A testi sérülést eredményező szado-mazochista tevékenységek értékelése a büntetőjogi minősítés határterületén mozog. A büntetőjogi minősítés felmerülése esetén a tevékenység résztvevőinek konszenzusa - a tényállásszerűség eldöntése mellett - megköveteli azon kérdés megválaszolását is, hogy a bírói joggyakorlatban sem teljeskörűen kimunkált sértetti beleegyezés büntetendőséget kizáró oka érvényesíthető-e a szado-mazochista aktus során okozott sérülések esetén. A magyar büntetőjog-tudomány számára rendelkezésére áll az a jogdogmatikai és morális keret, amelynek argumentumai alapján a szado-mazochista aktusok egy-egy konkrét jogeset felmerülése esetén megítélhetők, és amely érvekre alapozva a sértetti beleegyezés hatályának kérdésében megalapozott döntést lehet hozni.
A társadalmi változások között élő büntetőjogi jogirodalomtól soha nem volt idegen a pornográfia általános vagy valamely különös formájának tárgyalása, legyen szó akár a klasszikus[1], akár a jelenkori magyar jogirodalomról. Ennek ellenére az erőszakos formát öltő, mégis konszenzuális alapon folytatott szexuális aktusok büntetőjogi vonatkozásainak értékelése továbbra is kihívás lehet. Az értekezés a BDSM-aktusok[2] - azon belül is a pornográf felvételek készítése céljából megvalósított erőszakos szexuális cselekmények - büntetőjogi megítélésének problémakörét járja körül annak reményében, hogy a ma felmerülő kérdésekre megalapozott választ tud adni.
A BDSM-filmeken rögzített jelenetek során az áldozati szereplő tettleges bántalmazása, illetve megalázása különféle, a köztudatban is kínzásra vagy fenyítésre használt, sérülések okozására alkalmas eszközökkel történik. Ugyanakkor a filmek szereplői - fogyasztói körükkel szemben - nem minden esetben szadista vagy mazochista hajlamúak, gyakorta hirdetésekben verbuválják őket, majd szerződéskötést követően, vagyoni ellenszolgáltatás érdekében[3] lesznek elszenvedői a domináns szereplő szadista cselekményeinek. Első látszatra úgy tűnhet, hogy bár kétségtelenül nem szokványos, mégis egyszerű megítélésű cselekményekről van szó. Valójában e szokatlan téma számos olyan jogelméleti, büntetőjogi, alkotmányos és morális vonatkozással bír, amelyek együttes értékelése komolyan megnehezíti a büntetőjogi felelősség elbírálását.
Noha a BDSM aktusok számos jogtárgyat veszélyeztethetnek, a részletes elemzés a bántalmazást nem csupán imitáló, hanem a ténylegesen testi sérülést okozó BDSM- aktusok értékelésére szorítkozik. Az értekezés megállapításainak pontosítása érdekében a vizsgált tevékenységek között is célszerűnek tartom külön nevesíteni a magánéletben folytatott, a partnerek szexuális igényeinek kölcsönös kielégítését célzó (saját igényű), az ilyen jellegű szexuális szolgáltatás nyújtására irányuló (prostitúciós), és a vagyoni haszonszerzés motiválta filmes (pornográf) aktusokat.
A hazai joggyakorlatot tekintve az állapítható meg, hogy kifejezetten BDSM-jellegű cselekmény eddig csak igen kevés esetben került magyar büntetőjogi fórum elé.[4] Emellett megállapítható az is, hogy a magyar bírói gyakorlat nem
- 78/79 -
egyértelmű azokban a határesetekben, amikor egy-egy cselekmény súlyosan szeméremsértő ugyan, ám a "hagyományos" felfogás szerint nem szexuális jellegű.[5] Más civilizált nemzetek és nemzetközi jogi fórumok gyakorlata viszont ismert, ezért feldolgozása nem mellőzhető a vonatkozó külföldi irodalommal együtt. A büntetőjogi felelősség elbírálásának kérdéses területei a teljesség igénye nélkül: a tényállásszerűség, a sérülés mibenléte és gyógytartama, az elkövető motivációja, valamint a sértett konszenzusa esetén annak értékelése. Ez utóbbi kérdéskör az, ami igazán elgondolkodtató problémákat vet fel annak kapcsán, hogy bizonyos tényállások esetén a sértetti beleegyezés büntetendőséget kizáró okként elfogadható-e.
A sértett belegyezése továbbra sem törvényben meghatározott, hanem a jogalkalmazói gyakorlat által kimunkált, büntetendőséget - a hazai büntetőjogi tankönyvekben uralkodó álláspont[6] szerint a materiális jogellenességet - kizáró ok. Mivel az értekezés célja nem a sértetti beleegyezés dogmatikájának maradéktalan feldolgozása, elegendő annak rögzítése, hogy kodifikált szabályok hiányában nincs általánosan elfogadott álláspont a sértetti beleegyezés hatályát vagy formáját illetően. A bizonytalanságok másik fő oka az, hogy a sértetti belegyezés elvi alapjait az európai alkotmányosság vezérlőelvének tekinthető emberi méltóság, illetve az annak részét képező általános cselekvési szabadság értékei képezik. Társadalomtudományi és filozófiai kategóriák lévén az említett értékek etikai és jogbölcseleti értelmezésétől egy konkrét jogeset miatt folytatott büntetőjogi diskurzusban leginkább absztrakt válaszokat várhatunk, nem olyan megkérdőjelezhetetlen érvényességű bizonyosságokat, amelyeket a büntetőjog a felelősségtan körében megkíván. Mégis, egy-egy konkrét jogeset megítélése kapcsán a jogalkalmazónak döntenie kell, nem elégedhet meg a probléma komplexitásának konstatálásával. Éppen ezért a tanulmány minden fejezetében arra törekszik, hogy egy konkrét jogeset megítélése során is alkalmazható érveléshez szolgáltasson használható és tudományosan megalapozott érveket.
Jóllehet az értekezésben keverednek az alkotmányjogi, etikai, jogfilozófiai absztrakciók és a konkrét büntető anyagi jogi elemzések, mindez elkerülhetetlen. Az átfogó elemzést az elméleti megfontolások mellett a bizonyítás gyakorlati igényei követelik meg, hiszen a vádlónak egy konkrét BDSM-jellegű eset miatt indult büntetőeljárásban a társadalmi erkölcs mibenlétét, a sértetti beleegyezés hatályát és a tényállásszerűség konkrét elemeinek fennállását egyszerre és egymásra figyelemmel kell tudnia bizonyítani. Egy ilyen érzékeny és a jogirodalomban is vitatott esetben a társadalmi értékítélet köztudomású volta nem állapítható meg.[7]
Irányadó hazai bírói gyakorlat hiányában az első tisztázandó kérdés a BDSM-cselekmények tényállásszerűsége, lehetséges büntetőjogi minősítése. A 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: új Btk.) új alapokra helyezte a szexuális vonatkozású bűncselekmények szabályozását, amely a téma szempontjából meghatározó változásokat eredményezett, részben annak köszönhetően, hogy a közösülés-fajtalanság kettősét felváltotta a szexuális cselekmény fogalma. Ha a szado-mazochista aktus szexuális cselekménynek minősülhet, akkor adott esetben szexuális erőszakot is megalapozhat. Ekkor a sértett egyetértése tényállásszerűséget kizáró ok lehet. Ha viszont a BDSM-aktus nem tekinthető szexuális cselekménynek, akkor tipikusan testi sértés, személyi szabadság megsértése, becsületsértés megállapítása jöhet szóba, a sértetti beleegyezés pedig mint társadalomra veszélyességet kizáró ok vizsgálandó.
Jóval ezelőtt már Angyal Pál is felismerte, hogy a nemi erkölcsöt sértő bűncselekmények megértéséhez a "nemi inger messzebbmenő analizálása" mellett egyéb, nem szexuális mozzanatok figyelembevétele is szükséges.[8] A nemi vágy és a szexuális tevékenység ugyanis megnyilvánulásában, tartalmában vagy intenzitásában rendkívüli változatosságokat mutat, ahogyan erősen változatos a cél és tárgy, amelyet a nemi inger elérni törekszik, illetve amelyen a nemi aktus végbemegy.[9]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
