A francia közjegyzők 2004. május 18-21. között jeles évforduló megünneplésére ültek össze Párizsban, mégpedig kettős ünnepre: nevezetesen a Code Civil létrejöttének 200. évfordulóját, amely szerencsés véletlen folytán egybeesett a 100. alkalommal.
Az idei seregszemle szakmai célkitűzése, az ünnepélyesség jegyében nem kevesebb volt, mint maga a Code Civil. Jogtörténeti elemzés a megalkotásról, a kezdetekről, tanulságos összefoglalás a törvénykönyv fejlődési szakaszairól és végül annak szembeállítása az új századunk kihívásaival.
A grandiózus vállalkozás - melynek előkészítő anyagáról 950 oldalas könyv jelent meg - négy téma kijelölésével próbálta körbejárni a jogintézményt. Ez a négy terület, melyek a szakmai tanácskozás és viták gerincét is képezték egyben a következők voltak:
Egy forradalom jövője. Eme hangzatos cím utal arra, hogy a Code Civil a maga korában forradalomnak számított. Az újkori történelem első kodifikációs vállalkozása, mely közismerten Bonaparte Napóleon inspirációjára jött létre és hatása a kontinentális jogra meghatározó volt. A francia forradalom eszméit közvetítette az állampolgárok egyenlősége és a szerződéses szabadság jogszabályi megalapozásával. Létrejöttével a családjog, öröklési jog területén is maradandót alkotott: több évszázadra rögzítette az akkor tökéletesnek látszó családmodellt, nem felejtkezve meg a házassági közös vagyon szabályozásáról, a házasságból származó gyermekek dominanciájának biztosításáról sem.
A másik három munkacsoport témája részletesen foglalkozott a Code Civil meghatározó területeit érintő vagy érinthető változásokkal, mint a tanácskozás közös címe is jelzi, az új század kihívásaival, így: a szerződések jogával, a tudomány és technika hatásaival, valamint a konvencionális családmodell felbomlásának jogi következményeivel.
A Code Civil által alapelvként rögzített szerződéses szabadság újkori korlátai előttünk is ismertek. A "liberté" eszméjét annak többes számú változata a "szabadságjogok" váltották fel. Ugyanakkor egyre nagyobb számban jelennek meg a nagybetűs szerződéses szabadsággal szemben a védendő objektumok: a fogyasztó, a környezet, a higiénia, életminőség, talajminőség, verseny. A társadalom és gazdaság összetettsége újabb problémákat is felvet, ez pedig nem más, mint a jogszabályok robbanásszerű számbeli növekedése. Ezt nem kis mértékben fokozza az uniós jogszabályok és direktívák megjelenése. Ez a munkacsoport foglalkozott a Common Law területén jelentkező hasonló hatású kihívásokkal és nem tartotta elvetendőnek az angol-amerikai jogrendszer egyes elemeinek átvételét, elsősorban a gyorsabb reagálást igénylő gazdasági jog területén. Az a tény hogy Franciaországban is felmerült a szerződések általános jogának újraformálása, egyben egy jelenleg sehol nem eldönthető vitát is felszínre hozott: legyen-e vagy sem Európai Code Civil? Legyen-e egyáltalán nemzeti Code Civil vagy célszerűbb lenne egyes területeken, elsősorban a szerződéseket illetően közös szabályozást alkotni? A válasz nem tudott, korai is lenne, mindenesetre a franciák a leghatározottabban az írott jog primátusa mellett foglaltak állást.
A tudomány és technika hatásaival foglalkozó munkacsoport két témával foglalkozott, éspedig a bioetika kérdésével, hogyan lehetne jobban szabályozni a szervátültetések, a reprodukációs eljárások jogi hátterét? Bár ezek az egyre inkább megkerülhetetlen problémák nálunk is felszínen vannak, de számomra érdekesebb volt az új technológiákkal foglalkozó témakör, ez ugyanis a digitalizált közjegyzői okiratokról és egyéb ide kapcsolódó lehetőségekről szólt.
A dematerizált okiratok és az elektronikus aláírás általános jogszabályi háttere Franciaországban sem hiányzik, de azok adaptálása a közjegyzői okiratokra nem egyszerű. Az okiratkészítés szabályai kidolgozottak és szigorúak, ha lehet formalizáltabbak a mi szabályozásunknál. Megoldani az a feladatot, hogy a Code Civilben foglalt, reájuk vonatkozó okiratkészítés szabályok ne sérüljenek, ez csak a fél személyes jelenlétének biztosításával lehetséges. Tehát az elektronikus aláírással ellátott okirat létrejöttéhez, egymástól távollévő felek esetében minimum két közjegyző szükséges.
Az új technológia adta másik lehetőség, melyre már nálunk is létezik jogszabály, az elektronikus úton történő iratküldés, "Téléacte" címen kísérleti stádiumban van. Ez a rendszer bevezetése után a közjegyzők és a földhivatalok közötti elektronikus iratváltást fogja szolgálni.
Az utolsó bizottság "Szabadság, egyenlőség, családok" címmel a már említett problémával küszködött, a Code Civil családmodellje és az új együttélési formák összhangban hozása volt a feladat. Ezen a területen a Code Civil eme alapintézményét külső hatások is érték, mikor az Emberi Jogok Európai Bírósága diszkriminatívnak nyilvánította a törvénykönyv azon rendelkezését, miszerint a házasságon kívül született gyermek kötelesrészének mértéke nem azonos a törvényes gyermek részével. A Code Civilre szintén nagy kihívást jelentett a házasságon kívüli együttéléseket szabályozó 1999-ben bevezetett ún. PACS intézménye, amely átmenetet jelent az élettársi viszony és a házasság között. (Erről a nálunk még nem létező intézményről - regisztrált együttélés - 2000 évi Kollokviumunkon hangzott el előadás holland közjegyzőtől!) Tekintettel arra, hogy ezek az intézmények egyre inkább párhuzamossá válnak, így az ezekkel gyakran találkozó gyakorló közjegyzők is szabályok egyesítése mellett foglaltak állást.
Célom e rövid ismertetéssel mindössze annyi volt, hogy bemutassam azokat a témaköröket, melyek a francia kollegáinkat foglalkoztatják. A francia közjegyzők, már csak a jogászi hivatások között elfoglalt számarányukat illetően is (kb. 9000 közjegyző, sok területen kizárólag jogkörrel felruházva) a jogéletben meghatározó szerepet játszanak, évi kongresszusaik után minden esetben az általuk gyakorolt jogterületről valamilyen törvény vagy pénzügyi, illetékjogszabály módosítást javasolnak a jogalkotónak. Általában mindig valami olyan fontos apróságot, pontosítást, mely segítséget jelent a jogkereső közönségnek. Teszik ezt immár 100 éve.
Magam is megnyugvással hallottam, mikor a Kongresszuson résztvevő francia igazságügy-miniszter kijelentette, hogy az Európai Unió reformjavaslatai a szolgáltatások szabad áramlását illetően, nem érinthetik a közjegyzők közhatalmi funkcióit és ennek ellátásához értelemszerűen kapcsolódó jogosítványokat, mint a meghatározott létszám, kötelező díjszabás és feladatkör, foglalkozási kötelezettségek és ezek számonkérése. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Várkonyi Vera közjegyző
Visszaugrás
