Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Hajdú Gergely: A Paksi Atomerőmű kapacitásának bővítése a nemzetközi beruházási választottbíráskodás tükrében (MJ 2016/6., 366-369. o.)

1. A Paksi Atomerőmű bővítéséről általában

A második világháborút követően az országok kiemelt figyelmet szenteltek nemzetközi gazdasági kapcsolataik megerősítésére és bővítésére, különös tekintettel azokra az államok közötti kapcsolatokra, amelyek egyrészről a tőkével rendelkező magánszemélyek és gazdasági társaságok, másrészről a tőkebefogadó államok között köttettek. Az ily módon létrejött nemzetközi beruházások olyan meghatározott időtartamra szóló, szükségszerűen kockázatokat magában rejtő, közgazdasági értékkel rendelkező tőke- vagy pénzbefektetéseket jelentettek, amelyek hozzájárultak annak az országnak a fejlődéséhez, ahol a befektetés történt.

A nemzetközi beruházások az egyes országok nemzetgazdaságának fejlesztése, a rendelkezésre álló gazdasági javak és erőforrások közötti különbségek kiegyenlítése szempontjából elengedhetetlenül szükségesek. A második világháborút követő évtizedek legnagyobb beruházásai az energiaszektort érintették, különös tekintettel a nukleáris energiára. Az 1960-as évek közepére a világ energiatermelése olyan óriási méreteket öltött, amelynek globális környezeti hatásait - a levegő széndioxid-koncentrációjának megemelkedése, üvegházhatás, mérgező vegyületek felhalmozódása - nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Problémává vált a fosszilis energiahordozók "leváltása" más energiaforrásokra.

A XX. század egyik legnagyobb és egyben legvitatottabb felfedezése volt, hogy az addig teljesen haszontalan anyagnak tekintett uránérc olyan energiahordozó, amelynek felhasználásával sokkal gazdaságosabban nyerhető lényegesen több energia, mint az addig ismert energiaforrásokból.[1]

Az atomenergia-ipari beruházások hulláma hazánkat sem kerülte el. A Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti, a Magyar Népköztársaság területén létesítendő atomerőmű építése során folytatandó együttműködésről szóló, 1966. december 28-án kelt Egyezményben döntött a magyar és az orosz szerződő fél a Paksi Atomerőmű létrehozásáról. Az építési munkálatok 1974-ben kezdődtek meg. Az első blokk üzembe helyezésével 1982. december 28-án kezdhetett meg az energiatermelés, a 4. (utolsó) blokkot pedig 1987. augusztus 16-án kapcsolták be az energiatermelésbe.[2]

Bár az atomerőmű 1. és 2. blokkja 2012-ben, illetve 2014-ben üzemidő-hosszabbítási engedélyt kapott az Országos Atomenergia Hivataltól, amelynek értelmében további húsz évig (2034-ig) üzemelhetnek, azonban a 2030-as évek elején kieső kapacitás pótlásának szükségessége, valamint a hazai villamosenergia-igények folyamatos növekedése miatt évek óta napirenden szerepel a magyar energiaipar bővítése.

2014. január 14-én Oroszország és Magyarország együttműködési megállapodást írt alá az atomenergia békés célú felhasználásáról, amely a Paksi Atomerőműben két új blokk megépítését tűzte ki célul. A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2014. évi II. törvény (a továbbiakban: Egyezmény) szerint az 1200 MW-os blokkok megépítésével a Roszatom Állami Atomenergia Ügynökséget bízták meg. A mintegy 10-12 milliárd euró összegű beruházás megvalósítása érdekében az orosz fél állami hitelt biztosít Magyarországnak.

Hazánkban az atomenergia előnyben részesítése mögött elsősorban gazdasági okok rejlenek, a közép-kelet-európai régióban ugyanis - a gazdasági folyamatok alakulását figyelembe véve - kevés versenyképes alternatívája van az olcsónak tekinthető nukleáris energiának. A zöldpártiak és a környezetvédők azonban kezdettől fogva ellenezték a nukleáris energiatermelés kapacitásainak bővítését és amellett érvelnek, hogy a jövő energiaellátását nem újabb atomenergia-ipari beruházásokkal, hanem elsősorban az energiafogyasztás racionalizálásával, a megújuló energiaforrások nyújtotta lehetőségek kiaknázásával, valamint energiahatékonysági fejlesztésekkel kell biztosítani. Nyugat-Európa államai már évtizedek óta az atomenergia fokozatos kivezetését szorgalmazzák. A megújuló energiaforrások alkalmazására való átállás technikai hátterének kiépítése pedig olyan beruházásokat tenne szükségessé, amelyek egyrészt csökkentenék Magyarországnak Oroszország irányában fennálló "energiafüggőségét", másrészt ugyanolyan gazdaságélénkítő hatást produkálnának, mint amit a nukleárisenergia-ipar fejlesztésétől várnak a szakemberek. Más nézetek szerint azonban a fokozott biztonsági követelmények betartása mellett, valamint a környezetvédelmi hatóságok környezeti hatásvizsgálatainak eredményeit követve biztonságos és gazdaságos módon valósítható meg a paksi atomerőmű bővítése. Az erőművekkel szemben végzett ún. stresszteszt során az Európai Bizottság Európa legjobban teljesítő erőművei közé sorolta hazánk egyetlen atomerőművét.

- 366/367 -

2. A Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos jogalkotás hatása a választottbíráskodás szabályozására

Az Egyezmény 8. cikkének 3. pontja "jó nevű, harmadik országbeli, nemzetközi választottbíróság" eljárását kötötte ki a paksi beruházásra vonatkozó megvalósítási megállapodásokból származó vagy azokkal kapcsolatban kialakuló bármilyen vita, nézeteltérés, igény, vagy bármely megállapodás megszegése, lejárta vagy érvénytelensége esetére.

A választottbírói út korlátozásmentes igénybevételét biztosító jogszabályi hátteret a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a továbbiakban: Tv.) biztosítja, amelyet a paksi atomerőmű fejlesztésével kapcsolatos beruházási tevékenységek szabályozása érdekében az Országgyűlés 2015. március 3-i ülésnapján fogadott el. A Tv. módosította, valamint kiegészítette a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) egyes rendelkezéseit, valamint a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbtv.) 4. §-át.

A Tv. 33. § (1) bekezdése értelmében az Nvt. 17. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lépett:

"Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában, Magyarország határa által körbezárt területen lévő nemzeti vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződésben a nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult irányadóként kizárólag a magyar nyelv és a magyar jog alkalmazását, jogvita esetére kizárólag a magyar bíróság joghatóságát kötheti ki. A magyar bíróság joghatóságának kizárólagossága nem érinti a választottbíróság kikötésének jogát."

A Tv. az Nvt. 18/B. §-ként az alábbiakat emelte be:

"E törvénynek a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 17. § (3) bekezdését alkalmazni kell a Módtv2. hatálybalépését megelőzően megkötött nemzetközi szerződésekre és az azok alapján megkötött megállapodásokra is."

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére