Az infokommunikációs világverseny az elmúlt évtized során teljesen új fázisba lépett. Míg az 1990-es évek elején Európa úttörőnek számított a szektor bizonyos területein, mára ez az előny szinte semmivé foszlott. A liberalizáció, a harmonizáció és a verseny feltételeinek megteremtésével a szabályozói eszközök tekintetében Európa képes volt arra, hogy vezető szerepet vívjon ki magának. Emellett Európa volt a bölcsője olyan világszinten is sikeres technológiáknak, mint például a GSM mobilkommunikációs szabvány. Azonban ez a vezető szerep időközben elhalványult és Európa elvesztette azt a képességét, hogy bizonyos piaci vagy felhasználó trendek itt induljanak világhódító útjukra és a szektor jelentősen veszített gazdasági erejéből is.
Ma sem a szabályozásban, sem pedig a technológiai és gazdasági versenyben nem járunk élen. Ezt a tényt támasztják alá a legfrissebb európai stratégiák főbb megállapításai és célkitűzései, de az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) - a szabályozás területén érzékelhető - fokozott aktivitása is, amelyek mind arra törekednek, hogy ez a világpiaci folyamat megforduljon. Ennek pedig egyik alapja a fejlett, szupergyors és minél több felhasználó által elérhető szélessávú hálózatok létrehozása Európában. A szélessávú internet ugyanis az információs társadalom fejlődésének alapfeltétele és motorja is egyben.
Figyelemmel a fentiekre a tanulmány elsősorban azt mutatja be, hogy a Bizottság milyen közpolitikai eszközökkel próbálja elősegíteni a szélessávú beruházásokat. Először számba veszi azokat a stratégiai elképzeléseket és célokat, melyek alapul szolgálnak a Bizottság szélessávú fejlesztésekre vonatkozó lépéseihez. Ezután a tanulmány a Bizottság egyes konkrét intézkedései javaslatait, valamint azok jelenlegi helyzetét és várható hatásait veszi górcső alá. Végül pedig az összegzésben kísérletet tesz arra, hogy hosszú távon értékelje az intézkedéseket és megvizsgálja, hogy azok milyen hasznot jelenthetnek az európai fogyasztók és hálózatüzemeltetők számára.
Az Európai Bizottság által támogatott, a liberalizáció és harmonizáció elvei mentén felépített, szektorspecifikus szabályozás kiemelkedő sikereket ért el az elmúlt két évtizedben és kétségtelenül az Európai Unió által kitűzött közös célok eléréséhez vezető megoldások egyik mércéjévé vált. Azonban ezek a globális kihívások jelentős mértékben megváltoztak az elmúlt évtizedben. A mai globális viszonyok között a tudás alapú információs társadalom motorjának számító infokommunikációs szektor fejlődése és annak iránya nagymértékben függ az országhatároktól független trendektől. A modern információcsere ugyanis globálissá vált, az emberek, vállalkozások immár határok nélkül alakítják a felhasználói, szolgáltatási, értéklánc és technológiai trendeket. Ezek a trendek kölcsönösen hatnak egymásra és alakítják ki a közös fejlődési irányokat az infokommunikációs szektorban és a társadalomban.
Az infokommunikációs szektorban tapasztalható fejlődés tovább fog gyorsulni az elkövetkező időszakban. Ennek oka a felhasználók növekvő adat és mobilitási igényében, illetve az igényeket kiszolgálni hivatott konvergens szolgáltatásokban és végfelhasználói készülékekben keresendő. A már teljesen IP (internet protocol) alapú, új és fejlődő felhasználói alkalmazások és szolgáltatások bővülése, a tartalmak választéka és mennyisége, továbbá a gépek közötti automatikus kommunikáció elterjedése pedig egyértelműen nagyobb kapacitási igényt támaszt a kommunikációs hálózatok üzemeltetői számára. Ez az igény nem szolgálható ki a hálózatok kiterjedésének és sebességének folyamatos fejlesztése nélkül. A szélessávú hálózatok kulcsszerepet játszanak a felhasználói trendek alakulásában.
Elsősorban a felhasználók információs, kényelmi, szórakozási és gazdasági igényei határozzák meg a tudás alapú információs társadalom, és ezzel összefüggésben az infokommunikációs szektor fejlődésének irányát. Ráadásul ez ma már nem csak a helyhez kötött szolgáltatásokra igaz. Napjainkban az információs társadalom felhasználói körében meghatározóvá vált a mobilitás iránti igény, ami egyben magában foglalja az internethez történő folyamatos kapcsolódást is, bárhol, bármikor és bármilyen eszközzel.
A különböző felhasználói igények egyre több személyre szabott szolgáltatást generálnak és fordítva. Ez a folyamat a szolgáltatások állandó fejlődéshez és egyben adatforgalom folyamatos növekedéséhez vezet. A jövő tudás alapú információs társadalmában ennek megfelelően az intelligens, bárhonnan elérhető adatfeldolgozási és tárolási és megosztási szolgáltatások kiemelt szerepet kapnak, amik a hálózatokkal szemben támasztott kapacitási követelményeket tovább növelik.
Természetesen a szolgáltatás egyik legfontosabb eleme továbbra is a tartalom marad, ezért az erre épülő üzleti modellek meghatározóak lesznek a jövőben. Azonban aki nem csak tartalmat képes szolgáltatni, hanem a továbbítására szolgáló infrastruktúrát is üzemelteti, sokkal hatékonyabban és gyorsabban tud majd személyre szabott szolgáltatásokat nyújtani. A mobil fizetés, parkolás és egyéb üzleti vagy otthoni szolgáltatások mellett a meghatározó szolgáltatók és platformok szállítói a végberendezések (okostelefonok) és a hírközlési infrastruktúra piacát is meg kívánják majd hódítani.[1]
A fogyasztói, szolgáltatási és értéklánc trendek által megnövekedett adatforgalom alapfeltétele a modern, gyors és hatékony vezetékes és mobil infrastruktúra. Ennek megfelelően az optikai és egyéb nagysebességű hálózatok folyamatos bővülése elengedhetetlen. A sebesség mellett azonban a hatékonyság iránti igény is egyre meghatározóbb lesz, ezért a hírközlésben használt intelligens hálózatüzemeltetési megoldások átveszik a vezető szerepet más infrastruktúrákkal szemben, és a hatékonyság növelése mellett egyes fenntartási költségek és az energiafelhasználás csökkentéséhez is hozzájárulnak. A ma még csak részben jellemző gépek közötti információáramlás lényegesen nagyobb adatigénnyel jár majd, hiszen megteremti a lehetőségét az olyan innovatív megoldások elterjedésének, mint a mérőórák elektronikus és automatikus leolvasása, vagy a távoli egészségügyi felügyelet.
Összességében tehát elmondható, hogy a szélessávú hálózatok kiterjedése és minősége az infokommunikációs szektor fejlődésének egyik kulcseleme. Mindezek ellenére a szélessávú hálózatokba történő beruházások a gazdasági válságtól függetlenül is komoly feladat elé állítják a hálózatok üzemeltetőit. A mai modern nagysebességű optikai hálózatok kiépítése sokkal költségesebb, mint a korábban használt rézhálózatoké volt, de a beruházási igények a fenti trendek miatt folyamatosan nőnek. Az adatforgalom ma már a penetrációnál sokkal nagyobb mértékben növekszik, ami azt jelenti, hogy az egyre nagyobb adatfelhasználású szolgáltatásokat, egyre kisebb bevételek alapján és ez által egyre olcsóbban kell elérhetővé tenni a szolgáltatóknak. Tehát gazdaságilag nem elhanyagolható mértékben növekszik a modern szélessávú hálózatok megtérülési ideje is. Így minden jövőbeli hálózatfejlesztés igen komoly feladat elé állítja a szolgáltatókat, akik üzleti alapon csak ott tudnak - és csak ott is fognak - beruházni ahol a befektetett összeg belátható időtávon belül megtérül.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
