A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar Doktori Iskolája, valamint Magánjogi Kutatócsoportja által megrendezésre került Polgári Eljárásjogi és Nemzetközi Magánjogi Kutatásokat Végző Doktoranduszok és Doktorjelöltek II. Országos Konferenciája Polgári Eljárásjogi Szekció I. keretében a résztvevő előadók Szabó Imre professzor úr, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, vezetése mellett kezdték meg referátumaikat.
A szekció első témája "Az alkotmányjogi panasz, mint rendkívüli jogorvoslat és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom" címet viselte, melyet Gyimesi Tamás Ferenc (doktorandusz, PPKE JÁK) mutatott be. A valódi alkotmányjogi panasszal kívánt foglalkozni a jogerő viszonylatában. Arra a kérdésre kereste a választ, ténylegesen igazolható-e az az apokaliptikus kép, mely a jogerő, az igazságszolgáltatásba vetett bizalom megrendülését, a magánjog 'elközjogiasodását',az Alkotmánybíróság negyedik felülvizsgálati fórumként történő funkcionalizálódását vetíti elő. Részletesen foglalkozott a valódi alkotmányjogi panasz természetével, a párhuzamos eljárások problémáival, és mélyrehatóan ismertette az intézmény jogirodalombeli ellentétes megítélését. A valódi alkotmányjogi panasz hatékonyságát, működését, igazságszolgáltatáshoz való viszonyát a közeljövő fogja megmutatni, s véleménye szerint az igazi kérdéseket az ítélkezési gyakorlat fogja felszínre hozni, melyben kiemelt feladat hárul az Alkotmánybíróságra.
Németh Ildikó (doktoranda, PPKE JÁK) Paksy-Betke Mátéval (egyetemi adjunktus, PPKE JÁK) közösen összeállított "Európai örökség és öröklés Európában"című referátumát tárta a konferencia résztvevői elé. Létezik, létezhet-e közös európai örökség, magának a jogi kultúrának az öröksége? A gyakorlatban hogyan érvényesül a különböző jogrendszerek, főként az Európai Unió tagállamainak viszonylatában? Az előadó Zweigelt-Kötz által meghatározott öt stíluselem segítségével vizsgálta, hogy a jog területén kifejezetten az öröklési jogra vonatkozóan megtalálható-e valamilyen közös hagyaték vagy szellemi gyökér. Különböző stíluselemek vizsgálata során törekedett az egyes öröklési rendszerek csoportok szerinti felosztására, ugyanakkor végkövetkeztetéseiben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az öröklési jog területén nem is lehetséges egy egységes felosztást kialakítani. A nemzetközi magánjogra hárul az a feladat, hogy a jogrendszerek különbözőségéből fakadó
- 311/312 -
ellentéteket kiküszöbölje, mely ellentétek feloldásában jelentős mérföldkövet jelent az európai öröklési rendelet.
Harmadik előadóként Suri Noémi (doktoranda, PPKE JÁK) "Hagyatéki gondnok avagy végrendeleti végrehajtó - Az öröklési rendelet fogalomrendszerének új aspektusai " címmel tartotta meg referátumát. Hagyatéki gondnok vagy végrendeleti végrehajtó? Két különálló intézmény vagy jogrendszerenként eltérő megnevezés? Előadásában ezt a két intézményt vette górcső alá, az öröklési rendelet előírásának elemzése nyomán törekedett feltérképezni, milyen szerepet töltenek be egy vélhetően közös alapokon nyugvó öröklési eljárás során. A végrendeleti végrehajtóra, az eseti gondnokra, valamint az ügygondokra vonatkozó magyar hagyatéki eljárás szabályait vizsgálta, és következtetéseket vont le az öröklési rendelet Magyarországra rótt kötelezettségeit illetően.
Negyedik előadóként Dávid Ágnes (doktoranda, Andrássy Egyetem) "E-önkormányzat, az elektronikus okiratok felhasználhatósága' című referátumával szólalt fel. Előadásában a polgári eljárásjog E-önkormányzásban betöltött szerepét vette górcső alá. Gondolatait Walter Rechberger azon nézetére alapozta, mely az információs technológiák polgári eljárásjogba való bevonására az elmúlt évszázad legjelentősebb fejlődési tendenciájaként tekint. A 2012-es év folyamán a polgári perrendtartás egyik módosításaként megteremtett elektronikus közokirattal az elektronikus okiratok papír alapú okiratokkal történő egyenlő rangra emelése következett be. Az elektronikus eljárások egyre erősödő térnyerése nemcsak a peres, hanem a nemperes eljárásokban is egyre meghatározóbb szerephez fog jutni, mely szükségszerűen magával hozza majd ezen eljárások módosításának szükségességét. Az elektronikus eljárásokra való átállás nagyban függ az adott ország gazdasági fejlettségétől, de fontos szem előtt tartani, hogy bizonyos eljárásokban a jövőben sem lehet eltekinteni a papír alapú ügyintézéstől.
"Három domb egy kontinens, avagy az Európai Unió alapító atyáinak elgondolása hogyan találkozik a napi gyakorlattal" című előadásában Grundtner Marcell (doktorandusz, PPKE JÁK) interdiszciplináris megközelítésben mutatta be jelen korunk világrendjét és annak a jogfejlődésre vonatkozó problematikáját. A globalizáció és lokalizáció témakörét először társadalomtörténeti szempontból vizsgálta, melynek során a XX. sz. nagy világégéseitől mai korunkat meghatározó társadalmi berendezkedésig jutott el. Ezt a határokon átívelő társadalmi rendszert, a szabad kereskedelem és szabad piac fogalmaival határozta meg, melyet közgazdasági síkon Anthony Giddens, brit közgazdász gondolatain keresztül vizsgált. A közgazdasági megközelítés után a jogi rendszer kettőségére hívta fel a figyelmet, párhuzamot vonva a globalizmus-lokalizmus és a 'lex fori-lex loci' fogalompárok között dúló érdekfeszültségekre. E feszültséget Theodore Heiss tézisével kívánta feloldani: a társadalmi berendezkedés csak akkor lehet Európában és Magyarországon is működőképes, ha a görög filozófiát, a római jogot és keresztény hitet megtestesítő három domb elméletet, (az Akropolisz, a Capitolium, a Golgota) úgy tudja társadalmunk a mindennapjaiban érvényesíteni, ahogyan azt az Európai Unió alapító atyái is magukénak vallották.
Antal Csanád (doktorandusz, PTE ÁJK) "A vadvédelmi kerítések szerepe a jogalkotó és a jogalkalmazó szerint" című előadásával folytatta a szekció ülését. A vadvédelmi kerítésekre vonatkozó hatályos joganyag bemutatását követően a vadászati
- 312/313 -
törvény rendelkezésein keresztül vizsgálta, mely területek vonhatók a vadászterületek körébe. Jogeseteken keresztül ismertette a vadgazdálkodás gyakorlatban felmerült problémáit, a vadeltartó képesség fogalmát, valamint a vadkárok okait. A vadállomány fenntartásának egyetlen lehetőségeként a vad szabad mozgásának biztosítását határozta meg. Az előadó a vadgazdálkodás kapcsán megjelenő nagyfokú egyensúlytalanságot a jogszabályi háttér hiányosságára vezette vissza. Nem lehet megállapítani, hogy mi a túlszaporodott vadállomány, mi a jogszerű vadgazdálkodás mértéke. A bíróságok a felmerült jogvitákat a Ptk. birtokvédelmi szabályai alapján bírálják el, mely a gyakorlatban visszásságokhoz vezet.
A szekció hetedik előadójaként Seregi Vilmos (doktorandusz, SZE ÁJK) "A végrehajtási eljárás sajátosságai a szlovák jogrendben" címmel tartotta meg referátumát. A szlovák végrehajtási eljárás rendszere felé történeti aspektusból közelített. Az önálló végrehajtási jog kialakulása három lépcsőfokban ment végbe: az 1989-1995 közötti időszakban végrehajtási tevékenységet kizárólag bíróságok láttak el. Az előadó az 1995-1998-as időintervallumra, az önálló végrehajtási jog megszületésének korszakaként tekintett, melyben részben bírósági végrehajtók, részben önálló bírósági végrehajtók tevékenykedtek. 1998-tól kezdődően az intézmény új alapokra helyeződött, mely már kizárólag vállalkozói alapon áll bírósági kontroll mellett.
A Polgári Eljárásjog Szekció I. utolsó referátuma Gulyás Dávidtól (doktorandusz, PPKE JÁK) "Az egészségügyi választottbíráskodás európai modelljei és magyarországi jövőképe'' címmel hangzott el. Az előadó az alternatív vitarendezés lehetőségeit és megvalósítási módjait vizsgálta az egészségügy területén. Az egyes vitarendezési módokat gyakorlati példákon keresztül világította meg, mely során részletesen kitért a skandináv államok, valamint Németország egészségügyi rendszerére. Mely modell lenne Magyarország számára ildomos? Az előadó egy kétszintű alternatív vitarendezésre épülő rendszer mellett érvelt, melynek első szintjén egyrészről a rosszhiszemű kárigények kiszűrése, másodsorban felróhatóságot nem vizsgáló rendszer helyezkedne el, második szintjén választottbírósági szervezet, melynek végrehajtható döntései ellen bírósági felülvizsgálatnak lenne helye.■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző doktoranda, (PPKE JÁK)
Visszaugrás
