1. Az interaktív - közigazgatási hatósági vagy bírósági - elektronikus ügyintézés megteremtésének egyik jogi előfeltétele mindazon illetékek, díjak, eljárási költségek (a továbbiakban: eljárási fizetési kötelezettségek) stb. elektronikus úton való megfizetésének lehetővé tétele, amelyek az adott eljárás összefüggésében felmerülnek vagy felmerülhetnek. A fizetési kötelezettség egyszeri vagy ismétlődő, hivatalból vagy felhívásra, az eljárás indulásakor, az eljárás folyamán, az eljárás lezárultakor, illetőleg valamely későbbi időpontban teljesítendő. Minden fizetési kötelezettség valamely egyedi üggyel, illetőleg konkrét eljárási cselekménnyel kapcsolatosan merül fel.
A Magyar Információs Társadalom Stratégia elfogadásáról rendelkező Korm. határozat alapvető célként jelöli meg, hogy Magyarország a MITS-ben megjelölt, az eEurope 2005 akcióprogramhoz kapcsolódó feladatokat, valamint az európai Unió tagállamainak az elektronikus kormányzat keretében nyújtott alapvető közszolgáltatásokat felsoroló, konszenzusos alapon elfogadott ajánlásában megjelölt e-kormányzati szolgáltatásokat 2005 végéig megvalósítsa. Ebben - az elektronikus kormányzat feltételrendszerének kialakítását elsődlegesen érintő körben - eljárási fizetési kötelezettségek hatályos jogunk szerint alapvetően Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a hatósági eljárások vonatkozásában Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. és a speciális közigazgatási eljárásjogi törvények (ide sorolva az adózás rendjéről szóló törvényt is), a bírósági eljárások vonatkozásában A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény alapján keletkezhetnek. Tekintettel kell lenni arra is, hogy az érintett jogszabályi körbe tartozó egyes törvények helyébe a következő hónapokban várhatóan új törvények lépnek (Áe., Art.), illetőleg jelentős, az elektronikus kormányzati megoldások bevezetését lehetővé tevő módosításuk várható (Ctv., Itv.).
Az eljárási fizetési kötelezettségek elektronikus teljesíthetőségének szabályozására alapvetően két megközelítési út választható.
Az első (a jogalkotásunk által jelenleg követett) út az egyes eljárási törvényekben pontosan meghatározott körben speciális lehetőséget nyit meg, s a lehetőséghez egyedi fizetési módozatokat rendel hozzá. A megoldás előnye, hogy az adott eljárás sajátosságaira s az eljárásban résztvevők helyzetére, lehetőségeire a lehető legnagyobb mértékben tekintettel tud lenni. Hátránya, hogy az "ahány eljárás, annyiféle fizetési mód" gyakorlatát támogatva egyrészt nem teszi lehetővé egységes, minden eljárástípusra érvényes szabályozási környezet kialakulását, másrészt az elektronikus fizetést megengedő minden jogszabálynak teljes körű szabályozási feltételrendszert kell tartalmaznia.
A második út épp e hátrányok kiküszöbölését tenné lehetővé azzal, hogy az illetékek illetőleg az eljárási költségek elektronikus úton történő megfizethetőségének általános szabályait az illetéktörvényhez, ill. az egyes eljárási törvényekhez (az első körben a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényhez, a későbbiekben a Polgári perrendtartáshoz, a Vht.-hez stb.) kapcsolódó magas szintű jogszabályban (kormányrendelet) rögzítené, s csak a különös szabályok megállapítását hagyná - indokolt körben - az egyes speciális eljárásjogi törvényekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletekre.
A következőkben a hatósági közigazgatási eljárás konkrét összefüggésében egy ilyen szabályozási modell kialakításával kapcsolatos főbb kérdések áttekintésére teszünk kísérletet.
2. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) öröklés, ajándékozás, visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési, az államigazgatási és bírósági eljárásért eljárási illetékfizetési kötelezettségről, illetőleg a külön jogszabályban megállapított, de az Itv.-ben meghatározott módon fizetendő igazgatási, bírósági szolgáltatási díjakról rendelkezik.
Az illetékkötelezettség az öröklési, ajándékozási, visszterhes vagyonátruházási, eljárási illeték vonatkozásában az Itv. szerint megállapított időpontban keletkezik (Itv. 3. §). Az illetéket bélyeges űrlappal, illetékbélyeggel vagy kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni [Itv. 73. § (1)].
Az eljárási illetékfizetési kötelezettség főszabály szerint az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik [Itv. 3. § (4) bek.] Az illeték megfizetésére kötelezett(ek) személyéről (Itv. 31. §), illetőleg az illetékmentesség személyi (33. §) és tárgyi köréről [egyes alkotmányos jogok érvényesítése, ill. kötelezettségek teljesítése, a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében az Itv. mellékletében ill. külön jogszabályokban és az Itv. 33. § (2) bek.-ben meghatározott eljárások] a törvény külön rendelkezik.
Az illetéket főszabály szerint illetékbélyeggel kell megfizetni, az 1000 forintot meghaladó eljárási illeték azonban az illetékhivatalnál kiszabás alapján pénzzel is megfizethető: ebben az esetben illetékköteles iratot ennek egy másolatával az illetékes illetékhivatalhoz [Itv. 95. § (4) bek.] kell benyújtani, s az illeték megfizetését az illetékhivatal az eredeti iraton igazolja [Itv. 74. § (2) bek.].
A vagyonszerzési illetéket és illetékelőleget, a törvényben meghatározott esetekben az eljárási illetéket, valamint a bélyeges űrlappal vagy illetékbélyeggel megfizetni elmulasztott illetéket kiszabás alapján, pénzben kell megfizetni [Itv. 77. § a)-c)]. Az eljárási illetékfizetési kötelezettség összefüggésében az illetékfizetésre kötelezett terhére (a fizetendő illetéken felül) mulasztási bírságot akkor kell kiszabni, ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét - felhívás ellenére - egyáltalán nem, nem teljes mértékben vagy nem a megszabott határidőben teljesítette: a bírság mértékét az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg (Itv. 82. §). A kiszabás alapján fizetendő illetékről - ide értve a mulasztási bírságot is - fizetési meghagyást (határozatot) kell kiadni: az ily módon fizetendő illeték főszabály szerint a határozat jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül fizethető meg késedelmi pótlék-mentesen [Itv. 78. § (4) bek.]. A fizetési meghagyásban (határozatban), az illetékkülönbözetről kibocsátott, valamint a bíróság határozata alapján az illetékhivatal által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni [Itv. 87. § (1) bek.].
Az államigazgatási eljárási cselekményekért [Itv. 28. § (1) bek.] fizetendő illeték mértékét az Itv. attól függően állapítja meg, hogy az illetékfizetési kötelezettség az elsőfokú eljárásban [Itv. 29. § (1) bek.], az elsőfokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés [Itv. 29. § (2) bek.] illetve az Art.-ben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelem [Itv. 29. § (3) bek.] összefüggésében jelentkezik: az ily módon fizetendő illeték az alapeljárásban általános vagy speciális tételű, a fellebbezés tárgyának értékéhez igazodó, illetőleg (ha az eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg) általános tételű lehet. Az Itv. Melléklete úgy az elsőfokú, mint a fellebbezési eljárás vonatkozásában eltérő szabályokat állapít meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
