A nagykorúvá vált, de még középiskolai tanulmányokat folytató gyermek tartása mintegy határterületet képez a kiskorú gyermek és a nagykorú rokon tartására vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) külön erre az esetkörre vonatkozó szabályozást nem tartalmazott, így a bírói gyakorlat alakította ki az irányadó elveket. A 2012. január 1. napján hatályba lépett Alaptörvény XVI. cikk (3) bekezdése csak a kiskorú gyermek tekintetében fennálló szülői gondoskodási kötelezettséget rögzíti, míg a (4) bekezdésben a nagykorú tartásra jogosultak köréből kizárólag a szülőket említi meg.[1] A 2014. március 15. óta hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:214. §-a a korábbi bírói gyakorlat alapján már konkrét rendelkezést tartalmaz a nagykorú, de még középfokú tanulmányokat folytató gyermek tartásáról, a szabályozás azonban nem teljes körű, így továbbra is maradtak fenn nyitott kérdések. Ezek közé tartozik az a dilemma, hogy lehetnek-e ezek a gyermekek tartásra érdemtelenek.
A Csjt. rokontartásra vonatkozó általános szabályai között szereplő 60. § (1) és (2) bekezdése értelmében rokonaival szemben az volt jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudta, azzal, hogy tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult volt, ha arra szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorult. A 60. § (3) bekezdése rögzítette, hogy nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. A gyermek tartása cím alatt a törvény lényegében csak a kiskorú gyermekek tartására vonatkozó szabályokat tartalmazta, kimondva, hogy a szülőt ebben a vonatkozásában a tartási kötelezettség főszabály szerint saját szükséges tartásának rovására is terheli.
A Csjt. tehát, mint a bevezetésben már említésre került, nem szól külön a nagykorúvá vált, de még középfokú tanulmányokat folytató gyermek tartásáról, a törvény szigorú értelmezése alapján pedig rá a nagykorúakra vonatkozó szabályozás lett volna irányadó. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy mind a gyermek, mind a társadalom érdeke azt kívánta, hogy a gyermek a középiskolai tanulmányait zavartalanul be tudja fejezni, különösen, hogy arra jellemzően a nagykorúság elérését követő néhány hónapon belül sor került.
Ezt a kívánalmat tartotta szem előtt a bírói gyakorlat, amikor - a tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartásáról szóló XXIX. számú Polgári Elvi Döntés (a továbbiakban: PED)[2] - indokolásában is rögzítetten - a középiskolai tanulmányok végzésének idejére a tartásra való jogosultságot és kötelezettséget változatlanul fennállónak tekintette abban az esetben is, ha a kiskorúság idején megkezdett középiskolai tanulmányok befejezése valamilyen okból a gyermek nagykorúságának elérése utáni időre is átnyúlt.[3] A PED egyebekben a Csjt. 60. § (2) bekezdésén alapuló tartási jogosultsággal és kötelezettséggel foglalkozott, az ott írt szükséges tanulmányok körébe sorolva a középiskolai tanulmányok elvégzése utáni, szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamokat, valamint a nappali tagozatos főiskolai, egyetemi tanulmányokat. Ebben a körben rögzítette a PED rendelkező része, hogy nem köteles a szülő a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket eltartani akkor, ha a gyermek a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem
- 28/29 -
méltó, tehát a tartásra érdemtelen. Ennek indokaként a PED azt jelölte meg, hogy "a nagykorú gyermektől fokozottabban elvárható, hogy a tartásdíjat fizető szülőjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem a tartás alapjául szolgáló családi kapcsolatnak megfelelő magatartást tanúsítson, mert e tekintetében már van olyan belátása, amellyel magatartásának helyes vagy helytelen voltát és annak következményeit kellően értékelni tudja. A törvényen alapuló tartásra ezért nem méltó a főiskolai, egyetemi tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermek, ha neki felróhatóan a tartásra kötelezett szülőjével vagy vele együtt élő közeli hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít."
A PED szövegezése tehát arra utal - a Csjt. rendelkezéseinek szigorú értelmezésével szemben -, hogy a bírói gyakorlat az érdemtelenséget csak a felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú gyermekek tekintetében találta vizsgálhatónak, a még középiskolás nagykorú gyermekek tekintetében azonban a tartásra vonatkozó jogosultságra e tekintetben is a kiskorúakra vonatkozó szabályokat tartotta irányadónak, amik az érdemtelenség fennállását kizárták. A kérdéssel kapcsolatban a jogalkalmazás során nem igazán merült fel probléma, figyelemmel arra, hogy a PED születése idején fennállt iskolarendszer, tanulmányi rend és társadalmi jellemzők folytán a középiskolai tanulmányok általában csak néhány hónappal később értek véget, mint ahogy a gyermek a nagykorúságát elérte.
A Csjt. alkalmazása során született, a nagykorú gyermek érdemtelenségével kapcsolatos határozatok vizsgálata alapján az alábbiak állapíthatóak meg. Alapelv volt - számos határozat tartalmazta -, hogy a nagykorú gyermek érdemtelenségének vizsgálatánál kizárólag a tartásra jogosult gyermek nagykorúsága idején tanúsított magatartást lehet figyelembe venni.[4] A bírósági határozatok ugyanakkor az érdemtelenség vizsgálhatóságát nem kötötték a nagykorúság elérésén túl további feltételhez, így ahhoz sem, hogy a gyermek a középiskolai tanulmányait befejezze. A Legfelsőbb Bíróság egyik ítélete[5] kifejezetten azt rögzíti, hogy az érdemtelenség csak a gyermek "nagykorúvá válását követően, tehát 2005. október 19-től vizsgálható" - függetlenül attól, hogy per adatai szerint ebben az időpontban a gyermek még középiskolai tanulmányokat folytatott. A nagykorú gyermek érdemtelenségével kapcsolatban a bíróságok érvelése jellemzően a PED-ben kifejtetteken alapult, utalva arra, hogy a nagykorú gyermek már rendelkezik belátási képességgel ahhoz, hogy magatartásának helyes vagy helytelen voltát és annak következményeit értékelni tudja.[6] Mindemellett azonban a nagykorú gyermek érdemtelenségével foglalkozó határozatok olyan nagykorú gyermekeket érintettek, akik a perek megindulásakor és a döntések meghozatalakor már felsőfokú tanulmányokat folytattak; nem lelhető fel olyan határozat, amely egyértelműen és konkrétan a nagykorú, ám még középiskolában tanuló gyermek érdemtelenségét vizsgálta volna.
A Ptk. megalkotói - a kialakult bírói gyakorlat talaján - törekedtek a nagykorú, középiskolás gyermekek tartása kérdésének rendezésére, és ennek eredményeként a 4:214. § úgy rendelkezik, hogy a kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell, ez a vélelem pedig a gyermek nagykorúságának betöltése után is - legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig - érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat. Mint látható, a PED-ben megfogalmazott bírói gyakorlathoz képest ez a szabályozás több eltérést is tartalmaz. Elsőként, csak a rászorultsági vélelmet illetően minősíti az érintett kört a kiskorú gyermekkel egy tekintet alá esőnek, nem általában a tartásra való jogosultság és kötelezettség körében. Másodszor, nem teszi feltétellé, hogy a középiskolai tanulmányok a kiskorúság idején megkezdettek legyenek, habár a gyakorlatban nyilvánvalóan ez jellemző. Harmadrészt, a szabályozás korhatárt is bevezet: a rászorultsági vélelem legfeljebb a huszadik életév betöltéséig terjedhet, amelynek indoka, hogy az időközben átalakult iskolarendszer, tanulmányi minták és társadalmi viszonyok folytán ma már nem ritka, hogy a középiskolai tanulmányok akár évekkel túlnyúlnak a 18. életév betöltésén. A releváns szabályozás körében továbbá a Ptk. 4:213. §-a kimondja, hogy a fejezetben foglalt eltérésekkel a szülőknek a kiskorú gyermekükkel szemben fennálló tartási kötelezettségére a rokontartás közös szabályait kell alkalmazni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
