Jelen tanulmány megírásának aktualitását két tény, és a belőlük fakadó jogalkotási igény megjelenése adja.
Napjainkban nemzetközi szinten és hazánkban is egyre nagyobb teret nyer az informatikai1 bűnözés. Az informatika jelentőségét a szervezett bűnözés is azonnal felismerte, így a határon átnyúló bűnelkövetések egyik legfontosabb eszközévé a számítógép és a világháló vált. Az eddig elképzelhetetlen mértékű és sebességű adatáramlást, valamint kommunikációt lehetővé tevő Internet napjainkra az ellenőrizhetetlen pénzmozgások, így többek között a pénzmosás egyik fő színtere lett. A jövőben azonban nemcsak mennyiségbeli, hanem minőségbeli változásnak is tanúi lehetünk, mely előrevetíti az informatikai bűncselekmények strukturális megváltozását is. A számítógép már nemcsak mint a büntetendő cselekmény elkövetésének eszköze fog megjelenni (mint például a pénzintézetekkel szemben elkövetett csalások esetében), hanem egyre inkább maga az informatikai rendszer, illetőleg a benne tárolt adatok válnak a cselekmények célpontjaivá. Az információs társadalom rohamos fejlődésével az információ maga - mint vagyoni értéket megtestesítő dolog - válik a bűncselekmények tárgyává. Ezzel egyidejűleg a világhálón lebonyolított pénzmosás mellett az informatikai terrorizmus és a közintézmények elleni számítógépes cracker támadások is a nemzetközi bűnözés egyik új és rohamosan "fejlődő" területét jelentik majd.
A hatályos jogi szabályozás jelenleg nincs felkészülve az informatika területét érintő különböző társadalomra veszélyes cselekmények pönalizálására. A Btk. 300/C. §-ában foglalt "számítógépes csalás" tényállása egyre kevésbé alkalmas az újonnan megjelenő, és várhatóan a legkülönbözőbb formában megnyilvánuló jogosulatlan informatikai cselekmények felölelésére.
A tanulmány megírásának másik aktualitását az Európa Tanács informatikai bűncselekményekkel kapcsolatos egyezmény-tervezetének kidolgozása jelenti.
Az Európa Tanács 1997-ben létrehozta a Büntetőjogi Kérdésekkel Foglalkozó Bizottság (CDPC) keretében a Számítógépes Bűnözéssel Foglalkozó Szakértői Bizottságot (PC-CY). A PC-CY (a továbbiakban: szakértői bizottság) felhatalmazást kapott egy, az informatikai bűnözéssel kapcsolatos nemzetközi egyezmény kidolgozására.
A szakértői bizottság Strasbourgban 2000. év december hó 11-15. napja között tartott plenáris ülésén elfogadta az Informatikai bűnözéssel kapcsolatos egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) tervezetét. Az Egyezmény végleges szövegéről az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága határoz majd az előreláthatólag 2001. év szeptember hó 17-21. napja között megtartandó ülésén. Az Egyezménynek a szakértői bizottság legutolsó ülésén elfogadott, és a jelen cikk alapjául szolgáló tervezetéhez képest azonban - a nemzetközi együttműködésre vonatkozó rendelkezések kivételével - jelentős változtatásokra nem lehet számítani. A plenáris ülésen megfogalmazásra került a személyes adatok védelmének biztosítására vonatkozó további rendelkezés is. Ennek végleges szövege azonban - a felmerült eltérő koncepcionális és szabályozási megoldások folytán - csak a Miniszteri Bizottság döntését követően fog rendelkezésünkre állni.
A tanulmányban - terjedelmi okok folytán - csak az Informatikai bűnözéssel kapcsolatos egyezmény tervezetének az egyes tagállamok büntető anyagi- és eljárásjogi kodifikációs feladatait meghatározó rendelkezéseit ismertetem. Az egyezményi rendelkezéseket összevetem a hatályos magyar szabályozással, illetőleg - ahol a hatályban lévő eljárásjogi normákhoz képest eltérés mutatkozik, ott - a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: új Be.) rendelkezéseivel is. Ennek során kitérek az Egyezményben foglaltak érvényesülése érdekében esetlegesen szükséges jogszabály-módosítási, további jogi normaalkotási feladatokra is.
Az Egyezmény az 1. Cikkben meghatározza az egyes anyagi jogi tényállásokban, illetőleg az eljárásjogi rendelkezések esetében használt kifejezések pontos fogalmát, úgymint: "informatikai rendszer", "informatikai adat", "forgalomra vonatkozó adat", "előfizetőre vonatkozó adat", "szolgáltató".
Az Egyezmény szerint az "'informatikai rendszer' bármely olyan önálló eszköz illetőleg egymással kapcsolatban lévő vagy összekötött eszközök összessége, melyek, illetőleg melyeknek egy vagy több eleme program végrehajtásával adatok automatikus feldolgozását biztosítja." Az indokolás kifejti, hogy az informatikai rendszer fogalma felöleli a számítógépes rendszeren túl a kommunikációs rendszert is, illetőleg minden akár fizikai eszközök, akár elektronikus vagy rádióhullámok által összekapcsolt, információáramlást, adatkezelést lehetővé tevő rendszert.
A hatályos Btk. 300/C. §-ában határozza meg a "számítógépes csalás" tényállását, mely szerint "(1) Aki jogtalan haszonszerzés végett, vagy kárt okozva valamely számítógépes adatfeldolgozás eredményét a program megváltoztatásával, törléssel, téves vagy hiányos adatok betáplálásával, illetve egyéb, meg nem en-
gedett műveletek végzésével befolyásolja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a számítógépes csalás jelentős kárt okoz;
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a számítógépes csalás különösen nagy kárt okoz;
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a számítógépes csalás különösen jelentős kárt okoz.
(3) Számítógépes csalást követ el az is, aki az (1)-(2) bekezdésben írt cselekményt közcélú távbeszélő szolgáltatás, illetve közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére szolgáló elektronikus kártya felhasználásával vagy közcélú mobil telefont vezérlő mikroszámítógép programjának megváltoztatásával követi el."
A Btk nem határozza meg pontosan a "számítógépes adatfeldolgozás", a "program" fogalmát, azonban ezen kifejezések értelmezése a 300/C. § alkalmazásával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatban nem okoz problémát. A (3) bekezdés a szakasz alkalmazási körét kiterjeszti a távbeszélő szolgáltatásokra is, így a jelenlegi anyagi jogi szabályozás nagyobb részt megfelel az Egyezmény támasztotta követelményeknek, bár a "számítógépes" kifejezés használata helyett indokoltabb lenne a szélesebb kört átfogó "informatikai" fogalom alkalmazása. Az esetleges új anyagi jogi tényállások beiktatása vagy a meglévők módosítása azonban szükségessé teszi az "informatikai rendszer" fogalmának a hazai büntetőjogban történő meghatározását is. Ezt az igényt támasztja alá az a tény is, hogy például a 2. Cikkben meghatározott "jogtalan belépés" tényállásának elkövetési tárgya maga az informatikai rendszer, és nem az informatikai adat vagy program. Az informatikai rendszer fogalmának törvényi meghatározása az eljárásjogban meghatározandó nyomozati és kényszercselekmények (pl.: a 16. Cikk: az informatikai adatok azonnali megőrzésére kötelezés, vagy a 20. Cikk: a forgalomra vonatkozó adatok valós idejű összegyűjtése) egyértelmű és értelmezési problémáktól mentes végrehajtását is lehetővé tenné, egyben alkalmazási körük határait is világosabban megszabná.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
