárás alkalmazhatóságához az elkövetőknek évjáratok (kohorszok) szerinti feldolgozása is szükséges, éspedig bármely kohorsz esetén minden egyes x korév kriminalitási valószínűségét két naptári évben elkövetett bűncselekmények alapján lehet számítani

Az ABCD □ szimbolizálja azokat az azonos x korú elkövetőket, akik azonos t-x évjáratban születtek (azonos kohorsz). Közülük az ABD háromszögbe esők a t évben x éves korukban, a BCD háromszögbe esők a t+1 évben x éves korukban követték el bűncselekményüket. Az előbbieknek a t évi születésnapja megelőzi az elkövetés napját, az utóbbiaknál az elkövetés napja előzi meg a t+1. évi születésnapot.

Ezen koréves kiválasztás a most elkészült és bemutatandó táblánál azt jelenti, hogy a kiválasztás során i évesnek tekintettem azt a személyt, aki az elkövetéskor i éves volt, és a 2000. évben született, akár 2000-ben, akár 2001-ben követte el a bűncselekményt. 14 évesnek tekintendő az a személy, aki az elkövetéskor 14 éves volt és 1986-ban született, míg 15 évesnek tekintendő az a személy, aki az elkövetéskor 15 éves volt és 1985-ben született, ill. 16 évesnek tekintendő az a személy, aki az elkövetéskor 16 éves volt és 1984-ben született stb. Ily módon nem kerültek feldolgozásra azoknak az 2000. évi elkövetőknek az adatai, akiknél az elkövetés napja megelőzi az 2000. évi születésnapjukat, és azoknak az 2001. évi elkövetőknek az adatai, akiknek 2001. évi születésnapja megelőzi az elkövetés napját.

1. 2. Az adatok kiválasztása

Az adatok kiterjedtek az összes elkövetőkre, nemek, családi állapot és iskolai végzettség szerinti csoportosításban, és ezen csoportosításokban, továbbá bűncselekmények szerinti bontásban készültek el a kriminalitási és visszaesési táblák is. A Btk. valamennyi bűncselekmény-főcsoportjára készült kriminalitási

- 59/60 -

tábla. Ezen kívül egyes nagy gyakorisággal előforduló, kiemelt bűncselekmények táblája is elkészült. A kiemelt bűncselekmények kiválasztásánál főleg az játszott döntő szerepet, hogy a korábbi tábláknál is szerepelt-e a kiemelt bűncselekmények között vagy sem. Bármilyen érdekes is lenne néhány új bűncselekményre vonatkozó kutatásokat is elvégezni, de ezek még olyan csekély számban fordulnak elő, hogy a kriminalítási tábla szerkesztésére nem alkalmasak (így pl. a bankkártya hamisítás, pénzmosás, számítógépes csalás, kábítószer kereskedelem). Kísérletként a 2000-01-es vizsgálatnál három új bűncselekmény: a hivatali vesztegetés, a visszaélés kábítószerrel, továbbá a jármű önkényes elvétele adataiból is készült tábla, de az eredmény igazolta azt a sejtésemet. hogy e bűncselekmények nem túl gyakori előfordulása nem alkalmas a tábla-rendszerű vizsgálathoz. A visszaesés sorrendje szerinti csoportosításra a visszaesési táblák szerkesztése kapcsán térek vissza.

1.3. Az empirikus kriminalítási valószínűségek kiegyenlítésre

A táblaszerkesztés második szakaszában el kell végezni az empirikus kriminalítási valószínűségek kiegyenlítését, mivel azok értékét számos véletlen tényező befolyásolja. A kiegyenlítésre elvileg a regresszió-számítás tetszőleges módszere alkalmazható, azonban praktikus okokból célszerű volt az EXCEL által felajánlott regressziós függvények közül választani.