Az alábbi három könyv:
Schotten, Das Internationale Privatrecht in der notariellen Praxis, C. H. Beck Verlag, München 1995, 422 oldal, 44,-, ISBN 3-406-38525-7
Revillard, Droit international privé et pratique notariale, 5. kiadás 2002, Defrénois, 647 oldal, 64,03 ISBN 2-85623-037-7
N. Ready, Brooke 's Notary 12. kiadás 2002, Sweet & Maxwell, London 2002, 670 oldal £ 209, ISBN 0421672803
közös jellemzője, hogy mindhárom mindenekelőtt a közjegyzőt érintő nemzetközi jogforgalommal és különösen a Nemzetközi Magánjoggal foglalkozik. Schotten a német közjegyző, Revillard, a francia felhasználó, Ready pedig az angol notaiy public szempontjából. Schotten, Revillard és Ready nemcsak számtalan publikációval szereztek nevet maguknak, hanem a gyakorlatban is tevékenykednek, mégpedig kölni közjegyzőként, Cridon mellett dolgozó jogásznőként Lyonban, ill. scrivener notaiy-ként Londonban.
1. Schotten, mielőtt a Nemzetközi Magánjog közjegyzői szempontból releváns egyes témaköreire térne, leírja a Nemzetközi Magánjog feladatait és forrásait, valamint a működését és általános alapfogalmait. Ajogképesség, ügyleti képesség és a képviselet mellett a nemzetközi családjog és a nemzetközi öröklési jog problémáinak szenteli a legnagyobb teret. A művet a nemzetközi kötelmi jog és a nemzetközi dologi jog teszi kerekké. A könyv mindenekelőtt közjegyzőknek szól, és mint ilyen gyakorlatorientáltságával és mindenekelőtt számtalan megfogalmazási ajánlásával tűnik ki. Vélhetőleg felbecsülhetetlen értékű a külföldi jogalkalmazó számára is, mivel egyszerűen és közérthetően tudja közvetíteni a német jogászok gondolkodási stmktúráit a Nemzetközi Magánjog területén.
Schotten munkájában különösen említést érdemelnek végül a mellékletek és az ország-áttekintések. Van benne például egy áttekintés a nagykorúságot jelentő életkorról, és a II. mellékletben csaknem 30 országról egy olyan áttekintés, amely a vagyonjogi rendet és a házassági vagyonjogot tárgyalja.
2. Revillard munkája immár 5. kiadásban jelent meg. Schotten könyvétől eltérően Revillard, nem tárgyalja a Nemzetközi Magánjog általános elvi alapjait, hanem ezeket ismertnek tételezi fel. Inkább a nemzetközi családjognak szenteli a figyelmét. A nemzetközi családjog területén a nemzetközi házassági vagyonjognak adja a legnagyobb teret, és e körben különösen az 1978. évi Hágai Házassági Vagyonjogi Egyezmény érvényesülése alapján, mely egyezmény Franciaországban 1992. szeptember l-jén lépett hatályba. Tárgyalja azonban a házasságkötés, a nyilvántartott partnerkapcsolat kérdéseit, a származási kérdéseket és a kiskornak jogával kapcsolatos kérdéseket is. A nemzetközi öröklési jog az, ami ennek az alapműnek a másik nagy fejezetét alkotja. A művet a szerződések, a külföldiek státusa és a családi állapot nemzetközi jog szerinti kezeléséről szóló fejezetek teszik kerekké. Revillard, munkájából sem hiányoznak az áttekintések számos ország nagykorúságot jelentő életkori határáról és vagyonjogáról. Kitűnik azzal, hogy gyakorlatközeli, és számos esetpéldát vonultat fel, amelyek alapján szinte mindig meg lehet találni saját esetünk megoldását is.
3. Ready más utat jár Brooke's Notary című művében. Bemutatja a notaiy public eredetét és fejlődését, funkcióját, feladatait és kötelességeit, valamint az ehhez szükséges szakképzettséget. Kiemelendő, ahogyan a közjegyzői okiratoknak az angolszász jogrendszerben érvényes alaki kellékeit, a közjegyzői okiratok bizonyító hatását, valamint a váltó- és csekkjogot és a kötelezettségvállalást bemutatja. Foglalkozik ezenkívül a meghatalmazó okiratokkal, az affidavit-tal (eskü hatályú nyilatkozat) és a tengeri óvással, valamint az okiratok végrehajtásával és bizonyító erejével az Egyesült Királyságon kívül. A Brooke's Notary ezzel az angolszász jogrendszerben működő közjegyzők, de az angolszász jogrendszeren kívül dolgozó olyan jogalkalmazók számára is, akik az angolszász országokkal kapcsolatos jogforgalommal foglalkoznak, elengedhetetlenül szükséges segédeszköz ahhoz, hogy eleget tudjanak tenni az adott országok követelményeinek. Különös jelentőségű, hogy több nyelven be is mutatja, és meg is jeleníti a gyakran használt közjegyzői okiratokat. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Wolfgang Riering (Montreal), Német Közjegyzői Intézet, Würzburg
Visszaugrás
